Felháborodásának adott hangot Ana Brnabić miniszterelnök azon értesülések kapcsán, hogy Nagy-Britannia ellehetetlenítené az ENSZ Biztonsági Tanácsa azon augusztusi, rendes ülésének a megtartását, amelyen a koszovói helyzet szerepelne napirenden. Komolytalan, felelőtlen és politikailag nem egyenes kezdeményezésről van szó, hiszen London korábban ragaszkodott ahhoz, hogy továbbra is befolyásolja a stabilitás megőrzését a Balkánon, annak ellenére, hogy éppen kilépőfélben van az Európai Unióból – értékelte a szerb kormányfő, mondván, hogy éppen emiatt adott London otthont a Berlini Folyamat keretében nemrég megtartott csúcstalálkozónak.
Fotó: Beta
– A koszovói kérdés, illetve annak rendezése nemcsak a Belgrád és a Pristina közötti kapcsolatok, hanem a balkáni térség stabilitásának a vonatkozásában is fontos. Egyszerűen felfoghatatlannak tartom, hogy valaki házigazdája legyen a londoni csúcstalálkozónak és ott kijelentse, hogy szeretne hozzájárulni a balkáni térség stabilitásának a megőrzéséhez, majd néhány hét múlva ne járuljon hozzá, hogy a koszovói kérdés napirenden szerepeljen a Biztonsági Tanács következő rendes ülésén, mivel ezt a kérdést állítólag nem tartja kellőképpen fontosnak – fogalmazott Brnabić.
Nagy-Britannia holnap veszi át az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnöklői tisztségét. A belgrádi sajtó értesülései szerint London álláspontja az, hogy a koszovói kérdés pillanatnyilag nem olyan fajsúlyú, hogy ez a kérdés is a BT napirendjén szerepeljen. A koszovói helyzet stabil, nem indokolt erről vitázni – mondták állítólag Londonban. Ha elfogadják a szóban forgó kezdeményezést, a koszovói válság kitörése óta ez lenne az első alkalom, hogy a rendes jelentés nem kerül háromhavonta a BT napirendjére. A Novosti értesülései szerint Oroszország és Kína határozottan elveti az elképzelést, hogy a BT ne vitassa meg a koszovói helyzetet, így ezt a kérdést egyelőre nem tekinthetjük lezártnak.
Ivica Dačić külügyminisztert nem lepték meg a szóban forgó értesülések, véleménye szerint evidens, hogy Nagy-Britanniát nem érdekli a szerb fél álláspontja, s ezért nem támogatja, hogy a jelentés a BT napirendjére kerüljön.
Fotó: Beta
Az albánoknak új követelésük van
Ezzel egyidejűleg az albán fél is nyilatkozott a Belgrád és a Pristina közötti kapcsolatok, illetve azok rendezésének a témájában. Bekim Çollaku koszovói EU-integrációs miniszter abbéli véleményének adott hangot, hogy a feleknek a kapcsolataik rendezése céljából folytatott brüsszeli párbeszéd során Preševo völgyéről, illetve az ott élő albánok helyzetének a jobbá tételéről is tárgyalniuk kellene. Szerbiának kötelessége tiszteletben tartani a területén élő nemzeti kisebbségi közösségek jogait, a Preševo-völgyi albán közösség pedig egyike ezeknek a kisebbségi közösségeknek – érvelt Çollaku, aki szerint Szerbiának még számos feladatot kell elvégeznie ahhoz, hogy a Preševo-völgyi albánok jogérvényesítése megfelelő szintre emelkedjen.
