A közelmúltban közvitára került a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény módosítási tervezete. Lapunk már korábban is foglalkozott azzal, hogy bár a módosítás igencsak széleskörű és a jogszabály számos szakaszát érinti, a nemzeti tanácsok hatásköreit nem. Elsősorban a nemzeti tanácsok intézményét, a választási folyamatot, a bejegyzést, a jogérvényesítést és a külön választási névjegyzék pontosságát előmozdító változásokról van szó.
Dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke, aki részt vett a törvénymódosítást előkészítő szakmai testület munkájában, korábban megerősítette, hogy az igazságügyi minisztérium a közvitát megelőzően nem módosította a testület által összeállított tervezetet.
Az MNT keddi ülésén megvitatták, majd elfogadták Korhecz beszámolóját munkájáról a szakértői testületben. Mivel Korhecz Tamás (Magyar Összefogás) már több alkalommal elmondta véleményét a törvénymódosításról, ezúttal a többi képviselői csoport képviselőivel beszélgettünk arról, hogy mi a véleményük a törvénytervezetben szereplő megoldásokról. Egyedül László Bálintot, a Magyar Remény Mozgalom elnökét nem sikerült elérnünk.
GÖRDÜLÉKENYEBB VÁLASZTÁSOK
A Humentis frakciója üdvözli a módosításokat, nyilatkozta Širková Anikó, mondván, hogy valójában pontosításokról van szó. Širková az egyik legjobb új megoldásnak azt tartja, hogy a jövőben a Köztársasági Választási Bizottság fogja levezetni a választásokat.
– Annak idején, 2010 februárjáig, a nemzeti tanácsi választások tekintetében hatáskörrel rendelkező Központi Választási Bizottság elnöke voltam és már akkor láttam, hogy nem álltak rendelkezésünkre megfelelő adminisztratív alkalmazottak. Ezért előre sejtettem, hogy problémás lesz a választások levezetése. A Köztársasági Választási Bizottság esetében nem lesznek gondok, megfelelő, nagy tapasztalattal rendelkező apparátussal dolgoznak – értékelte Širková.
A képviselő elmondta, hogy feszülten várják a Szerbiai Alkotmánybíróság döntését a felülvizsgálat alatt álló hatáskörök tekintetében, hiszen nagy a valószínűsége annak, hogy a majdani alkotmánybírósági döntés mentén lényegbeli módosításokat kell megejteni a nemzeti tanácsokról szóló törvényen. Megjegyzésünkre, hogy ez úgy hangzik, mintha valósnak tartaná annak lehetőségét, hogy az alkotmánybíróság a nemzeti tanácsok bizonyos hatásköreit alkotmányellenesnek fogja nyilvánítani, Širková közölte, hogy az aktuális politikai és negatív társadalmi hangulat, illetve változások miatt valóban ilyen sejtése van.
KIMARADT A LÉNYEG
Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke úgy véli, hogy a módosításban nem a lényegi dolgokkal foglalkoznak, inkább a választások folyamatához hasonló technikai kérdéseket érintik. A nemzeti tanácsokról szóló törvényt kisebbségi autonómiatörvénnyé kellene átalakítani, közölte Rácz Szabó.
– Az igaz, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény valamiféle teret ad arra, hogy a kultúra tekintetében befolyásoljunk bizonyos dolgokat, döntéshozatali jogot viszont nem biztosít. A törvényt úgy kellene átalakítani, hogy a nemzeti közösségek a kulturális és a területi autonómia tekintetében is megalakíthassák valós döntéshozatali joggal rendelkező parlamentjeiket – fogalmazott Rácz Szabó.
Az MPSZ elnökének értesülései szerint a folyamatban lévő közvitán csak meghívásos alapon vehetnek részt az érdeklődők, ezt pedig nem tartja megfelelő megoldásnak. Úgy tűnik, hogy a minisztériumot nem is érdeklik a különböző vélemények, tette hozzá Rácz Szabó.
MEGVÁLTOZTAK A FELTÉTELEK
Vass Tibor, a Magyar Liga képviselője a választói névjegyzékre való feliratkozás szabályozásának a módosítását tartja vitathatónak. Emiatt nem érvényesül az elv, hogy minden magyar embernek ugyanazokat a lehetőségeket kell biztosítani a feliratkozás tekintetében, jegyezte meg Vass.
– A törvénymódosítás azon elemeit, amelyek jobbá teszik a magyar és a többi nemzeti közösség helyzetét, mindenféleképpen támogatjuk. Ugyanakkor azokat, amelyek csak egy pártnak felelnek meg, nem tudom támogatni. Négy évvel ezelőtt egyesek önállóan összeállították a külön választási névjegyzéket, házaltak és mindenkit felírattak, aki nekik megfelelt, a többiek viszont kimaradtak és ők most más feltételek mellett iratkozhatnak fel a névjegyzékre – magyarázta Vass.
Az ML képviselője egyébként nem bízik az igazságügyi minisztériumban, sem a szerb kormányban és a köztársasági képviselőházban, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy a végül parlamenti szavazásra bocsátandó javaslat mégsem fog megegyezni azzal a változattal, amelyet a szakértői testület összeállított. Vassnak az a véleménye, hogy ez a téma nem érdekli komolyabban az igazságügyi minisztériumot és azt sem hiszi, hogy a módosításokat következetesen fogják alkalmazni.
Vass Tibor, a Magyar Liga képviselője a választói névjegyzékre való feliratkozás szabályozásának a módosítását tartja vitathatónak. Emiatt nem érvényesül az elv, hogy minden magyar embernek ugyanazokat a lehetőségeket kell biztosítani a feliratkozás tekintetében, jegyezte meg Vass.
– A törvénymódosítás azon elemeit, amelyek jobbá teszik a magyar és a többi nemzeti közösség helyzetét, mindenféleképpen támogatjuk. Ugyanakkor azokat, amelyek csak egy pártnak felelnek meg, nem tudom támogatni. Négy évvel ezelőtt egyesek önállóan összeállították a külön választási névjegyzéket, házaltak és mindenkit felírattak, aki nekik megfelelt, a többiek viszont kimaradtak és ők most más feltételek mellett iratkozhatnak fel a névjegyzékre – magyarázta Vass.
Az ML képviselője egyébként nem bízik az igazságügyi minisztériumban, sem a szerb kormányban és a köztársasági képviselőházban, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy a végül parlamenti szavazásra bocsátandó javaslat mégsem fog megegyezni azzal a változattal, amelyet a szakértői testület összeállított. Vassnak az a véleménye, hogy ez a téma nem érdekli komolyabban az igazságügyi minisztériumot és azt sem hiszi, hogy a módosításokat következetesen fogják alkalmazni.
