Vannak olyanok Szerbiában, akiknek nagymértékben sérültek a polgári jogai – jelentette ki Saša Janković köztársasági ombudsman a 2013. évi jelentés bemutatása során a köztársasági parlament ülésén. Ezekben az esetekben teljesen hiábavalónak bizonyultak a jogvédő figyelmeztetései, tette hozzá, semmi sem történt annak érdekében, hogy megváltozzon a helyzet. Az ombudsmani jelentés elsősorban a kormányon, közvállalatokon, adóhivatalon, médiumokon, felügyelőségeken belüli negatív tendenciákra hívta fel a figyelmet, de aggasztónak nevezte azt a tényt is, hogy az állam nem tesz meg mindent a családon belüli erőszak megfékezése, illetve a legsebezhetőbbnek számító kisebbségi nemzetiség, a romák helyzetének javításáért. Kifejtette, hogy a közvállalatok egyáltalán nem vették fontolóra a jogvédő észrevételeit, az adóhivatal pedig úgy működik, mint állam az államban, semmilyen változásra sem vehető rá. Konkrét példaként a kismamák esetét említette, akik szokás szerint késve kapják kézhez a fizetésüket, amikor pedig törlesztenek néhány elmaradt részletet, akkor az összeg nagysága miatt szolidáris adót számolnak fel. Ilyesminek nem lenne szabad megtörténnie, különösen pedig nem lenne szabad ismétlődnie hosszú időn keresztül – hangsúlyozta. Történetesen e kérdés kapcsán még a pénzügyminiszterrel is tárgyalt Janković, megoldás mégsem született.
A jogvédő az igazságszolgáltatás gyengeségéről is szót ejtett, melynek pedig a polgári jogok védelmi mechanizmusaként kellene szolgálnia. A bírósági illetékek továbbra is magasak, az ingyenes jogi képviseletről szóló jogszabályt pedig a mai napig nem fogadta el a parlament.
Az ombudsman a médiumokkal szembeni manipulációkkal kapcsolatban közölte, hogy megfigyelhető a sajtó általános bulvárosodása, s ezzel együtt az állam bulvárosodása is. Általános jelenségnek számítanak a titokként kezelendő nyomozások és bizonyítékok ugyanazon médiumokban történő bemutatásai, melyek olykor teljesen megfelelnek az igazságnak, más alkalmakkor azonban csak féligazságok vagy alaptalan vádak. Az efféle viszonyulás alapjaiban rengeti meg a polgárok jogait – értékelte.
Janković bírálta az államapparátuson belül kilátásba helyezett reformok késését, s problémaként beszélt arról is, hogy a polgárok egyszerűen nem bíznak a felügyelőségekben.
ALAPFELTÉTEL AZ ÁLLAM ELSZÁNTSÁGA
Jelentésének bemutatása során Rodoljub Šabić adatvédelmi főbiztos hangsúlyozta, hogy a korábbi évekhez képest kimutatható bizonyos előrelépés is, de általában véve a személyi adatok biztonsága terén riasztó a helyzet az államban. Gondot jelent hozzáférni az állami szervek és a közvállalatok nyilvánosságra tartozó adataihoz. A közérdekűnek számító információk közlésének megtagadását követően az adatvédelmi főbiztos az esetek 93 százalékában szavatolni tudta végül a hiba kiküszöbölését. Pozitívumnak nevezte a személyi adatok védelméről szóló jogszabály elfogadását, ugyanakkor elégedetlen azzal, hogy semmilyen, a kérdéskört közelebbről szabályozó újabb jogszabály nem született az elmúlt időszakban. Komoly problémaként kell kezelni az adatok védelmének a kérdését, hangsúlyozta, melyet egyetlen országban sem tudott megoldani az adatvédelmi főbiztos, az egész állam elszántságára van ugyanis szükség. Emlékeztetett, hogy a vonatkozó törvény nem szabályozza a biztonsági kamerák használatának, a rajtaütésszerű ellenőrzéseknek a témakörét sem. A következő kérdéseket tette fel: ki készíthet felvételeket, miről, meddig őrizheti azokat, kinek juttathatja el... Megjegyezte, hogy adatvédelmi biztosként nincs lehetősége törvényjavaslatokat készíteni és benyújtani, de kezdeményezni fogja egy a személyi adatokról szóló, új modellre építkező jogszabály előkészítését.
A MUNKAHELYEN TÖRTÉNŐ DISZKRIMINÁCIÓRÓL TUDNI A LEGTÖBBET
Sok idő kell még ahhoz, hogy Szerbia toleráns társadalommá váljék – közölte az ülésen Nevena Petrušić esélyegyenlőségi főbiztos az intézmény tavalyi évi jelentésének ismertetése során. Mint közölte, a roma nemzetiségi közösséget éri a legnagyobb mértékben diszkrimináció – ez a megállapítás az intézményekre is vonatkozik. A melegekkel szembeni, nemi alapú és a fogyatékosokkal szembeni diszkrimináció mértéke is jelentős. Petrušić elmondta, megkülönböztetéssel a társadalmi élet minden szegmentumában lehet találkozni, de a legtöbbször a munkahelyen tapasztalt diszkriminációról szerez tudomást az irodája, mivel ezek az atrocitások az emberek egzisztenciáját is közvetlen módon fenyegetik. Aggasztónak nevezte a szerbiai polgárok körében elvégzett egyik közvélemény-kutatás eredményeit, mely szerint a megkérdezettek 48 százaléka úgy gondolja, hogy a diszkriminált rétegek maguk felelősek azért, hogy ilyen bánásmódban részesítik őket.
A JOGSÉRTÉSEK GENERÁTORAI
A képviselők támogatni fogják a független intézmények által benyújtott éves jelentéseket. Marija Obradović, a Szerb Haladó Párt képviselője kifejtette, hogy mindhárom dokumentum beszámol bizonyos előrelépésről, ugyanakkor rámutat azokra a problémákra is, amelyek megoldásán az államnak még dolgoznia kell. Meggyőződését fejezte ki, hogy a polgárok felfogása fokozatosan változik, melyben nagy szerepük van a médiumoknak és az oktatási intézményeknek is. Fontosnak nevezte a helyi önkormányzatokon belül is minél hatékonyabban dolgozni a nemi egyenlőségnek, illetve az LGBT-közösség jogainak érvényesítéséért.
Neđo Jovanović, a Szerbiai Szocialista Párt képviselője szerint a közigazgatási szervek a jogsértések generátorai, mivel az eljárások évekig és évtizedekig is eltartanak. Kritizálta az állami adminisztráció „hallgatását”, melynek következménye megint csak az, hogy egyes dokumentumokra a polgárnak éveket kell várnia. Aleksandra Jerkov, a Demokrata Párt képviselője szerint a három jelentés egyértelműen bizonyítja, hogy az emberi jogok védelme terén javulás mutatható ki az elmúlt években, ami viszont nem jelenti azt, hogy még ne lenne rengeteg munka. Politikai szándék kell a törvények alkalmazásához, a diszkrimináció felismeréséhez – húzta alá Jerkov.
