Az Európai Unió 28 tagállama közül mindössze Horvátország nem adta jóváhagyását az EU és a Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások 23. fejezetének (bírósági és alapvető jogok) megnyitásához – erősítette meg tegnap Jadranka Joksimović, a szerb kormány európai integrációért felelős tárca nélküli minisztere, hozzátéve: ha a horvátok belátható időn belül mégis meggondolnák magukat, akkor még időben megkezdődhetnének a felkészülési folyamatok, így a 23. és a 24. tárgyalási fejezeteket a tervezett határidőn belül, azaz június végéig meg lehetne nyitni.
Joksimović nem pontosított azzal kapcsolatban, hogy melyik lenne az az időpont, ameddig Horvátország meggondolhatja magát, hogy az ne befolyásolja a korábbi terveket. Az sem derült ki, hogy mi lenne az a későbbi időpont, ameddig kitolódna a szóban forgó fejezetek megnyitása, de az sem, hogy Zágráb meddig tarthat ki álláspontja mellett. Ha Horvátországban lenne jóakarat, akkor a szóban forgó tárgyalási fejezettel kapcsolatos fenntartásairól bilaterális úton egyeztetne Szerbiával, és nem obstruálná az ország integrációs folyamatát, értékelte Joksimović.
Horvátország egyebek mellett a Szerbiában élő nemzeti kisebbségek helyzetével elégedetlen, Zágráb értékelése szerint Szerbiának elsősorban ebben a tekintetben kellene kiszélesítenie eddigi tevékenységét. Zágráb emellett a hágai törvényszékkel való együttműködést követeli Szerbiától, az igazságügy átszervezését, valamint annak a törvénynek a módosítását, amelynek mentén a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnökkel gyanúsítottak ellen szerbiai bíróságok előtt is indulhatnak büntető eljárások. Mindemellett Horvátország azzal sem ért egyet, hogy Szerbia nem kívánja kiadni Hágának Vojislav Šešelj hágai vádlottat, a Szerb Radikális Párt elnökét, akinek büntetőeljárásában március 31-én hirdetnek ítéletet.
A horvátok magatartása másokat is felháborított. Aleksandar Vulin munkaügyi és szociálpolitikai miniszter szavai szerint „Horvátországnak nem kellene folyamatosan azzal bizonygatnia létezését, hogy megpróbál rosszat tenni Szerbiával.”
– Horvátország már a múltban is viselkedett úgy, hogy csak nehezen lehetne azt mondani, fontosnak tartja a jószomszédi viszonyokat. Elég csak feleleveníteni az országhatárok lezárását és a szerbiai árura elrendelt behozatali tilalmat. Horvátország azonban akkor sem járt sikerrel, és meg vagyok róla győződve, hogy most sem fog – fogalmazott Vulin, másrészről Németország fenntartások nélkül támogatja a 23. és a 24.fejezetek megnyitását. Erről Axel Dittman belgrádi német nagykövet biztosította a szerbiai közvéleményt a Večernje Novosti belgrádi napilapnak adott interjújában. A 23-as és a 24-es fejezetek akcióterveinek elkészítésével Szerbia formálisan is teljesítette az említett fejezetek megnyitásának feltételeit, nyomatékosította a diplomata.
Szerbia integrációs folyamatának tekintetében Dittman fontosnak tartja a korrupcióellenes küzdelmet, a joguralom erősítését, az igazságügy függetlenségét, a véleményszabadságot, a regionális együttműködés elmélyítését és a Belgrád–Pristina-párbeszéd folytatását.
Újabb fejezetek nyílhatnának meg
A szerbiai tárgyalócsoport aktívan dolgozik azon, hogy a 23. és a 24. fejezetek mellett idén a 14. (közlekedés) és a 21. (transzeurópai hálózatok) fejezetek is megnyíljanak. Erre valamikor év végén kerülhetne sor. Ebbéli igyekezetében a tárgyalócsoportot Hollandia is támogatja. Az EU aktuális elnöklője felkérte a szerbiai illetékeseket, hogy miután megnyílnak a 23. és a 24. fejezetek, kezdjék el kidolgozni Szerbia a 14. és a 21. fejezetekkel kapcsolatos tárgyalási álláspontját. Az 5. fejezet (közbeszerzések) tárgyalási keretén már szintén dolgoznak az illetékesek.
