Mint arról olvasóink már értesülhettek, október 26-án tartják meg Szerbiában a nemzeti tanácsi választásokat. A legutóbbi, 2010-ben megtartott voksoláskor összesen 436 334 személy szerepelt a kisebbségi közösségek választói külön-névjegyzékein, a feliratkozott polgárok száma azonban időközben gyarapodott valamelyest, s Kori Udovički kormányalelnök beszámolója szerint május végén húszezerrel több név szerepelt azokon a négy évvel korábbi adatokhoz képest, 451 891 polgár neve volt a listákon. Lapunknak adott nyilatkozatában Szűcs Balázs, a Magyar Nemzeti Tanács általános jogi ügyekkel megbízott tanácsosa elmondta, hogy fontos lenne, ha minden választásra jogosult polgár feliratkozna a névjegyzékre.
– A polgárok ezzel a jogukkal a városházákon élhetnek, Szabadkán például a 215-ös szobában lehet feliratkozni. Nem frissítették azoknak a polgároknak a lakcímeit tartalmazó adatbázist, akik korábban már feliratkoztak, ennélfogva mindenkinek arra a címre küldik majd az értesítéseket, amelyet a feliratkozás pillanatában megadtak. Erre érdemes odafigyelni azoknak, akik időközben lakcímet változtattak, de ellenőrizhetik az adataikat azok is, akik nem biztosak benne teljesen, hogy szerepel-e a nevük a névjegyzékben vagy sem. Ne adjunk lehetőséget arra, hogy a hiányosságokra a választás napján derüljön fény – közölte a tanácsos.
A névjegyzék előzetes lezárására augusztus 18-án kerül majd sor.
– Ekkor fogja a minisztérium megállapítani, hogy pontosan hányan iratkoztak fel az adott kisebbségi közösség névjegyzékére, s a rendelkezésre álló adatok alapján döntik el, hogy közvetlen vagy elektori választásokat írnak-e ki az adott közösség nemzeti tanácsának megválasztására. A lista ezzel csak ideiglenesen zárul le, a választások milyenségének megállapítása céljából. Ezt követően még mindig fel lehet majd iratkozni, egészen a választásokat megelőző hetvenkét óráig, vagyis három nappal a szavazás előtt jár le a határidő. Jó lenne azonban, ha senki sem hagyná ezt az utolsó pillanatra – fogalmazott Szűcs.
A választásokat augusztus 20-án írják ki, két nappal a listák ideiglenes lezárását követően. A nemzeti tanácsokról szóló törvény túlnyomó része éppen a választásokkal és az új tanács felállásával foglalkozik. Az új nemzeti tanácsi jogszabály ezen része szinte nem is különbözik az előzőtől – fejtette ki a tanácsos. Ahogyan az a köztársasági és egyéb parlamenti választások során is lenni szokott, a legtöbb szavazatot elnyerő lista alakíthat „kormányt”, azaz a nemzeti tanács esetében vezetheti a kisebbség önkormányzatát. A Magyar Nemzeti Tanács Közigazgatási Hivatalának magában a választás folyamatában nincs túl nagy szerepe, a hivatal tagsága nem választott tagságnak számít, a végrehajtó szerv egy operatív szerv, melynek szerepe elsősorban abban mutatkozik meg, hogy kampányolnak a választásokon történő minél jelentősebb arányú részvétel mellett.
