Branko Ružić államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter pénteken november 4-ére írta ki a nemzeti tanácsi választásokat. A választások módja attól függ, hogy egy adott kisebbségi közösségnek hány tagja iratkozott fel saját választói névjegyzékébe. Ahhoz, hogy a kisebbségi közösség közvetlen választások útján választhassa meg nemzeti tanácsát, az adott közösség képviselői több mint a 40 százalékának kell feliratkoznia saját külön választói névjegyzékébe, ellenkező esetben elektori választást tartanak. Alapul az utolsó népszámlálás adatait veszik.
Ezúttal a magyar, az albán, az askáli, a bosnyák, a bolgár, a bunyevác, a vlach, a görög, az egyiptomi, a német, a lengyel, a roma, a román, a ruszin, a szlovák, a szlovén, az ukrán és a cseh kisebbségi közösség választhatja meg közvetlenül nemzeti tanácsát, a macedón, a horvát, a montenegrói és az orosz nemzeti közösségek elektori választást tartanak. Ennek értelmében összesen 22 közösség választja meg november első vasárnapján nemzeti tanácsát. A lengyelek és az oroszok most először választanak nemzeti tanácsot. Jelenleg 21 nemzeti tanácsot tartanak nyilván az országban, azzal a megjegyzéssel, hogy ezek közé sorolják a Szerbiai Zsidó Hitközségek Szövetségét is, amely pillanatnyilag a 22. a kisebbségi önkormányzatok listáján.
A nemzeti kisebbségek választói névjegyzékeibe az augusztus 15-i adatok szerint 475 ezer polgár iratkozott fel – nyilatkozta a választások megtartásáról szóló döntés aláírását követően Branko Ružić, aki azt is leszögezte, hogy a választások megtartását semmiféle módon nem befolyásolja a Bosnyák Nemzeti Tanács és az Albán Nemzeti Tanács azon bejelentése, hogy kezdeményezik a nemrégiben módosított nemzeti tanácsokról szóló törvény alkotmányossági vizsgálatát.
Az adott nemzeti közösség képviselőinek a számától függően a nemzeti tanácsoknak legkevesebb 15 és legtöbb 35 tagja lehet. Ha egy nemzeti közösség 10 ezernél kevesebb lelket számlál, akkor nemzeti tanácsának 15 tagja lehet, ha viszont a közösség lélekszáma meghaladja a 100 ezret, akkor 35 tagú tanácsot választhat. A népszámlálási mutatók függvényében a nemzeti tanácsoknak 19, 23 és 29 tagja is lehet.
A Magyar Nemzeti Tanács 35 mandátumáért a négy évvel ezelőtti választáson 4 lista versengett: Magyar Összefogás (listavezető Hajnal Jenő), VMDK – Csonka Áron (listavezető Tari István), Másként magyarságunkért – Fodor László (listavezető Fodor László) és Magyar Liga – Új Magyar Alternatíva – Vass Tibor (listavezető Vass Tibor). 2014-ben a szavazásra jogosultak országszerte 881 szavazóhelyen voksolhattak. A Köztársasági Választási Bizottság négy évvel ezelőtt összesen 82 listát hirdetett ki. A nemzeti közösségek külön választói névjegyzékére akkor 456 444-en iratkoztak fel. Legnagyobb arányban a magyarok iratkoztak fel saját névjegyzékükre: a 254 ezer magyar közül valamivel több mint 137 ezren.
Branko Ružić pénteken újfent arra kérte a nemzeti kisebbségi közösségek képviselőit, hogy iratkozzanak fel külön választói névjegyzékükbe, hiszen ez a választójog alapja. Aki ezt nem teszi meg, az nem választhat, és nem is választhatják meg, vagyis a külön választói névjegyzékbe való feliratkozástól függ úgy az aktív, mint a passzív választójog. Miközben az általános választói névjegyzékbe a felnőttkort elérő polgárt automatikusan bejegyzik, a külön választói névjegyzékbe való feliratkozás kizárólag egyéni kívánságra, személyes kérelemre lehetséges. A polgárok a lakóhelyük szerint illetékes helyi önkormányzat hivatalában kérvényezhetik a feliratkozást a külön választói névjegyzékbe. Ehhez egyetlen dokumentumra, személyi igazolványra van szükségük. Aki egyszer feliratkozott valamelyik külön választói névjegyzékbe, annak ezt nem kell megismételnie minden egyes nemzeti tanácsi választást megelőzően, ugyanakkor – mint arra korábban dr. Ladóczki Gyula, a választások lebonyolításáért felelős Köztársasági Választási Bizottság tagja lapunknak nyilatkozva figyelmeztetett – ha valaki a 2014-es választások óta más településre költözött, automatikusan törölték a választói névjegyzékből, vagyis ismét fel kell iratkoznia. Mindenkinek azt tanácsolja, hogy ha bármilyen kételye van azzal kapcsolatban, hogy szerepel-e a külön választói névjegyzékben, látogasson el személyi igazolványával a lakhelye szerinti helyi önkormányzat hivatalába, és ellenőrizze.
