Ana Brnabić kormányfő az Amerikai Egyesült Államokban tett látogatása során számos fontos találkozóra kerített sort, így Washingtonban Jim Yong Kimmel, a Világbank elnökével és Steven Mnuchinnel, az USA pénzügyminiszterével Szerbia eurointegrációs folyamatairól, illetve az elkezdett gazdasági és a strukturális reformok folytatásáról folytatott eszmecserét. Tárgyalt Ron Johnson amerikai szenátorral, a Szenátus európai albizottságának elnökével, illetve Tom Cottonnal, a Szenátus katonai bizottságának tagjával, ugyanakkor Christine Lagarde-dal, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatójával.
Ana Brnabić: Az USA Szerbia egyik legnagyobb beruházója, az amerikai vállalatok jelenleg 17 ezer embert foglalkoztatnak, és 2001 óta egymilliárd dollárt ruháztak be (Fotó: Beta)
Brnabić Jim Yong Kimmel való találkozója során köszönetet mondott a Világbank támogatásának, amit elsősorban az energetika, az egészségügy, az oktatás, az infrastruktúra és a közszféra reformja, valamint a kis- és középvállalkozás fejlesztése terén nyújtott. Tájékoztatta Jim Yong Kimet a digitalizálás és az oktatás terén elért eredményekről, a Világbank elnöke ugyanis éppen arról ismert, hogy az oktatást, az egészségügyet és a szegénység elleni küzdelmet tartja a legfontosabbnak.
A Steven Mnuchinnel folytatott megbeszélés fókuszában ugyanakkor Szerbia és az USA minden szempontú együttműködése állt. E találkozón megemlítették, hogy az USA Szerbia egyik legnagyobb beruházója, hiszen az amerikai vállalatok jelenleg 17 ezer embert foglalkoztatnak, és 2001 óta megközelítőleg egymilliárd dollárt ruháztak be Szerbia fejlesztésébe. A két ország közötti árukereskedelem is tovább nő.
Az egyre jobb gazdasági együttműködés mellett azonban megállapították, hogy Szerbiának és az USA-nak közös történelme is van, hiszen éppen száz évvel ezelőtt tűzték ki először a Fehér Ház előtt a szerb zászlót. Ez alkalomból Washingtonban, az USA Kongresszusában megtartott ünnepség házigazdája éppen Ana Brnabić volt, aki Ivica Dačić külügyminiszterrel a politikai és a közélet számos kiemelkedő személyiségeit fogadta.
A szerb kormányfő alkalmi beszédében rámutatott arra, hogy az USA és Szerbia viszonya kiemelkedően jó volt, amikor 100 évvel ezelőtt a Fehér Ház elé kitűzték a zászlót. Ez a történelmi tény pedig arra sarkallja a két felet, hogy a két állam viszonyát újra erre a szintre emeljék. Hozzátette, hisz abban, hogy azok a történelmi momentumok, amelyek két népet összekötnek, sokkal jelentősebbek, mint azok, amelyek szétválasztják őket.
A PÉLDAÉRTÉKŰ ORSZÁG
Szerbia példaértékű ország – emelte ki Christine Lagarde a Brnabićtyal folytatott tárgyalás során – áll a kormány közleményében. Beszélgetésük témája a Szerbia és az IMF közötti megállapodás volt, amelyet 30 hónapon keresztül valósít meg Szerbia, és amelyben az IMF csupán tanácsadói szerepet vállal, mert nem jár pénzkerettel.
Brnabić a beszélgetés során kiemelte, az IMF-fel kötött hároméves takarékossági csomag megvalósítása során kiderült, Szerbia képes túlteljesíteni saját makrogazdasági céljait is. Nehéz intézkedéseket igényelt, mégis jobb irányba fordította az országot, hiszen befejezte a fiskális konszolidációt és a makrogazdasági stabilitására irányuló törekvéseket. Most a GDP gyorsabb emelkedését: a jobb életszínvonalat, valamint a kedvezőbb gazdasági feltételeket és a közvállalatok reformját tűzte ki célul. Brnabić kiemelte, hogy az ország hatékonyabbá tette a nagy infrastrukturális projektumokba való beruházást, és olyan befektetéseket tervez, amelyek az innovációkon alapulnak, a tudományra, a kutatásra és a fejlődésre támaszkodnak.
Az IMF igazgatója közölte, hogy szeptemberben Szerbiában vitatják meg, milyen módon tudja folytatni az ország az elkezdett reformokat. Ugyanakkor megdicsérte a szerb IT ipart, és kiemelte, hogy meglepetést váltott ki számára a kiszállítás 30 százalékos növekedése, hiszen ez rámutat arra, miben tud Szerbia versenyképes lenni a világpiacon.
NEM KELLENEK A KLISÉK
Ivica Dačić a külügyminisztérium közleménye szerint tárgyalásokat folytatott Wess Mitchell-lel is, az Amerikai Egyesült Államok államtitkárának segédjével.
– Az új adminisztráció kíváncsi a szerb javaslatokra, álláspontokra és a kreatív megoldásokra, nem alapozik a klisékre, mint ezt a korábbi adminisztráció tette – mondta Dačić.
Mitchell és Dačić tárgyalása során megállapították az országközi viszonyok erősítésének szándékát, ugyanakkor kiemelték, készek együttműködni a Nyugat-Balkán stabilitásának megőrzésében, illetve a Koszovó ügyének megállapodáson alapuló rendezésében.
Dačić találkozott John Boltonnal, az amerikai elnök állambiztonsági tanácsadójával, illetve részt vett a vallási szabadság témájában megtartott konferencián is. Dačić kiemelte, az ilyen találkozók mind azt szolgálják, hogy megtaláljuk azokat a közös érdekeket, amelyeket évekkel ezelőtt elveszített a két ország.
