A tanácskozást Pásztor István nyitotta meg (Ótos András felvétele)
Az európai uniós csatlakozási tárgyalások 23. fejezete az igazságszolgáltatással és az alapvető jogokkal foglalkozik, s a kisebbségek jogainak megvalósítása fontos szempontnak számít majd e tárgyalások során. Ezért egy kisebbségi akciótervet is ki kell dolgoznia Szerbiának. A terv vázlata már elkészült, s a nemzeti közösségek helyzetének s az akcióterv kérdéseinek kapcsán a vajdasági parlamentben tartottak tanácskozást a Tartományi Oktatási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkárság szervezésében az önkormányzatok, nemzeti tanácsok képviselőinek, kisebbségi parlamenti képviselőknek, az anyaországok diplomáciai képviseleteinek, pártoknak, civil szervezeteknek a tagjai részvételével.
A tanácskozás megnyitása során Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke kifejtette, hogy nem beszélhetünk demokráciáról a kisebbségek jogainak érvényesítése nélkül, mely a jogállamiságot, az intézményrendszer fejlődését segíti. Megállapította, hogy az Európai Unióban sem lehet találni egy egységes szabályrendszert a kisebbségi jogok érvényesítésére, inkább csak sikeres példákra, gyakorlatra lehet hagyatkozni. Ezt teszi a készülő akcióterv is, mondta Pásztor, ezekre a sikeres példákra építkezik. A kisebbségek jogainak megvalósítása kapcsán a házelnök a politika feladatának nevezte a bizalom megteremtését és az előítéletek felszámolását.
Tanja Miščević (Ótos András felvétele)
A JOGOK NEM EURÓPA MIATT FONTOSAK
Tanja Miščević, a szerbiai uniós tárgyalócsoport vezetője lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy az akcióterv előkészítése Szerbia különleges feladatának számít tekintettel a nemzeti közösségek számának nagyságára annak érdekében, hogy a jogokat illető legapróbb részleteket is rendezze e dokumentum, mindenekelőtt az Európa Tanács ajánlásait figyelembe véve.
– Minderre a jelenlegi alkotmányos és törvényes keret fejlesztése miatt van szükség. Általános értékelések mondják azt, hogy a kisebbségek jogainak védelmében Szerbia igen előkelő helyet foglal el. Az akcióterv egy kiegészítés, precízebben, részletekbe menőbben határozza meg a jogokat olyan területeken, mint amilyen például az oktatás, tájékoztatás, politikai érdekképviselet, foglalkoztatás. Ma mutatjuk be az akcióterv első munkaváltozatát, melyet a hétvégén megvitatnak Versecen a nemzeti tanácsok képviselői, s saját javaslataikkal végleges összehangolásra továbbítják. A terv az, hogy decemberben elfogadjuk az akciótervet – közölte Miščević.
Azt mondta, a kisebbségi jogokat nem az európai integrációk miatt kell a lehető legrészletesebben rendezni, hanem azért, mert az állam érti ennek a kérdésnek a fontosságát, s be kívánja tartani az Európa Tanácsban vállalt kötelezettségeit is. Az oktatás, tájékoztatás, nyelvi és kulturális értékek megőrzése számítanak a legszélesebb terjedelmű témaköröknek, az akcióterv pedig arra jó, hogy ezekben pontosan megfogalmazott intézkedéseket, határidőket, kötelezettségeket, lépéseket irányozzon elő – értékelte a tárgyalócsoport vezetője.
Nyilas Mihály (Ótos András felvétele)
MEGALKOTNI, MAJD SZÁMON KÉRNI
Nyilas Mihály tartományi oktatási és nemzeti közösségi titkár fontosnak nevezte a tanácskozást, melyen mindenki megjegyzéseket, javaslatokat fogalmazhat meg a kisebbségi cselekvési terv szövegére vonatkozóan.
– A 23. fejezet megnyitása valamikor január folyamán várható, s egyik előfeltétele éppen ennek az akciótervnek az elkészülése és elfogadása a szerb kormány részéről. A célunk egy minőségi és később számon kérhető terv megalkotása, mely alapot képez a közeljövő fontos intézkedéseihez, például egyes jogszabályok módosításához, vagy azok alkalmazásához, mellyel az utóbbi időben voltak gondok – mondta el a titkár.
Megállapította, hogy a kisebbségek helyzete Vajdaságban valamivel jobb, mint Szerbia más területein, a tartomány hatáskörein belül sokat tett az elmúlt időszakban azért, hogy ez így legyen. Most a meglévő jogszabályok betartása és jobbak elfogadása jelenti a célt, tette hozzá Nyilas. A részarányos foglalkoztatás még ma sem valósult meg, az oktatás területén pedig a racionalizáció ruház ránk számos feladatot, közölte.
Vukašinović Éva (Ótos András felvétele)
ELMÉLET HELYETT GYAKORLATOT
Fontos, hogy az akciótervről olyan intézmények véleményét is kikérik, amelyek rá tudnak mutatni arra, a gyakorlatban hol vannak esetleges hiányosságok – mutatott rá Vukašinović Éva tartományi ombudsmanhelyettes.
– Most is az az érzésem, hogy az akcióterv az előírásokra fekteti a nagyobb hangsúlyt, és nem a gyakorlatra. A gyakorlati végrehajtás persze idővel javulhat. Ehhez szeretne az ombudsman intézménye is hozzájárulni. Az akcióterv szinte minden pontjához fűződnek bizonyos felméréseink. Az egyetlen olyan szervnek számítunk, amely behatóbban foglalkozott a nemzeti tanácsokról szóló törvény alkalmazásával, az erre vonatkozó ajánlásainkat is megfogalmaztuk, három kutatás eredményei ezek – számolt be az iroda tevékenységéről az ombudsmanhelyettes.
A javaslatok között szerepel, hogy áttekinthetőbbé kellene tenni a nemzeti tanácsok finanszírozását, melynek egy közvetett támogatásnak kellene lennie, továbbá, hogy a kulturális intézményeket érintő előírásokat is pontosítani kellene.
Hajnal Jenő (Ótos András felvétele)
ÚJ JOGSZABÁLY, ÚJ KRITÉRIUMOK
A vajdasági magyarság számára egyik legfontosabb dokumentumról van szó, amikor az akciótervről beszélünk – értékelte Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
– Célja létrehozni egy az Európai Unió előírásaival kompatibilis rendszert, szavatolni azt, hogy az itt élő magyarság és többi kisebbség megtalálja a szabadság egy lehetőségét, a kulturális és egyéb vonatkozású autonómia lehetőségét. Enélkül elképzelhetetlen számunkra Szerbia uniós felzárkóztatása – szögezte le Hajnal.
Kérdésünkre válaszolva kihangsúlyozta: két fontos elv szem előtt tartását véli fontosnak.
– Az egyik a nemzeti tanácsok hatásköreinek elhelyezése a társadalmi, politikai és egyáltalán a közigazgatási, önkormányzati közegben. Ehhez el kell jutnunk a nemzeti tanácsi törvénynek egy magasabb szintű megfogalmazásáig, melyet akár mint egy kétharmados támogatással rendelkező jogszabályt is elfogadhatna a törvényhozás. A másik fontos elv a részarányos foglalkoztatásé, melyhez számos olyan adatvédelmi törvénymódosítás, kritériummeghatározás szükség, melyek meghozása nélkül egyszerűen ellehetetlenül az elv alkalmazása, és továbbra is azzal ellentétben álló jogszabályok születnének – értékelte Hajnal Jenő.
