A belpolitikai színtér továbbra is attól a kérdéstől hangos, vajon hogyan lehetne megoldani a koszovói ügyet úgy, hogy az mindkét fél számára elfogadható legyen. Míg eddig elsősorban a szerbek és az albánok elkülönítése és a területcsere mellett hangzottak el érvek, a tegnapi nap folyamán elsősorban ez ellen a megoldás ellen érveltek a politikum képviselői.
A Liberális Demokrata Párt nem ért egyet azzal a felvetéssel, hogy a szerbek és az albánok elkülönítése, illetve a területcsere lenne a megoldás. Sem ez, sem a konfliktus befagyasztása nem helyettesítheti a Belgrád és a Pristina közötti átfogó, hosszú távú megállapodást, ami szavatolná a békét mindkét terület lakossága számára. Az emberek mindkét oldalon belefáradtak az elszalasztott lehetőségekbe és az elutasított felvetésekbe – értékelte közleményében a párt.
– Szerbiának igazságra van szüksége. Arra az igazságra, amely mindenki számára egyértelmű. Nem áldozhatjuk fel ismét az országot a pártpolitikai érdekek oltárán. Az igazság fel nem ismerése és tagadása Európa azon utolsó országává tette Szerbiát, amely képtelen megfogalmazni saját érdekeit, ezért ezt mások teszik meg helyette. Koszovó távozott. Ezen a tényen ezer közlemény sem változtat. A felelősség Koszovó elvesztéséért az államvezetés aktuális összetételét ugyanúgy terheli, mint az előző összetételeit. Az államvezetés nem bújhat ki annak a felelőssége alól, hogy eddig minden egyes olyan észszerű javaslatot elutasított, amely azokat a jogokat szavatolta volna a koszovói szerbeknek, amelyekkel ma nem rendelkeznek. Olyan megoldásokra van szükség, amik szavatolnák, hogy a koszovói szerbek békében és szabadon élhessenek, dolgozhassanak, védelmezhessék vagyonukat, és egy olyan multietnikus társadalomhoz tartozzanak, amely Szerbiával egyetemben az európai integrációt tűzte ki célul – fogalmaznak a párt közleményében.
Az LDP azt is megerősítette, hogy szeptemberben megalakítja az úgynevezett Békekoalíciót, amelynek keretében megoldásokat javasol a tartós béke megteremtésére Koszovóban. Nemcsak Koszovó, hanem a macedóniai népszavazás és a bosznia-hercegovinai körülmények stabilizálásának vonatkozásában is javaslatokat dolgoz ki a majdani Békekoalíció, mivel az LDP álláspontja szerint ezek a kérdések mind befolyásolják Szerbia jövőjét.
Hashim Thaçi, Koszovó elnöke szerint a felek eljutottak a párbeszéd legkritikusabb fázisába, ám az elnök abban is biztos, hogy Aleksandar Vučić szerb államfővel egyetemben készek a jövő felé fordulni, azaz megakadályozni, hogy a múlt gátolja a gyümölcsöző és békés jövő kiteljesedését. Személy szerint nem célja a nemzeti alapon történő elkülönítés, egy második boszniai Szerb Köztársaság megalapítása pedig még kevésbé. Célja az országhatár meghúzása, méghozzá 400 kilométer hosszúságban, ennek megvalósítása viszont csak akkor lehetséges, ha a felek képesek kreatívak és konstruktívak lenni.
Az emberek jövője és sorsa nem függhet a térképektől – ekképpen válaszolt arra az újságírói kérdésre, hogy Vučićtyal vajon a térképeket bújják-e jelenleg. A cél nem egy második daytoni megállapodás – nyomatékosította Thaçi, majd cáfolta a belgrádi sajtóállításokat, miszerint a koszovói rendőrség hamarosan megszállja Észak-Koszovót. Senki nem készül háborgatni vagy bántalmazni bárkit – szögezte le Koszovó elnöke.
Levél Vučićnak
A többségében szerbek lakta tíz koszovói helyi önkormányzat polgármestere nyílt levélben kérte Aleksandar Vučićot, hogy ne álljon el az igazságos, fenntartható és kompromisszumra épülő megoldástól. Ha felhagyna a küzdelemmel, az a szerb nép történelmének a legnagyobb veresége lenne – fogalmaznak a polgármesterek, akik minden olyan megoldást elfogadhatónak tartanak, ami a jogok szélesebb tárházát és az eddigieknél nagyobb biztonságot garantálná a koszovói szerbeknek, legyen az elkülönülés, területcsere, a határok újrarajzolása, vagy bármi más.
