Koszovóban az albán vezetőség már hozzálátott a Közép-Szerbiát és Koszovót elválasztó határvonal megállapításához – jelentette ki ma Shpejtim Bulliqi, a pristinai demarkációs bizottság vezetője. Mint ismeretes, az elmúlt hetekben szerb és albán részről is olyan kijelentések láttak napvilágot, miszerint a koszovói kérdés tartós rendezését egy új, nemzetiségi-demográfiai alapon megrajzolt határvonal jelentené. A belgrádi elképzelés szerint Szerbia megkapná Észak-Koszovónak a szerbek lakta községeit, ugyanakkor egyes szerbiai albán többségű önkormányzatok Koszovóhoz kerülnének. A területcsere ötletét Koszovóban és Szerbiában is vegyes érzelmekkel fogadták, a vezetőségek tagjai azonban egyre gyakrabban beszélnek ennek lehetőségéről a konfliktus lezárása érdekében. Az illetékes koszovói bizottság a szükséges iratok begyűjtésével látott hozzá a munkához – jelentette ki Bulliqi. Az illetékes elmondása szerint Ramush Haradinaj koszovói kormányfő utasítására indították el a folyamatot. Azt mondta, stratégia készül, és rendszerezik az adott térségre vonatkozó dokumentumokat. Bulliqi nem látja az akadályát annak, hogy megállapítsák a Szerbia és Koszovó között húzódó végleges határt. A bizottság első embere szerint már a múltban is történtek kisebb korrekciók a határvonalon, ezekkel a javításokkal kapcsolatban mindig születtek megfelelő politikai döntések is, az ezeket alátámasztó iratokat is meg kell találni.
A pristinai sajtó arról cikkezik, hogy már Aleksandar Vučić szerbiai és Hashim Thaçi koszovói elnök következő brüsszeli találkozóján vitát nyithatnak a Koszovó és Szerbia közötti határ jelentősebb korrekciójáról. A déli tartomány szakértői ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy egyetlen más intézmény sem dönthet a határvonalnak, háborúnak vagy békének, szövetségeknek és adósságoknak a sorsáról a koszovói parlamenten kívül. Az elemzők Pristinában arra is felhívták a figyelmet, hogy az elnöknek az alkotmányos keretek között kellene minden tárgyaláson képviselnie Koszovót, ezzel egyidejűleg tehát a meglévő területet kellene védenie, s csak a képviselőház hozhat változásról szóló döntést, amennyiben ahhoz kialakul egy megfelelő parlamenti többség.
BESZÉLGETÉS A JÖVŐRŐL
Arról, hogy sorsdöntő lehet a következő Vučić–Thaçi-megbeszélés, már több alkalommal is lehetett hallani, csak abban nem biztos jelenleg még senki sem, hogy mikor tartják meg ezt a sorsdöntő megbeszélést. A koszovói vezető a minap azt nyilatkozta helyi médiumoknak, hogy szeptember első felében találkozik a szerb államfővel, azt viszont maga sem tudta vagy akarta pontosítani, hogy milyen téma szerepel majd ennek a tárgyalásnak a napirendjén. Annyit elmondott, hogy az eddigi találkozók „csupán technikai jellegűek” voltak, a soron következő viszont alapot adhat a jövővel kapcsolatos beszélgetésekhez. Felhívta a koszovói ellenzéki pártokat is arra, hogy maguk is járuljanak hozzá konkrét javaslataikkal a végleges megoldásnak a megtalálásához. A dialógusnak szerinte úgy kell befejeződnie, hogy Koszovó végre szabadon, minden akadály nélkül haladhasson a nemzetközi intézmények, a NATO-tagság és európai uniós csatlakozás felé, amire az eddigiekben nem volt példa.
DIPLOMÁCIAI HARC
Bár a szeptemberi találkozó valószínűsíthető, egyes becslések szerint igazi előrelépés a koszovói kérdés rendezésében csak november 11-e után várható, amikor is Párizsba látogat Aleksandar Vučić szerb államfő az első világháborúban aratott győzelem századik évfordulójának francia állami ünnepségére. A helyszínen lesz Donald Trump amerikai, továbbá Emmanuel Macron francia államfő is, és valószínűsíthető, hogy nem kerülik el a találkozókon a koszovói helyzet elemzését sem.
Szakértői vélemények szerint Szerbia ki fogja használni az alkalmat a Koszovóval kapcsolatos elképzelései népszerűsítésére.
Találkozóinak annál inkább nagy jelentősége van, hiszen néhány nappal a franciaországi ünnepélyes katonai felvonulás előtt Szerbiában is hasonló parádét tartanak ugyanabból az alkalomból, s ezen Vlagyimir Putyin orosz elnök is részt vesz. Putyinnal a szerb államvezetőség tagjai megvitatják a koszovói probléma rendezésének lehetőségeit is, és orosz támogatást kérnek majd a szerb álláspontok érvényesítéséhez.
