Az Európai Bizottság 2025-re kitűzött céldátumát nagyon távolinak tartjuk, Szerbiának sokkal hamarabb EU-tagállammá kell válnia. Világos javaslatunk, a decemberi kormányközi találkozón valamennyi tárgyalási fejezetet meg kell nyitni Szerbiával, hangsúlyozta Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere mai belgrádi látogatása során megtartott sajtótájékoztatón. Mint mondta, Magyarországnak továbbra is kiemelt külpolitikai célja és gazdasági érdeke is, hogy segítse Szerbia európai integrációs törekvéseit, hogy minél előbb csatlakozhasson az Európai Unióhoz.
Jadranka Joksimović köszönetét fejezte ki Szijjártó Péternek, hogy Magyarország az európai integrációs folyamatokban tagadhatatlan támogatást nyújt Szerbiának (Fotó: Beta)
– Azt gondoljuk, Szerbia felkészült arra, hogy minden tárgyalási fejezetet megnyithassunk még ebben az esztendőben, ezért azt fogjuk javasolni az osztrák elnökségnek, hogy a decemberi kormányközi fordulón az összes, eddig meg nem nyitott 21 tárgyalási fejezetet nyissa meg Szerbiával, ezáltal felgyorsítva a csatlakozási folyamatot – hangsúlyozta Szijjártó a Jadranka Joksimović európai integrációs miniszterrel folytatott tárgyalást követően.
A külügyminiszter arra is felhívta a figyelmet, hogy Joksimovićtyal folytatott beszélgetése során szót ejtettek a két ország közti közúti összeköttetésekről, hiszen gondot okoz a Röszke–Horgos határátkelőn a hosszú várakozási idő, elsősorban az autóbusszal utazók számára.
– Ezt a kérdést sikerült orvosolnunk a két belügyminiszter intézkedése nyomán. A szisztematikus ellenőrzés helyett a szúrópróbaszerű ellenőrzést vezették be, amelynek következtében a várakozási időt le tudtuk csökkenteni, és az áprilisban átadott bácsszentgyörgyi határátkelőhely kapacitása is rendelkezésre áll. Ennek ellenére megerősítettük azt a megállapodásunkat, hogy 2020 elején átadunk egy újabb határátkelőhelyet, ezúttal Kübekháza és Rábé között – mutatott rá Szijjártó.
Szerbia kisebbségpolitikáját példaértékűnek nevezte, nem csak az EU-ba igyekvő, hanem már az ott levő országok számára is.
– Ha minden Magyarországgal szomszédos ország olyan kisebbségpolitikát folytatna, mint Szerbia, akkor kevesebb konfliktusunk lenne – mondta. Hozzátette, több mint 6000 vajdasági magyar pályázót tudott Magyarország támogatni a vajdasági gazdaságfejlesztési programjuk keretében, amit az elkövetkezőkben is folytatni szeretnének.
Jadranka Joksimović kiemelte, Magyarország az európai integrációs folyamatokban tagadhatatlan támogatást nyújt, gyakran lép fel Szerbia érdekeit képviselve, az EU-tagságra érdemes komoly jelöltként népszerűsítve azt.
– Az effajta támogatást nagy előszeretettel fogadjuk, hiszen Európában a helyzet változik. Beszélgettünk a nemzetközi viszonyokban jelentkező mozgásokról, amelyek kihatással vannak az európai viszonyokra is. Olyan események szemtanúi vagyunk, amelyeket néhány évvel ezelőtt még el sem tudtunk képzelni, így közösen kell jól átgondolnunk a politikai irányvonalunkat. Azt gondolom, Szerbia fellépése helyén volt: egy percre sem vesztette szem elől az európai integrációs folyamatok prioritását, mégis jó viszonyt ápolt a szomszédos országokkal, illetve a nemzetközi politika más fontos tényezőivel is – hangsúlyozta Joksimović.
Az európai integrációs miniszter hangsúlyozta, mindkét ország számára a kisebbségek a két ország közötti kapcsolattartói, vagyis a két ország együttműködésében a vajdasági magyarok és a magyarországi szerb kisebbség jelenti a hidat. Hozzátette, a Magyarország területén működő szerb iskolák és óvodák anyagi támogatását a magyar állami költségvetésből a háromszorosára növelték. Hiszen mint arra Szijjártó is rámutatott, mindkét ország a nemzeti kisebbségeire erőforrásként tekint.
A két miniszter megállapodott abban is, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetnek majd a határon átnyúló projektumokra, kihasználva a rendelkezésre álló európai alapokat, hogy ezáltal javíthassák polgáraik életkörülményeit.
Szijjartó Péter találkozott Aleksandar Vučić államfővel is, amely alkalommal a két politikus megállapította, Magyarország és Szerbia viszonya történelmi magaslatokat ér el, ami Vučić és Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének jó viszonyán és egymás iránti bizalmán alapul. Megelégedettséggel nyugtázták a két ország együttműködését, különös tekintettel azokban a kérdésekben, amelyek az egész régiót érintik. Ilyen a migránsválság.
Vučić tájékoztatta Szijjártót a Belgrád–Pristina párbeszéd újdonságairól, a kompromisszum szükségességéről, ami a régió stabilitását és a béke fenntartását szavatolja majd. Ugyanakkor szót ejtettek a további magyar beruházásokról, és a közös infrastrukturális és más jellegű projektumokról, áll az elnökség közleményében.
