Szerbia és Koszovó egyelőre távol állnak a kapcsolataikat hosszú távon rendező megállapodástól, ugyanakkor ha megszületik az egyezmény, onnantól a koszovói szerbek a jelenlegihez képest a jogok szélesebb tárházát tudhatják magukénak – értékelte pénteki sajtótájékoztatóján Marko Đurić, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának a vezetője. Mint hozzátette, arra kéri a koszovói szerbeket, hogy ne higgyenek azoknak, akik azt próbálják elhitetni velük, hogy a Szerbia és Koszovó közötti megállapodás semmit nem hoz számukra.
– Szerbia a megállapodással – amelyet egyébként lehet, hogy soha nem kötnek meg – nagyobb területet, több jogot, vagyont és pénzügyi segítséget szerezhet meg. Ugyanez érvényes a Gazivode erőműre, Valačra és Trepčára. Ha megszületik a megállapodás, annak meg kell válaszolnia a koszovói szerb vagyonnal, a pravoszláv egyház helyzetével és a Koszovóban élő szerbek jogaival kapcsolatos kérdéseket. Egyébként gyakran felteszem magamnak a kérdést, hogy mi lesz akkor, ha nem születik meg a megállapodás. Milyen jövő vár akkor a Koszovóban élő szerbekre? Mindörökre nyitott szemmel leszünk kénytelenek aludni? Ezért folytatjuk a küzdelmet. Biztosan nem lesz egyszerű közös nevezőre jutni a koszovói féllel, az is megtörténhet, hogy nem sikerül megállapodásra jutnunk, ez viszont hatalmas veszteség lenne Szerbia számára – taglalta Đurić.
Marija Zaharovát, az orosz Külügyminisztérium sajtószóvivőjét Ivica Dačić fogadta (Fotó: Beta)
AZ IDŐ NEM SZERBIÁNAK DOLGOZIK
Koszovó a legsúlyosabb probléma, amellyel Szerbia jelenleg szembesülni kényszerül – nyilatkozta a Szerbiai Rádió és Televíziónak Nikola Selaković, Aleksandar Vučić, köztársasági elnök főtitkára. A tisztségviselő szavai szerint a szóban forgó kérdés megoldását nem lehet tovább elodázni, éppen ezért a szerb kormány ugyanúgy napi szinten foglalkozik ezzel a kérdéssel, mint az államfő. Az idő már nem Szerbiának dolgozik, nincs mire várni, Szerbia nem engedheti meg magának, hogy struccpolitikát folytasson, hiszen azzal csakis veszíthet, gazdasági erőforrásokat és munkaerőt, embereket egyaránt – szögezte le Selaković. Mint hozzátette, azért küzdenek, hogy a Koszovóban élő szerbek és Szerbia koszovói intézményei többet kapjanak, mint amivel jelenleg rendelkeznek.
A szerbek és az albánok elkülönítésével, egymástól való elválasztásával kapcsolatos felvetések témájában Selaković arra emlékeztetett, hogy ennek a lehetőségét már Dobrica Ćosić író, akadémikus is felvetette 26 évvel ezelőtt, akkor államfői minőségében. Ez is azt bizonyítja, hogy a koszovói kérdés, illetve probléma mennyire hosszú időkre nyúlik vissza – jegyezte meg Selaković.
OROSZORSZÁG TÁMOGATJA SZERBIA DÖNTÉSÉT
Az Ivica Dačić külügyminiszter és Marija Zaharova, az orosz Külügyminisztérium sajtószóvivője közötti belgrádi beszélgetés központi témája szintén Koszovó volt. Oroszország egyetért azzal, hogy a problémát mielőbb meg kell oldani – emelte ki a találkozót követően megtartott sajtótájékoztatón Zaharova, hozzátéve, hogy Moszkva mindenben támogatja Szerbiát, mint ahogyan azt a megoldási javaslatot is, amelyet Belgrád megfelelőnek tart. A koszovói kérdés elsősorban Szerbia belpolitikai problémája, ugyanakkor ez a téma réges-régen nemzetközi jelleget öltött – emelte ki Zaharova, aki nem kívánt válaszolni az újságírói kérdésre, hogy mi a véleménye a Szerbia és Koszovó közötti határok újrarajzolásáról vagy a szerbek és az albánok elkülönítéséről, mivel szavai szerint az ezekhez hasonló jellegű kérdésekről kizárólag Szerbia és a szerb nép dönthet.
