Pénteki tizenötödik rendes ülésén a Magyar Nemzeti Tanács egyebek mellett a tavalyi évi zárszámadást, a tavalyi pénzügyi beszámolót, az idei költségvetés módosítását, az MNT, a Végrehajtó Bizottság és a Hivatal tavalyi munkajelentéseit tűzte napirendre, illetve fogadta el. A Magyar Szó és a Hét Nap Lapkiadó Kft.-k Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületeinek új összetételét is megválasztották. A leghevesebb vitát a tanács munkabeszámolója és a TJGYT-tagok megválasztása váltotta ki. Szó volt felelősségről, elnyomásról, kizárásról, a szabadság eltiprásáról.
Molnár Edvárd felvétele
Mielőtt megkezdték volna a napirendi pontok megvitatását, a képviselők meghallgatták Bővíz László (Magyar Összefogás) képviselőtársuk, a Nagybecskereki Egyházmegye vagyonkezelőjének beszámolóját a magyarság számára fontos bánsági katolikus templomok állapotáról. A jelentés Tari István (VMDK–Csonka Áron) egy korábbi beadványa nyomán készült el.
Bővíz értékelése szerint Tari egy szakmailag megkérdőjelezhető, pontatlan és csúsztatásokkal teli tanulmányra alapozta beadványát. Mint azt Bővíz megjegyezte, bár napjainkban divatos különböző listákat emlegetni, semmiféle bontáslista nem létezik, legalábbis nem a bánsági, a magyar közösség számára fontos templomok vonatkozásában. Több olyan templomra is kitért, amelyek a szóban forgó tanulmány szerint lebontás előtt állnak. Bővíz elmondása szerint ezek mindegyikében vagy már elkezdődöttek a felújítási munkálatok, vagy hamarosan elkezdődnek.
A tavalyi év középpontjában a tartalmi fejlesztések álltak, tekintettel arra, hogy az építkezés már a korábbi években nagyobb részben befejeződött, hangsúlyozta az ülés folytatásában Mgr. Hajnal Jenő, az MNT elnöke a tanács tavalyi évi munkabeszámolójának beterjesztésekor. „Az elmúlt egy év döntései vonatkozásában biztos vagyok abban, hogy a vajdasági magyar közösség által megfogalmazott fokozott és jogos igények teljesítésében nem tévedett a tanács” – mondta.
Az elvégzett és megkezdett feladatok közül Hajnal egyebek mellett az MNT honlapjának megújítását, a fejlesztési stratégiák felülvizsgálatát és újragondolását, a magyarittabéi Kossuth-szobor újraöntésének felvállalását, nagy múltú kulturális rendezvények támogatását és a magyar média felkarolását emelte ki.
ELSZÁMOLÁS AZ ÉVVEL
Az oktatás területéhez kapcsolódóan Hajnal Jenő a tavalyi év tevékenységéből a maradéki magyar nyelvű oktatás és a verbászi magyar óvodai csoport újraindítását, valamint az újvidéki Európa Kollégium – ahol már több mint 250 fiatal lakik – megnyitását emelte ki, valamint a vajdasági magyar szakképzés 2015 és 2020 közötti fejlesztési koncepciójának elkészítését, amelynek eredményeképpen a periódus végéig legalább 13 korszerű tanműhelyekkel felszerelt iskolaközpont jön létre.
A Végrehajtó Bizottság munkabeszámolójának beterjesztésekor Jerasz Anikó, a VB elnöke beszámolt arról, hogy a testület számos esetben hetente ülésezett. Az oktatás területén 244 döntés született az elmúlt évben. A fontosabb oktatási programok közül Jerasz egyebek mellett a Vackor programot, az iskolabuszprogramot, a napközik működtetését, a felsőoktatási ösztöndíjprogrammal kapcsolatos különböző projektumokat, valamint a tanárok számára szervezett továbbképzési programokat emelte ki. A kultúra területén 59 döntés született. Folyamatos volt az együttműködés a művelődési egyesületekkel, a VB minden kérdésre igyekezett választ adni és segíteni azokat, akiknek erre szüksége volt, hangsúlyozta Jerasz. A tájékoztatás területén 21 döntés született. A VB elnöke a tájékoztatáshoz kapcsolódó tevékenységek listájáról a médiában dolgozók számára kiírt ösztöndíjpályázatot említette, majd elmondta, hogy a VB folyamatosan foglalkozott a magánosítás előtt álló médiumok helyzetével. A hivatalos nyelvhasználat területén 25 döntést hozott a bizottság. Fordítói szemináriumok megszervezése, a nyelvi iroda honlapjának létrehozása, a beérkező panaszok mentén való eljárás, sorolta Jerasz a szóban forgó területet jellemző tevékenységet.
A munkabeszámolókat ugyanúgy összevont napirendi pontként vitatta meg a tanács, mint korábban az idei költségvetés módosítását vagy a tavalyi évi zárszámadást és pénzügyi jelentést.
Első felszólalóként Tari kifogásolta, hogy a VB tavalyi évi munkajelentésében nem került említésre, hogy a VB mandátuma tavaly áprilisban „saját felkészületlensége miatt” megszűnt, ezért újra kellett választani. A jelentés több helyütt is elferdíti az igazságot, emelte ki Tari, aki szót ejtett azokról a dolgokról, feladatokról, amelyeket az MNT tavaly elmulasztott megtenni. A kritika építő jellegű, nem más célból fogalmaz meg észrevételeket, jegyezte meg végezetül Tari, hozzátéve, hogy ehhez hasonló fontos napirendi pontokat nem lenne szabad összevonva megtárgyalni.
A tanács elé kerülő dokumentumok a VB és a Hivatal szakmaiságát bizonyítják, mondta a folytatásban felszólaló Nyilas Leonov Anita (MÖ), az MNT alelnöke, aki a tavalyi évet jellemző tevékenység vonatkozásában külön kiemelte az együttműködést, a lehetséges együttműködő partnerek felkeresését, a párbeszédre való nyitottságot. Értékelése szerint az MNT még soha nem volt ennyire nyitott, mint az aktuális összetételű.
Beretka Katinka (MÖ) a munkabeszámoló a hivatalos nyelvhasználatra vonatkozó szakaszáról ejtett szót. A panaszkezelés kapcsán tudni, hogy hány panasz érkezett a Hivatalhoz, az viszont nem derül ki, hogy ezeknek mi lett a sorsa, jegyezte meg egyebek mellett, mint ahogyan azt is, hogy a nyelvi iroda honlapja egyelőre nem nevezhető honlapnak, tehát túlzás így emlegetni a munkajelentésben. Végezetül Beretka azt is hozzátette, hogy alapjában véve a Hivatal jól végzi munkáját, azaz igyekszik jól végezni.
Az ezt követően szót kérő Bővíz László szerint az elhangzó felszólalások némelyikét az öntömjénezés jellemezte. Keresztény emberként önvizsgálatot kell tartani: a tavalyi év munkájának vonatkozásában biztosan sok mindenre büszke lehet a tanács, ezért legyen is az, de olyasmi is biztosan van, amire nem lehet büszke, ezért pedig majd egy nap kérjen elnézést, fogalmazott Bővíz.
Molnár Edvárd felvétele
JoóHortiLívia (MÖ) szerint tavaly szó sem volt semmiféle párbeszédről. Elmondása szerint a MÖ listájának hat képviselőjét kizárták a munkából, nem hívják meg őket a frakcióülésekre. Joó Horti szerint ez azzal magyarázható, hogy ők mindannyian a Magyar Mozgalom tagjai.
Mint azt a felszólalásra reagáló Talpai Sándor (MÖ) megjegyezte: a párbeszéd és a kizárás érdekes dolog. A szóban forgó hat képviselőt senki nem zárta ki sehonnan, ha nem ők maguk zárták ki magukat, nyomatékosította Talpai, mondván: senki nem zárta ki őket, esetleg csak elfelejtették őket meghívni.
A Délvidéken eltörött valami, hangsúlyozta Zsoldos Ferenc (MÖ), mondván: ezért mindenki és senki nem hibás.
– A maga módján mindenki jó ember, aki tenni akar ezért a közösségért. Mindannyian áldozatok vagyunk és egy-egy ember játékszerei. A Délvidéken pillanatnyilag értékháború zajlik. Nem emberek és értékek között, hanem két szervezési modell között. Van egy centralizált, az embereket felülről irányító és szolgaként kezelő rendszer és egy másik, amely az embert megpróbálja emberként kezelni – fogalmazott Zsoldos.
A kritikus hangnemmel átitatott felszólalásokat követően Hajnal megjegyezte: nem érzi úgy, hogy építő jellegű kritikákról lenne szó. Nincs az az ember, aki az ilyen jóakaratból akár egy kicsit is kérne, emelte ki Hajnal, aki szerint nem tekinthető segítségnek az a segítség, amelyet egyesek csak a tévékamerák előtt ajánlanak fel, egyetlen céllal, a lejáratás céljával.
VITA A MÉDIÁRÓL
A folytatásban került napirendre a Magyar Szó és a Hét Nap Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületeibe javasolt személyek listája, amely ellen már napokkal korábban többen is tiltakoztak.
A Magyar Szó esetében elnöknek Újhelyi Lukács közgazdászt javasolták, tagnak pedig Bencsik Istvánt, a Pannon RTV újságíróját, Fremond Árpádot, a VMSZ parlamenti képviselőjét, dr. Nagy Imre egyetemi tanárt, Verebélyi Árpád plébánost, Urbán Zsuzsanna iskolaigazgatót, Erdődi Edvina jogászt, Kókai Pétert, a Magyar Szó újságíróját, valamint Végvári Angéla grafikusmérnököt.
A Hét Nap esetében a TJGYT elnökének Orosz Urbán Csilla projektmenedzsert javasolták, tagnak pedig Brenner János szerkesztőt, Pál Károly művelődésszervezőt, a VMSZ elnöki megbízottját, Kovács Elvirát, a VMSZ parlamenti képviselőjét, Barát Tóth Lívia újságírót, Franciskovity Olga olvasószerkesztőt és Gyurkovics Virág újságírót.
A két lap testületeibe javasolt személyek ismét megosztották a tanácsot. A javasolt TJGYT-tagok ahhoz járulhatnak hozzá, hogy az MNT alapította médiumok valóban pártközlönnyé épüljenek le, értékelte felszólalásában Joó Horti Lívia, aki robbanáshoz közelinek nevezte a médiában uralkodó helyzetet, ezért szavai szerint mindenekelőtt józanságra lenne szükség a döntéshozók részéről.
Senki sem pótolható, replikázott ennél a napirendi pontnál Tari István Jerasz Anikó egy korábbi kijelentésére, mondván, hogy főleg a kultúra és az írástudó emberek tekintetében nem lehet feleslegesekről, pótolhatóakról beszélni. Az írástudó embereket meg kellene becsülni és őrizni, aki erre nem képes, az maga alatt vágja a fát, nyomatékosította Tari.
Zsoldos Ferenc is kritikus hangnemben értékelte a vajdasági magyar médiában jellemző helyzetet, külön kiemelvén a Magyar Szót, amely hasábjain szerinte valamiféle párhuzamos valóság jelenik meg.
A heves vitát követően a tanács ezt a napirendi pontot végül ugyanúgy elfogadta, mint az összes többi beterjesztést.
