2024. november 25., hétfő

Két Koszovó-dokumentum

A Koszovó-ügyi terv titkos marad, a Koszovóról szóló határozatról pedig a parlamentnek is szavaznia kell

A szerb kormány és a köztársasági elnök szerdán megállapodtak a Koszovóról szóló határozat és a Koszovó-ügyi terv javaslatairól. Az egységes állásponttal összhangban a kormány mindkét dokumentumot elfogadta. A határozatról a Szerbiai Képviselőház is véleményt fogalmazhat meg, a terv szövege azonban titkos marad.

A felek egyhangúlag fogadták el a két dokumentum javaslatát – nyilatkozta az együttes ülés után Tomislav Nikolić államfő, mondván, hogy a Koszovó-ügyi terv javaslata nagyjából megegyezik a néhány héttel ezelőtt részben bemutatott dokumentum szövegével, csak apróbb módosításokat ejtettek benne.

– A terv eredeti szövegében volt néhány olyan megfogalmazás, amelyet a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd, vagy az európai integráció folyamatának megszakításaként lehetett volna értelmezni. Nagyon fontos, hogy egyhangúlag támogatjuk a két dokumentumot. A közös kormányülésen Szerbia bebizonyította, hogy egyetértésben képes felsorakozni a dokumentumok mögött. Persze mindannyiunkban ott a félelem és a remegés, amely teljesen normális, ha Koszovóról van szó. Hosszú idő telt el. Amit ma teszünk, az a minimuma annak, amit évekkel ezelőtt megkaphattunk volna, de a maximuma annak, amit évek múlva kaphatnánk meg. Az átmeneti prishtinai intézményekkel fennálló mai kapcsolat mértékéért a mai ellenzéket, azaz a volt hatalmat kell okolni. Részben nyugodt vagyok. Hatalmas terhet hurcoltam magammal az elmúlt években. Ma teljesítettem a feladatot, amit az elnökválasztás után vettem át. Már csak a polgároknak kell megérteniük, hogy milyen nehéz feladatok várnak ránk. Remélem, hogy a parlamenti képviselők is felfogják a pillanat fontosságát és saját felelősségüket. Nem egy törvényről van szó, amely tekintetében mindenkinek a módosításra szoruló részekről kellene beszélnie. Ez a kormány megérdemli a támogatást, hiszen állampolitikát folytat. Olyan kormány ülésén vehettem részt, amely kormány megérdemli a támogatást – magyarázta Nikolić.

(Fotó: Beta)

(Fotó: Beta)

Nikolić köztársasági elnök szeretné, ha az ellenzéki pártok is megszavaznák a Koszovóról szóló határozatot. Az államfő szerint érdemes lesz a nemzetközi közösség véleményét is meghallgatni a dokumentumról. Nikolić mindehhez hozzátette, hogy a bel- és külpolitika természetesen a kormány hatáskörébe tartozik, ugyanakkor támogató félként továbbra is segíteni óhajtja a kormányt.

Ivica Dačić kormányfő elmondta, hogy a Koszovó-ügyi terv kötelező erejű lesz a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalások tekintetében, ezért kell annak titkosnak maradnia. Nem szokás előre bemutatni az egyik fél elképzeléseit, taktikáját, szögezte le Dačić, hozzátéve, hogy a Koszovóról szóló határozat a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd alapjait határozza meg.

A kormányfő szerint hiba, hogy a koszovói szerbek az utóbbi tizenhárom évben Belgrádot hallgatták és nem hozták létre saját autonómiájukat Koszovóban. Jobb lett volna, ha létrehozták volna saját autonómiájukat és intézményrendszerüket, fejtegette Dačić, hozzátéve, hogy a Koszovóról szóló határozat erre is megoldást nyújt. Olyan intézményekre van szükség, amelyeket a koszovói szerbek és Prishtina is elfogadhatónak tart, hangsúlyozta Dačić. A Koszovóról szóló határozattal Szerbia megoldást kínál a megbénított párhuzamos szerb intézményrendszer kérdésére, magyarázta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy az ENSZ 1244-es határozatának értelmében az ország ezzel elismeri Koszovó területi egységét, államiságát azonban már nem.

– A szerb kormány egységes volt mindkét dokumentum elfogadásakor. Ugyanaz az egység volt jellemző, mint ami az aktuális kormány megalakulása óta mindvégig meghatározta a döntéshozatalt. Szerbiának most mindenekelőtt eredményekre van szüksége. Nézze csak mindenki: olyasmit indokolok meg, amiért nem szálltam síkra, és mindenki tudja, hogy miért szállok síkra. Azt is tudja mindenki, hogy szerintem mi a legjobb megoldás. Szerbiának fenntartható megoldásra és hatékony Koszovó-ügyi tervre van szüksége. A tárgyalások során abból indulunk ki, hogy Szerbia nem ismeri el Koszovó államiságát. A cél, hogy a Prishtinával folytatott párbeszéd során megteremtsük az alapfeltételeket a koszovói szerbek fejlődéséhez, erősödéséhez és biztonságához. Itt nem Koszovó státusáról van szó. Erről nem lesz szó a tárgyalások során. A határozattal a szerb kormány felhatalmazást kap a Belgrád és Prishtina közötti eddigi megállapodások alkalmazására, a párbeszéd folytatásában pedig olyan megállapodások köthetőek, amelyek összhangban állnak a határozat céljaival. Mindent átfogó megoldásra törekszünk, amelynek a Koszovóban élő összes ember békéjének megteremtéséhez kell hozzájárulnia – részletezte Dačić.

A szerb kormányfő egyébként a jövő héten találkozik ismét Brüsszelben Hashim Thaçi koszovói miniszterelnökkel. A tárgyalás e körében az adókról, a járulékokról, az adminisztratív határátkelőhelyekről és a Koszovóban élő szerbek állampolgárságának kérdéséről lesz szó, derült ki Dačić nyilatkozatából, mint ahogyan az is, hogy a Koszovó-ügyi tervből törölték a megfogalmazást, amelynek értelmében addig semmi sem tekinthető megbeszéltnek, amíg mindenről meg nem állapodtak a felek.

– A szerb kormány folytatja a dialógust Prishtinával. Más lehetőségünk nincsen. Kedvezőbb lenne, ha a tárgyalás közvetlen lenne, ugyanakkor szeretnék emlékeztetni arra, hogy az előző összetételű kormány kérte a tárgyalás Brüsszelben történő lebonyolítását. Mozgásterünk akkora, hogy a kormány elfogadhat minden olyan megoldást, amely nem áll szemben Szerbia nemzeti és állami érdekeivel. A cél a csatlakozási tárgyalások időpontjának kitűzése. Nem fogadhatom el, hogy mondjuk húsz év múlva a régió országaiba, esetleg Albániába utazó gyermekeink valójában az EU-ba utazzanak be, mi pedig azzal büszkélkedjünk, hogy nem vagyunk tagjai az uniónak. Nem én vagyok az az ember, akinek az EU a mottója, ugyanakkor az ésszerűség azt mondja: az EU-tagság Szerbia gazdasági és alapvető érdeke – összegezte Dačić.

Sajtóértesülések szerint a Koszovóról szóló határozat öt pontra épül, egyebek mellett a következőkre: Szerbia soha nem ismeri el Koszovó és Metóhia államiságát; Belgrád folytatja a párbeszédet Prishtinával, és a dialógus során elért minden eredményt Szerbia európai integrációjának terén is előrelépésnek kell követnie; Megoldást kell találni Koszovó északi régiójának státusára; Különleges biztosítékok kellenek az Ibartól délre élő szerbek kollektív és egyéni jogvédelmének tekintetében;

Nebojša Stefanovićnak, a Szerbiai Képviselőház elnökének bejelentése szerint a parlament kollégiumán a frakcióvezetők ma vitatják meg a határozat javaslatát.

Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt elnöke nem tartja támogathatónak a Koszovóról szóló határozatot, mert mint mondta: a Koszovó-ügyi terv eltitkolása bizonyítja, hogy a kormánykoalíció nem egységes a kérdésben és képtelen valós megoldást felkínálni a koszovói probléma megoldására. A parlamenti ülésnek semmiféle jelentősége nem lesz, hiszen ismét egy olyan határozatról kell véleményt formálni, amely a tehetetlen politika tükre, fejtette ki Jovanović, mondván, hogy a Koszovóról szóló határozat semmiféleképpen nem befolyásolhatja a tárgyalásokat Prishtinával, vagy a helyzetet Koszovóban.

Az eddig elfogadott Koszovóról szóló határozatok mind hasznavehetetlenek, szögezte le az LDP elnöke, hozzátéve: a politikai vezetők továbbra sem képesek felelősséget vállalni Szerbia jövőjéért.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás