A Szerbia és Koszovó, illetve a szerb nép és a koszovói albánok közötti feszültségek nem új keletűek, mint ahogyan az a felvetés sem, hogy a két nemzet közötti problémákat a leghatékonyabban elkülönítéssel lehetne megoldani. „Azonnal és határozottan meg kell kezdeni a koszovói kérdés megoldását, méghozzá a koszovói albánoktól való elkülönüléssel. Az elkülönítést az etnikai, a történelmi és a kulturális tényekre, valamint jogokra kell alapozni. A határok újrarajzolása elkerülhetetlen, sőt, ez lehet az egyetlen demokratikus mentőöv, úgy a jugoszláv népek, mint Európa számára" – írta Dobrica Ćosić akadémikus 1991-ben. Ćosić nem sokkal később a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elnöki tisztségébe lépett, előbb említett tervét azonban nem sikerült megvalósítania – emlékeztetett Szerbia és Koszovó: felfedték a kártyákat című elemző írásában Dejan Anastasijević újságíró.
Később Slobodan Milošević sem kezelte érdemben a koszovói kérdést, Anastasijević szerint a Horvátországgal és a Bosznia-Hercegovinával való háborúskodás annyira „leterhelte", hogy erre már nem maradt kapacitása, amikor pedig az évezred utolsó éveiben „elkezdett a koszovói kérdéssel foglalkozni, módszereivel kiváltotta a NATO-bombázást". Milošević bukását követően sem került napirendre a koszovói kérdés, az elkülönítés vagy a területcsere pedig még kevésbé, egészen 2008-ig, amikor Ivica Dačić vezetésével a Szerbiai Szocialista Párt visszatért a köztársasági hatalomba. Onnantól kezdve Dačić időnként felvetette annak a lehetőségét, hogy a koszovói kérdést a szerbek és az albánok elkülönítésével, illetve egy esetleges területcserével – a Preševo-völgy a szerbek lakta észak-koszovói községekért – lehetne a leghatékonyabban megoldani.
Indokolt a kérdésfelvetés, hogy vajon miért éppen most kezdték meg leporolni a szerbek és az albánok elkülönítésének a lehetőségét. Dačić szerint azért, mert az Amerikai Egyesült Államok egyre nyitottabb a szóban forgó felvetés iránt. Az USA meghallgatta Szerbia érveit, és kész eltávolodni eddigi álláspontjától, vagyis az albánok követelései mellett Szerbia óhajainak is hajlandó helyt adni – értékelte Dačić.
Az USA államvezetése egyelőre nem nyilatkozott hivatalosan, a külügyminisztériumban a múlt héten újságírói kérdésre válaszolva egyedül annyit közöltek, hogy az USA vezetése következetes: a felek közötti megállapodásnak a Szerbia és Koszovó kapcsolatait rendezni hivatott párbeszéd során kell megszületnie. Mindkét félnek kreatív és konstruktív megállapodásra kell törekednie – tették hozzá az USA külügyminisztériumában.
És hogy mit gondol minderről a koszovói fél? Ramush Haradinaj miniszterelnök a napokban röviden annyit mondott, hogy az országhatárokat egyedül háború útján lehet módosítani, Koszovó pedig nem szeretne háborút kezdeni. Másrészt Hashim Thaçi, Koszovó államfője igencsak nyitott lenne a határok újrarajzolásának a lehetősége iránt, de úgy, hogy Szerbia átengedi Koszovónak a Preševo-völgyet, Koszovó viszont nem adna cserébe semmit. Néhány nappal később élét vette ennek a nyilatkozatának, és akkori sajtószerepléséből már azt a következtetést lehetett levonni, hogy talán hajlana arra, hogy az észak-koszovói községek tartozzanak Szerbiához. Most éppen emiatt követelik a koszovói albánok ellenzéki pártjai, hogy a jövőben ne Thaçi vezesse az albán tárgyalócsoportot a brüsszeli párbeszédben. Ha kell, az utcára vonulnak – jelentették be. Albin Kurti, az Önrendelkezés elnöke nem tartja jó ötletnek a területcserét, mivel értékelése szerint annak káros következményei lennének nemcsak Szerbiára és Koszovóra, hanem a balkáni térségre nézve is. Kurti meg van róla győződve, hogy Thaçi azért támogatja a területcserét, mert attól fél, hogy vádat emelnek ellene a Koszovói Felszabadítási Hadsereg kötelékében szolgáló személyek által elkövetett gaztettek feltárásával megbízott különleges bíróságon.
Egyelőre az Önrendelkezés és a Demokratikus Szövetség Koszovóért követeli a koszovói államfő kizárását a párbeszédből, a harmadik albán ellenzéki politikai csoportosulás, a Szociáldemokrata Párt egyelőre nem nyilatkozott. Az Önrendelkezés és a Demokratikus Szövetség Koszovóért követelik, hogy hívják össze a Koszovói Képviselőház rendkívüli ülését, amelyen Thaçinak a párbeszédben való részvétele szerepelne napirenden.
