Mint már sejteni lehetett, Nagy-Britannia, az ENSZ Biztonsági Tanácsának aktuális elnöklője nem tűzte a testület augusztusi napirendjére a Koszovóról szóló rendes, eddig háromhavonta beterjesztetett jelentést. Bár a döntés a szerbiai államvezetés képviselőit sem érte meglepetésként, a hírre a legtöbben felháborodott an reagáltak. Nagy-Britannia ENSZ-nagykövete annyit mondott, hogy Koszovóban pillanatnyilag stabil a helyzet, így a BT-nek nem indokolt megvitatnia a jelentést. Mindezzel egyidejűleg Albánia diaszpóraügyi minisztere bejelentette, hogy 2019. január 1-től megszűnnek az Albánia és a Koszovó közötti határátkelők.
A koszovói kérdés továbbra is fontos, ám közel sem annyira, hogy a BT-nek rendszeresen meg kellene vitatnia a koszovói helyzetet – indokolta a brit álláspontot Karen Pierce, a szigetország ENSZ-nagykövete. Szerinte az Európai Unió felkarolta a Belgrád és a Pristina közötti párbeszédet, így a feleknek érdemes erre a folyamatra összpontosítaniuk, azzal a céllal, hogy tartósan rendezzék kapcsolataikat. Mindemellett azt is érdemes kiemelni – tette hozzá Pierce –, hogy mivel Szerbia és Oroszország határozottan fellépett Nagy-Britannia döntése ellen, egyeztetést kezdtek a felekkel.
– Az a célunk, hogy körvonalazzuk a koszovói kérdés megvitatására előirányzott jövőbeni formát. Ha ez sikerül, akkor a téma ismét a BT elé kerül – magyarázta Pierce, megjegyezvén, hogy különben is jobb, ha Szerbia és Koszovó a kapcsolatai rendezésére összpontosítana, nem pedig a politikai helyezkedésre.
Májusban, amikor az akkor aktuális jelentés szerepelt a BT ülésén, Svédország, Nagy-Britannia, Franciaország, Lengyelország, Hollandia és az Amerikai Egyesült Államok már abbéli véleményének adott hangot, hogy itt az ideje módosítani a koszovói válságról folytatott vita formáját.
Ivica Dačić szerb külügyminiszter számára kétség sem fér ahhoz, hogy London ezzel egyértelműen Pristina oldalára állt.
A BÉKÉHEZ KETTEN KELLENEK
Nagy-Britannia megpróbálja ellehetetleníteni a szerb érdekérvényesítést – nyilatkozta a Tanjug hírügynökségnek Ivica Dačić, és hozzátette, precedensről van szó, hiszen a BT soha nem mulasztotta el megvitatni a Koszovóról szóló jelentést, sőt, az utóbbi tíz évben egyszer sem fordult elő, hogy az ENSZ egyik tagállama önállóan, illetve önkényesen döntött volna arról, hogy a jelentés napirendre kerül-e vagy sem. Ha Nagy-Britannia nem hajlandó ezzel a témával foglalkozni, hajlandó lesz azoknak az országoknak az egyike, amelyik nem ismerte el Koszovó államiságát – jegyezte meg a szerb külügyminiszter, mondván, hogy Oroszország és Kína is egyetért abban, hogy Koszovó témájának rendszeresen a BT napirendjén kell maradnia.
Dačić a folytatásban megerősítette, hogy a BT-ben a következő napokban valóban egyeztetni fognak ebben a kérdésben, majd reményét fejezte ki, hogy végül helyt adnak Szerbia véleményének és kérésének.
– Semmiféle szenzációs témáról nem óhajtunk beszélni Koszovóval kapcsolatban, egyedül azt szeretnénk, ha a BT értesülne a Koszovóban jellemző helyzetről, ha hallaná, hogy Koszovóban igenis vannak problémák, amelyeket hosszú távon lenne indokolt megoldani. Érdekes, hogy míg az EU olykor havonta napirendjére tűzi a koszovói kérdést, illetve a vele kapcsolatos egyeztetéseket, addig az ENSZ teljes egészében megszüntetné az ilyen jellegű párbeszédet – fogalmazott Dačić.
Hasonló hangnemben értékelte a fejleményeket Aleksandar Vulin védelmi miniszter, aki szerint Nagy-Britannia visszaélt a BT elnöklőjének tisztségével. Ez szinte senkit nem lepett meg, hiszen szintén Nagy-Britannia volt az az ország, amely fáradtságot nem ismerve próbálta elfogadtatni a határozatot, amely népirtó nemzetként bélyegezte volna meg a szerb nemzetet – jegyezte meg Vulin.
– A folytonosság jellemezte politikáról van szó. Ez az a politika, amely szerint Szerbia a bűnös mindenért. Most már arról sem szabad beszélni, hogy mi történik Koszovóban. Az igazságnak ez a jelentéktelen szegmense is szúrja egyeseknek a szemét. Nagy-Britannia valóban világhatalom, Szerbia pedig minél jobb kapcsolatokat szeretne fenntartani az országgal, a békéhez azonban ketten kellenek, a vitához és az összetűzéshez viszont elegendő egy is – fejtette ki Vulin.
EDDIG MINDIG NAPIRENDRE KERÜLT
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1999 júniusa óta, az 1244-es határozat elfogadása óta rendszeresen, háromhavonta megvitatja a nemzetközi szervezet főtitkárának Koszovóról szóló jelentését. A csaknem húsz év alatt most történik meg először, hogy a jelentést nem tűzik napirendre. Az ENSZ-főtitkár legutóbb a BT május 14-én megtartott ülésén terjesztette elő jelentését.
Az 1244-es határozat értelmében az ENSZ főtitkára rendszeres jelleggel köteles összeállítani, illetve a BT elé terjeszteni az éppen aktuális koszovói helyzetet elemző jelentését. A határozat nem szabályozza, hogy a jelentésnek milyen időközönként kell elkészülnie, 1999-ben csupán annyit írtak elő szigorúan, hogy az első jelentésnek a határozat elfogadása utáni 30 napon belül kell elkészülnie.
Sajtóértesülések szerint aktuális jelentésében António Guterres ENSZ-főtitkár állítólag elmarasztalta Koszovót, amiért január óta nem történt előrelépés Oliver Ivanović meggyilkolásának ügyében, de a Visoki Dečani pravoszláv kolostor mellett épülő utat is negatív kontextusban említi. Guterres elégedettséggel nyugtázta, hogy április óta előrelépés történt a Belgrád és a Pristina közötti párbeszédben.
BRIT SPECIALITÁS
Nagy-Britannia éppen kilépőfélben van az EU-ból, London most így próbál helyezkedni a nemzetközi színtéren, azaz megtartani vagy erősíteni a befolyását – értékelte a történtek kapcsán Ljiljana Smajlović újságíró, külpolitikai elemző a Szerbiai Rádió és Televízió hírműsorában. Mint hozzátette, a britek ezzel azt üzenték Belgrádnak, hogy Szerbia a szigetország udvara, miközben a nyugati nagyhatalmak folyamatosan felhívják Oroszország figyelmét arra, hogy Szerbia nem az ország udvara.
– Amióta biztossá vált, hogy Nagy-Britannia elhagyja az EU-t, a britek ismét egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a nyugat-balkáni térség iránt. Brit specialitás, hogy miként maradjon az ország befolyásos annak ellenére, hogy elveszítette a birodalmat, vagy megszűnt a világ egyik legnagyobb hatalma lenni. Nagy-Britannia döntésének súlyos következményei lehetnek Szerbiára nézve, hiszen a britek ezzel megkezdték eljelentékteleníteni az 1244-es határozatot, éppen akkor, amikor Belgrád fokozottan hangsúlyozza a jelentőségét. Arra is emlékeztetnék, hogy amikor 1998 őszén Nagy-Britannia átvette az ENSZ BT-elnöklőjének a tisztségét, irdatlanul felgyorsultak a később az akkori Jugoszlávia bombázásában kicsúcsosodó események. Szerbiának két fontos ütőkártyája maradt: Oroszország és Kína. Csak mi tudjuk, hogy ennek a két országnak valóban fontos a koszovói kérdés, ha nem is Szerbia, de a precedens miatt mindenféleképpen. Éppen ezért hiszem, hogy ezt az ügyet végül mégis sikerül kompromisszummal megoldani – értékelte Smajlović.
ÉVEK ÓTA FENNÁLL A DILEMMA
A koszovói jelentés azért nem kerül a BT napirendjére, mert a nyugati országok abban reménykednek, hogy hamarosan megszületik a kérdést rendező megállapodás – fejtette ki Boško Jakšić külpolitikai elemző a Beta hírügynökségnek nyilatkozva. Jakšić Smajlovićtyal ellenben nem hiszi, hogy a döntésnek súlyos következményei lennének Szerbiára nézve. Tudvalevő, hogy a Nyugat szinte megszállottan szajkózza a balkáni régió stabilitásának a témáját – mondta a folytatásban az elemző, aki szerint az UNMIK Koszovón állomásozó erőinek a csökkentése is arra vall, hogy London és a nyugati országok szerint hamarosan pont kerül a koszovói ügy végére.
Egyébként is az elmúlt években a koszovói jelentés megvitatása kizárólag a helyzetelemzés és a tájékozódás szempontjából volt meghatározó, a helyzet megoldásához semmilyen formában nem járult hozzá – mondta Jakšić.
Nagy-Britannia nem a Koszovóról folytatott eszmecsere teljes beszüntetését óhajtja, hanem takaréklángra tételét, ennek pedig senkit nem szabad meglepnie – értékelte Dušan Janjić politikai elemző, szintén a Beta hírügynökségnek nyilatkozva.
Janjić szavai szerint évekkel ezelőtt felmerült a dilemma, hogy vajon van-e értelme háromhavonta jelentést terjeszteni a BT elé. Ezzel kapcsolatban öt éve megoszlanak a vélemények – magyarázta az elemző, hozzátéve, hogy Kína és Oroszország álláspontja szerint indokolt a jelentés rendszeres előterjesztése, viszont a BT többi tagállama javarészt ezt nem tartja indokoltnak.
A közvéleményt félrevezetik, nem arról van szó, hogy a BT többé nem vizsgálja felül a Koszovóról szóló jelentést, csupán arról, hogy ezt a jövőben nem háromhavonta, hanem feltehetőleg évente egyszer vagy kétszer teszi majd meg – emelte ki Janjić, aki szerint ehhez az is hozzájárult, hogy mind Belgrád, mind Pristina évek óta visszaél a BT-vel, és ott próbálja megoldani azokat a kérdéseket, amelyeket Brüsszelben kellene, a párbeszéd során.
TIRANA ÉS PRISTINA IS HOZZÁSZÓLT
Ha Belgrádnak esetleg nem lett volna elég a csapásként megélt brit lépés, Pandeli Majko, Albánia diaszpóraügyi minisztere újabb pofonnal tette próbára a szerb államvezetés állóképességét, amikor a koszovói Srbicában vendégeskedvén bejelentette, hogy 2019. január 1-től megszűnnek az Albánia és a Koszovó közötti határátkelők.
Erre a bejelentésre – vagy kijelentésre – Marko Đurić, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője reagált, mondván, hogy Majko nyilatkozata uszító és fenyegető jellegű. Koszovó és Albánia között nem húzódik országhatár – emelte ki Đurić, majd rámutatott arra, hogy Majko mindemellett illegálisan tartózkodott Koszovó, azaz Szerbia területén.
– Enver Hoxha halott. Az úgynevezett Nagy Albánia nem létezik és nem is fog létrejönni. Albánia és Koszovó között nem húzódik országhatár, kizárólag Albánia és Szerbia szomszédos egymással. Az 1244-es határozat értelmében nekünk áll jogunkban használni Ćafa, Prušit és Vrbnica határátkelőket, amelyeken, szintén a határozat értelmében, a szerbiai hatóságok személyzetét is elhelyezhetnénk. Úgy tűnik, hogy ez sajnos senkit nem érdekel, mint ahogyan a hasonló jellegű uszító nyilatkozatok sem. Vajon miként reagálna a nemzetközi közösség, ha Szerbia valamelyik tisztségviselője bejelentené a határátkelők megszüntetését, de nem Szerbia és egy másik ország, hanem Szerbia és annak az országnak a területi autonómiája között – fogalmazott Đurić.
Hashim Thaçi, Koszovó elnöke valamivel később Pristinában helyezte próbára Belgrád türelmét: kifejtette, megtörténhet, hogy Preševo völgye is Koszovóhoz fog tartozni, cserébe Koszovó szerbek lakta északi területéért. Mint hozzátette, a preševói és a bujanovaci albánok Koszovóhoz szeretnének tartozni, és ezt a kérdést mostanra intézményesítették. Szerbiának és Koszovónak egyszer közös nevezőre kell jutni az országhatár meghúzásának témájában, akkor kerül majd napirendre Preševo völgyének a kérdése, azaz Szerbia déli határának újabb módosítása – taglalta Thaçi.
