Ha a koszovói parlament nem fogadja el a Szerbia és a Koszovó közötti határmódosítási megállapodást, vagy benyújtja lemondását, vagy kiírja a népszavazást, jelentette be Hashim Thaçi koszovói elnök a Szerbiai Rádió és Televízió összefoglalója szerint. A határmódosítási megállapodás lényege, hogy Koszovóhoz csatolják a három, Preševo-völgyi helyi önkormányzatot, azaz Medveđát, Preševót és Bujanovácot.
Akkor nyújtja be lemondását, ha Koszovó és Szerbia a brüsszeli párbeszéd keretében esetleg a határmódosítás mellett dönt, a koszovói parlament viszont nem támogatja a szóban forgó megállapodást, pontosított a koszovói államfő a pristinai Report tv-nek nyilatkozva, majd megcáfolta, hogy egy ilyen lépés az alkotmány megsértését jelképezné. Soha nem sértené meg az alkotmányt, annak viszont semmi akadálya, hogy módosuljon az alaptörvény, emelte ki Thaçi.
Az MTI hírösszeállítása szerint Thaçi azon az állásponton van, hogy ha Belgrád is támogatja az elképzelést, területcserével lehetne pontot tenni az évtizedek óta tartó viszálykodásra. Szerbiához csatolnák Észak-Koszovó szerbek lakta helyi önkormányzatait, Koszovóhoz pedig a Preševo-völgyi, albánok lakta községeket, magyarázta Thaçi.
A koszovói államfő a novemberben elrendelt védővámra is kitért sajtónyilatkozatában. Elmondása szerint Pristinának el kell törölnie a szerbiai és a bosznia-hercegovinai behozatali termékekre elrendelt védővámot, hiszen emiatt az USA is támadta már Pristinát, Koszovó pedig nem sodorhatja veszélybe az USA-val fenntartott kiváló kapcsolatait. Thaçi nem először nyilatkozott a védővám eltörlésének a fontosságáról, ugyanakkor Ramush Haradinaj, Koszovó miniszterelnöke kitart amellett, hogy az intézkedés mindaddig hatályban marad, amíg Szerbia el nem ismeri Koszovó államiságát. Másrészt Szerbia, de az Európai Unió is, arra az álláspontra helyezkednek, hogy amíg hatályban van a védővám, addig nem lehet folytatni a Belgrád–Pristina párbeszédet, anélkül pedig szinte esélytelen a felek közötti kapcsolatok rendezése.
Aleksandar Vučić szerb államfő tavaly augusztus elején vetette fel szerzői szövegében a Szerbia és a Koszovó közötti területcsere lehetőségét, pontosabban a szerb és az albán nép egymástól való elkülönítését, nem pontosítván azzal kapcsolatban, hogy mit is fed ez a kifejezés. Hashim Thaçi szinte azonnal kommentálta Vučić felvetését, noha kezdetben még azon az állásponton volt, hogy „az országhatárok újrarajzolása azt jelenti, hogy Preševo-völgye Koszovóhoz fog tartozni, Koszovót viszont nem osztják fel, a szerbek pedig nem kapnak autonómiát”. A koszovói államfő később enyhített szavai élén és a területcsere mellett foglalt állást. Ezzel ellenben Ramush Haradinaj, Koszovó miniszterelnöke, Thaçi koalíciós partnere közölte: „Koszovó határait háborúkkal alakították ki és csakis egy újabb háború módosíthatja ezeket a határokat”.
A nemzetközi közösség véleménye kezdettől fogva megoszlott a javaslattal kapcsolatban. Az USA nem utasította el kategorikusan a területcsere lehetőségét, az EU, azaz annak egyik vezető tagállama, Németország, viszont határozottan ez ellen foglalt állást. „A nyugat-balkáni térség országainak a határait és szuverenitását már meghatározták. Ezt nem lehet elég gyakran hangsúlyozni, hiszen egyesek folyamatosan az országhatárok témáját feszegetik, ez pedig egyáltalán nem indokolt” – mondta Angela Merkel német kancellár.
