A szerb nép ellen többé nem történhet meg a Vihar, vagy ehhez hasonló hadművelet, Szerbia kiáll a polgárai mellett és nem fogja megengedni, hogy valaki üldöztesse és megalázza népét, emelte ki több alkalommal is szombaton este alkalmi beszédében Aleksandar Vučić államfő, a Vihar katonai hadművelet évfordulójának központi megemlékezésén Palánkán. Szerbiában változás állt be, és többé nem fog hallgatni, ki meri mondani, hogy a szerb lakosság ellen is követtek el bűncselekményeket, népirtást.
– Eddig nem mertük kimondani sem a bűncselekmény, sem az üldöztetés, a népirtás, a felgyújtás szavakat, ma merjük. Ma Szerbia a sajátjai nevében szólal fel gyűlölet és bosszúvágy nélkül. Nem vágyik másra, mint az igazságra és az igazságszolgáltatásra – hangsúlyozta Vučić a horvátországi hadműveletben áldozatul esett és elüldözött szerb lakosság kínszenvedéseire emlékezve. Hozzátette, Szerbia a béke és a stabilitás pártján áll, de már nemcsak menedéket nyújt a szerb lakosságnak, mint ahogy eddig tette, hanem a jövőben senkinek sem fogja megengedni, hogy üldöztesse, meggyilkolja, vagy megalázza népét. – Nincs miért szégyenkeznünk csak mert szerbek vagyunk! – mondta.
Ótos András felvétele
Ótos András felvétele
Vučić rámutatott, augusztus 4-e a szerb történelem legborzasztóbb napja, egy nép Golgotájának kezdete. Elmondta ugyanakkor, hogy ez a nap egyben tanúsága annak, hogy a bűncselekményt nem lehet elfeledni, de megindokolni sem, különösen nem lehet ünnepelni, utalva arra, hogy Horvátországban a Vihar katonai hadműveletre az állam felszabadításának napjaként emlékeznek meg.
Párhuzamot vont a krajinai szerbek sorsa és Anne Frank sorsa között, akire a búvóhelyen a második világháborúban a nácik szintén augusztus 4-én találtak rá.
– Hitler zsidók nélküli világot képzelt el, Horvátország és a horvát politikai elit pedig szerbek nélküli Horvátországot – hangsúlyozta Vučić megemlékező beszédében.
A ceremónián jelen volt Ana Brnabić szerb kormányfő, Željka Cvijanović, a boszniai Szerb Köztársaság kormányfője, Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság államfője, továbbá a szerb katonaság és állami intézmények képviselői, egyházi méltóságok és civil szervezetek tagjai. Képviselték magukat a horvátországi és montenegrói szerb politikai pártok is.
A gyászszertartást Irinej pátriárka tartotta, aki alkalmi beszédében kiemelte: soha nem feledhetjük el, hogy keresztények vagyunk és arra hivatottak, hogy megbocsájtsunk. Mint mondta, ilyen borzalmak a történelem során egy nép ellen sem ismétlődhetnek meg. Mint mondta, a Vihar áldozatainak egyedüli bűne vallási hovatartozásuk volt. Ezt szavai szerint az tette még tragikusabbá, hogy keresztény testvéreik ítélkeztek felettük. Kritikát fogalmazott meg az egyház ellen is, hogy nem szólalt fel ez a tragédia ellen és nem is próbálta megakadályozni azt.
Irinej kiemelte, a szerb nép fennmaradásának sorsa egyrészt az anyák kezében van. Minél több gyermeket kell a világra hozniuk. Másrészről pedig, „nem szabad elhagyni ezt a gazdag földet, hiszen hozzá hasonlót sehol nem fogunk találni”, mondta.
A Menekültügyi Főbiztosság adatai szerint a Vihar katonai hadművelet során, amely 1995. augusztus 4-én kezdődött, több mint 200 ezer krajinai szerbet üldöztek el és több mint kétezer személy halt meg. Köztük van olyan is, akit még mindig eltűntként tartanak számon.
