Új albán–szerb határvonal megrajzolását támogatja Aleksandar Vučić köztársasági elnök, erről tegnapi, Koszovóval kapcsolatos nyilatkozatában beszélt Šiden. Kihasználta az alkalmat arra is, hogy megcáfolja Vuk Jeremić ellenzéki néppárti vezető korábbi kijelentését, mely szerint már az idén novemberben rendkívüli parlamenti választást tartanak Szerbiában, mégpedig egy Koszovóval kapcsolatos népszavazással egybekötve. Vučić azt mondta, szó sem lehet az idén választásról vagy referendumról, Jeremić prognózisa nem fog beteljesülni. Élcelődve közölte, a néppárti vezetőnek bizonyára a katari nagykövetségről jelentették, hogy Szerbiában népszavazás lesz – arra a híresztelésre utalt ezzel, mely szerint az ellenzéki politikus tevékenységét ebből a közel-keleti országból finanszírozzák. Annak lehetőségét sem vetette el, hogy a politikus ezt a hírt a CIA-tól tudja – rámutatva amerikai kapcsolataira. Az államfő hozzátette, meglehet, jövő év november 4-én lesz majd népszavazás, az idén erre egészen biztosan nem kerülhet sor.
Azt sem tudta nyilatkozatából kihagyni, hogy szerinte azok terjesztenek ilyen információkat, „akik nem tudnak mit kezdeni magukkal". Tovább kritizálva politikai ellenfelét, kijelentette: csak az olyan „bátor" emberek, mint Jeremić, nevezhetnek egy nőt kreatúrának, utalva ezzel az ellenzéki politikus kijelentésére, mely Ana Brnabić kormányfőre vonatkozott. Vučić kiemelte, Brnabić tízszer okosabb, ötvenszer tisztességesebb és szakavatottabb Jeremićnél. Az elnök szerint a Néppárt elnöke mást sem csinált eddigi politikai karrierje során, mint költötte a szerb állampolgárok pénzét, saját országa és népe ellen dolgozott, továbbá tönkretette annak a lehetőségét is, hogy megőrizzük Koszovót.
ÁLLANDÓ FESZÜLTSÉG FORRÁSA
Visszatérve a koszovói kérdés rendezésének lehetőségeire, Aleksandar Vučić elmondta, nem tudja, a polgárok támogatják-e a döntését vagy sem, de ő a határvonal meghúzása mellett foglal állást az albánok és a szerbek között. Mint magyarázta, senkinek sem tesz jót az, ha olyan területtel rendelkezünk, amelyről senki sem tudja igazán, hova tartozik. Egy ilyen állapot állandó feszültségek, ellentétek, problémák forrása – jegyezte meg. Annak kapcsán, hogy sikerül-e megvalósítani a szerb–albán határvonal megrajzolását, Vučić azt mondta, nem csupán tőlünk függ, a tangóhoz is ketten kellenek.
DEMARKÁCIÓS VONAL ÉS TERÜLETCSERE
Az államfőnek és Ivica Dačić külügyminiszternek a nézeteit osztja a koszovói konfliktus rendezése kapcsán Bojan Milisavljević, a Belgrádi Egyetem Jogtudományi Karának tanára is. Szerinte a határvonal meghúzása nem kizárólag a demarkációs vonal megrajzolását jelentené, hanem etnikai alapú területcserét is, amely teljesen elfogadható megoldásnak számít a nemzetközi jogban. Az eredeti ötlet az, hogy az észak-koszovói szerbek maradhassanak Szerbiában, a fennmaradó terület pedig egy nemzetközileg elismert független terület lenne – értékelte Milisavljević.
A déli tartomány helyzete megoldásával foglalkozott egyik tegnapi kijelentésében Nenad Popović innovációs és technológiai fejlesztési miniszter is. Azt mondta, hogy Szerbia készen áll kompromisszumos megoldást elfogadni, ám ennek a megoldásnak összhangban kell állnia a szerb alkotmánnyal és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elfogadott 1244-es határozattal.
