Sok nehézség vár az ország népére szeptembertől, de a polgároknak nem kell aggódniuk, Koszovó és Metóhia jövője kapcsán nem lesznek titkos megállapodások. Konkrét javaslattal állok majd a polgárok elé, de a nép hozza majd meg a döntést, én pedig készen állok arra, hogy vállaljam a felelősséget mindazért, amit Szerbia jobb jövőjéért tettem – emelte ki Aleksandar Vučić államfő tegnapi sajtótájékoztatóján, ahol a Belgrád és Priština közti párbeszéd eredményeiről és az előttünk álló időszakról tartott beszámolót.
– Kormányfői tisztségem megkezdésekor, 2014-ben azt ígértem, hogy a legnehezebb gondokkal fog a kormányom foglalkozni. Az egyik legfontosabb, amit prioritásként tűztünk ki Szerbia jövője érdekében: megoldást kell találni Koszovó és Metóhia kérdésére. Soha nem ígértem könnyű, sem egyszerű, sem fájdalommentes megoldást, mert ilyen nem is létezik – emelte ki Vučić, majd folytatta: – A brüsszeli megállapodástól kezdve, vagyis 2013 áprilisától fogva mindent megtettünk, hogy ne csak az albán félnek, de a nemzetközi közösségnek is megbízható tárgyalófelei legyünk. Eleget tettünk a kötelezettségeinknek, de sajnos az albán fél hozzá sem fogott a koszovói szerb községek közösségének a megalakításához, s ennek kapcsán az EU nem fejezte ki határozottan a nemtetszését – emelte ki, utalva arra, hogy miután az EU tagországainak a többsége elismerte Koszovó függetlenségét, hallgatólagosan belegyeztek abba is, hogy a koszovói félnek nem kell eleget tenni a brüsszeli megállapodásba foglaltaknak. Az államfő szavai szerint így a Koszovó északi területein élő szerbeknek több joga is csorbult.
– Két út maradt. Az egyik szerint, miután a prištinai hatóságok nem tettek eleget a megállapodásnak és nem alakult meg a szerb községek közössége, a szerb lakosság a saját kezébe veheti az ügyet. Ebben az esetben sajnos ezt egyoldalú megoldásnak tekinthetik, ami egyeseknek okot adhat arra, hogy Priština végérvényes megoldást találjon Koszovó északi területeire. Éppen ezért azt tanácsoljuk a koszovói szerbeknek, hogy óvatosan foglalkozzunk ezzel a kérdéssel, a nemzetközi közösség bevonásával követeljük a jogainkat. Kivárjuk a megfelelő pillanatot, hogy megválasztva a megfelelő eszközöket, érvényesíthessük a koszovói szerbek jogait. Meg kell őriznünk a békét és a stabilitást – hangsúlyozta Vučić.
Forrás: Beta
Kiemelte, nem fogja megengedni, hogy a szerb nép minden nélkül maradjon. Azon munkálkodnak a jövőben, hogy visszaszerezzék azokat az ingatlanokat, amelyek szerb magántulajdonban vannak, amelyek a pravoszláv egyház tulajdonát képezik, illetve gazdasági tulajdonban vannak, valamint Szerbia állami tulajdonát képezik Koszovó és Metóhia területén.
– Felmerül a kérdés, hogy szükségünk van-e egyáltalán arra, hogy megoldást találjunk erre a helyzetre, vagy számunkra jobb, ha ugyanígy folytatódik minden – tette fel a kérdést az államfő, majd saját véleményét fejtette ki, miért kell minél hamarabb lezárni a Belgrád–Priština-párbeszédet: – Hosszú távú békére van szükség a szerbek és az albánok között. Biztonságra van szükségük a polgároknak. Hiszen csak ilyen béke és stabilitás mellett fordíthatjuk összes energiánkat az ország gazdaságának a fejlesztésére. Ugyanakkor ilyen körülmények között sokkal több külföldi beruházót tudnánk az országba vonzani, ami jelentős mértékben megváltóztatná az országban uralkodó helyzetet – mondta.
EGYRE AGGASZTÓBB DEMOGRÁFIA
Vučić szerint ha az ország nem lép túl gyorsan a koszovói kérdésen, és nem váltóztat stratégiát, 2050-re egymillióval lesz kevesebb a lakosság létszáma. Hozzátette, egyesek szerint segíteni kell az embereknek, hogy visszaköltözzenek Koszovóba, Vučić szerint ez nem könnyű, és azért is tenni kell, hogy az országban tartsák őket.
– A mi polgáraink nem kívánnak többé sem Požarevacon, sem Nagykikindán, sem Zaječarban, sem pedig Kragujevacon maradni. Külföldre mennek, mert mi nem voltunk képesek az elmúlt harminc évben megfelelő jövőt biztosítani számukra. Saját magunkat kell megváltoztatni, új prioritásokat felállítani – emelte ki.
KELL A NÉPSZAVAZÁS
Az államfő, miután részletezte, miért kell megoldást találni Koszovó kérdésére, arra is kitért, hogy a tárgyalások alatt politikai ellenfeleik részéről számos vád érte őket. Többek között az is, hogy elárulták a népet, holott a visszajelzések azt mutatják, hogy a polgárok hajlanak a kompromisszumos megoldás felé. Kiemelte, ez a kérdés mindenekelőtt a szerb és az albán fél érdekét szolgálja, éppen ezért nem lenne szabad megengedni másoknak, hogy beleszóljanak.
– A párbeszéd során sikerült javítanunk Szerbia tekintélyén. Felmerültek ugyan megoldási lehetőségek, de a koszovói kérdés megoldásától továbbra is nagyon messze vagyunk. Ugyanakkor megkezdtük a tárgyalásokat a kompromisszumos megoldásról – emelte ki Vučić. Hozzátette, a párbeszéd folyamatáról rendszeresen tájékoztatja majd a polgárokat, hiszen titkos megállapodásra nem kerülhet sor. Kiemelte, nem akar hazudni a polgároknak és tévútra vezetni őket. Azt szeretné, ha a polgárok hoznák meg végül a döntést.
– A döntést magamra vállalnám, de az alkotmány erre nem ad lehetőséget, így a polgárok kezébe kell adni. Nem fogok menekülni az ország jobb jövőjéért érzett felelősség elől, de a végső döntést a nép hozza meg – emelte ki az államfő. Hozzátette: – nagy döntés előtt állunk. Az út, amin elindultunk, rögös volt, most azonban egy gyors autópályához értünk, nekünk kell meghozni a döntést, merre tovább – mondta.
Az újságírók azt is megkérdezték Aleksandar Vučić államfőtől, mit szól ahhoz, hogy több mint 30 szerbiai és koszovói civil szervezet arra kérte Federica Mogherinit, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy határozottan ellenezze Koszovó etnikai alapú felosztását. Az államfő azt válaszolta, tiszteli azokat, akik aláírták ezt a kezdeményezést, de még nagyobb tisztelettel van azok iránt, akik nem. Majd hozzátette, ő maga sokkal többet kér Szerbiának Federica Mogherinitől, mint amit ezek a szervezetek a levélben megfogalmaztak.
Újságírói kérdésre, miként tekint arra, hogy Montenegró magas rangú katonatisztje részt vett Horvátországban az állam felszabadításának napján, amely egyben a Vihar katonai hadművelet kezdetének napja, Aleksandar Vučić kiemelte, tekintettel arra, hogy Szerbia nagyon jó kapcsolatot ápol Montenegróval, megállapodtak, hogy az érzékeny évfordulókat Montenegró is érzékenyen kezeli majd.
– Köszönöm barátaimnak, hogy ilyen érzékenyen tekintenek a szerb népre – fogalmazott gúnyosan a szerb államfő.
