Már mintegy két éve követeli a Szerb Haladó Párt a tartományi kormányfő lemondását, a rendkívüli választások kiírását. Tavaly áprilisban egy nagy tiltakozó megmozdulást is szerveztek Újvidéken, azt követően azonban, valószínűleg a köztársasági kormány átalakítása körüli huzavonának, majd később a rendkívüli választások kiírásának köszönhetően, némileg alábbhagytak az ez irányú politikai csatározások. Egészen mostanáig. A legújabb elképzelések a tartományi kormány kinézetével kapcsolatban a legkülönfélébb megoldási módszereket javasolják, a kormány átalakításától egy új többség létrehozásán át az egységkormány megteremtéséig. A különbség az, hogy most már nem csupán a haladók elégedetlenek a tartományi kormány munkájával, az utóbbi két hétben a leghangosabbnak éppen a Demokrata Párt egyik koalíciós partnere, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga számított. Aleksandar Popovval, a Regionalizmusért Központ igazgatójával jártuk körül a Vajdaságban kialakult politikai helyzetet, s annak várható fejleményeit.
Mára már elengedhetetlenné vált a tartományi többség átalakítása, annak ellenére, hogy az korábban működőképesnek bizonyult még akkor is, amikor a demokratáknak képviselőik számának fogyatkozásával kellett szembenézniük. Hogyan jutottunk el a mostani helyzetbe?
– Előbb vagy utóbb be kellett következnie annak, hogy a köztársasági szintre jellemző politikai helyzet leképeződjék a tartomány szintjére is. Annál is inkább, mert a legutóbbi rendkívüli választásokon az SZHP valóban elsöprő győzelmet aratott. Ennek a diadalhullámnak Vajdaságot is, de a helyi önkormányzatok szintjét is el kellett érnie. Mindannak, amit a tavalyi újvidéki nagygyűlésen bejelentettek a haladók képviselői, voltaképpen most érkezett el az ideje. A Demokrata Párt nagy választási kudarcot szenvedett, azt megelőzően két részre szakadt, azt követően pedig jelentős számú képviselője keresett menedéket éppen a haladók táborában vagy más kisebb politikai pártokban. Vajdaság politikai színtere is lényegesen megváltozott tehát időközben, a tartományi kormány megalakulása óta.
A változásokat az utóbbi napokban mégsem a haladók sürgetik.
– A történtek, természetesen, befolyással voltak a koalíción belüli viszonyokra is. A Vajdasági Magyar Szövetség részévé vált a köztársasági hatalmi többségnek, a ligának sikerült kialakítania egy másik parlamenti többséget a választási rendszer módosításának elfogadására. Szemmel látható, hogy ez a két párt távolabbra került korábban állandó jellegűnek számító koalíciós partnerétől, a DP-től.
A Vajdasági Szociáldemokrata Liga tagjai ma már nyíltan beszélnek arról, hogy elégedetlenek a hatalmi koalíción belül betöltött pozícióikkal, hogy nem tartják megfelelő kormányfőnek Bojan Pajtićot. A múlt héten Nenad Čanak és Boris Tadić állapodott meg, hogy a liga és az Új Demokrata Párt csakis együtt lesz hajlandó a jövőben tárgyalni bármilyen tartományi vagy köztársasági kérdésről. Mit jelentenek ezek a még szorosabbra fűzött kapcsolatok?
– A választás előtti koalíció folytatásának tekinthető ez az együttműködés. Persze, máskor mások is létrehoztak választás előtti koalíciót, melyet később a parlamentben már egyáltalán nem tartottak tiszteletben, úgy tűnik azonban, hogy a liga és az ÚDP esetében ezzel ellenkező példát láthatunk. Mindkét pártelnök arra törekszik, hogy megszilárdítsa politikai szerepét a köztársasági politikai színtéren, s hogy annak legalább egy részén, Vajdaság területén, a hatalmi többség tagjai is legyenek. Az érdekek itt világosak, ha együtt szerepelnek az esélyek nagyobbak, mintha azt önállóan tennék.
Lehetségesnek tartja-e, hogy a Szerb Haladó Párt a hatalmi többség részévé váljon Vajdaságban rendkívüli választások nélkül?
– A hatalomváltás, minden jel szerint, két fázisban zajlik majd le. Előbb létre fognak hozni egy új hatalmi többséget, amely megalakítja az új tartományi kormányt. Ez az új kormány fogja a képviselőház elnökétől kérni a parlament feloszlatását és a rendkívüli választások kiírását leghamarabb őszre. Már a haladók köréből is hallani lehetett azokat a megalapozott kijelentéseket, melyek szerint a nyáron megtartott előrehozott választások semmiképp sem lennének hasznosak. Mint ismeretes, az új választási rendszer értelmében már nem a vegyes elv, hanem kizárólag a pártlistás elv alapján tartják majd meg ezt a szavazást. A haladók szerzik majd meg minden bizonnyal a legtöbb szavazatot, lehetséges, hogy a liga és az ÚDP koalíciója is sikeresebb lesz ennek a rendszernek a segítségével. Annyi bizonyos, hogy a Demokrata Párt veszíti majd a legtöbbet a módosítás révén.
Miben tér majd el ez az átmeneti kormánytöbbség a jelenlegitől?
– Szerintem több párt is a többség részévé válik, azzal, hogy a DP és az SZHP álláspontja miatt jelenleg elképzelhetetlennek számít, hogy egyszerre tagja legyen annak mindkét párt. A Szerb Radikális Párt ugyan támogatni fogja a kormány megdöntését, ám nem kívánnak részt venni a csonka egységkormány munkájában. Ennek az ideiglenes többségnek tehát a radikálisokon és a demokratákon kívül minden tartományi politikai párt tagja lenne.
Hogyan kommentálja Goran Ješić mezőgazdasági titkár reakcióit, kijelentéseit, melyek úgyszintén a tartományi kormány működésében tapasztalható hibákra, Pajtić alkalmatlanságára mutatnak rá? Mennyiben járult mindez hozzá a tartományi kormány elgyengítéséhez?
– Szem előtt kell tartanunk, hogy Ješić egyébként is állandó kritikusnak számít, ami a különböző kormányok munkáját illeti. Bírálta korábban is a Pajtić-kormány egyes döntéseit, de a köztársasági hatalmat is, melyet pedig a haladók irányítanak. Ami a tartományi kormánnyal szembeni kritikus hangnemet illeti, arra bizonyára rányomták a bélyegüket a párton belüli ellentétek is. Tudjuk, hogy Ješić Dragan Đilast támogatta a DP tisztújító közgyűlésén, s nem ez a forgatókönyv valósult meg végül, Pajtić győzött az elnökválasztásokon.
