Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága kedden másodszorra vitatta meg a Szerbiáról szóló idei évi állásfoglalás tervezetét, amelyet Jelko Kacin, az EP szerbiai jelentéstevője állított össze. Ezt a dokumentumot a későbbiekben az EP-nek kell elfogadnia. Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője, a képviselőház Európai Integrációs Bizottságának az alelnöke lapunknak nyilatkozva emlékeztetett, hogy az EP állásfoglalását nem szabad összetéveszteni az Európai Bizottság kötelező erejű országjelentésével. Tartalmilag persze nagyon sok az átfedés a szóban forgó dokumentumok között: az adott országra jellemző problémák, kérdések az EP állásfoglalásában és az EB országjelentésében ismétlődnek, vagy legalább hasonlóak – magyarázta Varga, hozzátéve, hogy ezeknek a dokumentumoknak a jelentősége sem egyezik meg egymással, hiszen az EP-nek a bővítési kérdésekben egyedül annyi a döntéshozatali hatásköre, hogy a csatlakozási folyamat végén ratifikálja a csatlakozási szerződést. Innentől kezdve igazuk van azoknak, akik jogi értelemben azt mondják, hogy az EP állásfoglalásai nem kötelező érvényűek, viszont nincsen igazuk azoknak, akik azt állítják, hogy az állásfoglalásoknak nincsen súlyuk. Az állásfoglalások befolyásolják az EB-t is és az Európai Unió tagállamait is – fejtette ki Varga.
Kérdésünkre, hogy az állásfoglalásba foglalt megállapítások, elvek visszaköszönhetnek-e majd a csatlakozási tárgyalások megkezdése időpontjának kitűzése szempontjából fontos EB-országjelentésből, Varga igennel válaszolt.
Az EP állásfoglalása és az EB országjelentése nem fedik át egymást, de rengeteg ponton találkoznak egymással – magyarázta a VMSZ képviselője, hozzátéve: az EP szókimondóbb az EB-nél, kevésbé bürokratikus és kevésbé szakmai.
– Ha ugyanabban az évben ugyanarra az országra vonatkozólag megnézzük az országjelentést és az állásfoglalást, akkor gyakran megállapíthatjuk, hogy a parlamenti dokumentum valamelyest szabadabban, nyíltabban, sok esetben provokatívabban fogalmaz, mint az EB az országjelentésben. Hogy az állásfoglalás előrevetítheti-e az következő hónapok történését a csatlakozási tárgyalások megkezdése kitűzésének szempontjából? Igen, előrevetítheti. Az idei állásfoglalás tervezetét tavaly december 3-án vitatta meg első alkalommal az EP Külügyi Bizottsága. Ezt követően az idén január 9-ig lehetett módosítási indítványokat benyújtani a tervezetre. A Külügyi Bizottság kedden vitatta meg másodszorra a tervezetet. A továbbiakban a képviselők által benyújtott nagyjából 190 módosítási indítványból kompromisszumos módosítási indítványokat próbálnak megfogalmazni, egyrészt a jelentéstevő, másrészt pedig az úgynevezett árnyék-jelentéstevők. Ezt követően kerül az állásfoglalás az EP Plénuma elé, majd ezt követi a szavazás, valószínűleg valamikor márciusban. Amit márciusban az akkori aktuális pillanatban elfogad az EP, az többé-kevésbé pontosan előrevetíti majd, hogy mi történik májusban, júniusban vagy júliusban Szerbia csatlakozási folyamatának tekintetében. Arról nehéz lenne nyilatkozni, hogy jelenlegi formájában milyen megállapításokat tartalmaz a dokumentum, vagy milyen hangulatú Szerbia tekintetében. Egyrészt azért, mert ez egy nagyon hosszú, számtalan elemből felépülő dokumentum. Másrészt pedig azért, mert a jelenleg aktuális szöveg nagy módosításokon esik még át. December eleje óta a legfontosabb témakörben, a koszovói kérdésben, olyan előrelépések történtek, amelyek a dokumentum leglényegesebb részét írják majd felül nagy mértékben. A december eleji aktualitások már nem aktuálisak. A keddi külügyi bizottsági ülésen ez el is hangzott, mint ahogyan számos dicséret is kimondásra került a koszovói tárgyalási sorozat és Szerbia eredményének tekintetében. Márciusra nagyon sok szempontból pozitív lesz az állásfoglalás hangulata – részletezte Varga.
A VMSZ a korábbi évekhez hasonlóan az idén is megfogalmazta saját meglátásait, és ezeket, valamint kapcsolódó javaslataikat, eljuttatták az EP képviselőihez. Javaslataik java része módosítási indítvány formájában belekerül az állásfoglalásba – nyilatkozta Varga, hozzátéve, hogy indítványaik természetesen a vajdasági magyar közösség és Vajdaság szempontjából jelentősek. Kacin a Külügyi Bizottság ülésén ki is fejtette, hogy mekkora örömmel fogadta a Vajdaság vonatkozásában megfogalmazott módosítási indítványokat – derült ki a beszélgetés során.
– Javaslataink közül két csoportot emelnék ki. A Szerbiai Alkotmánybíróság tavaly nyári döntése a Vajdaság hatásköreiről szóló törvény vonatkozásában jogbizonytalansági helyzetet teremtett. Olyan hatásköröket is megsemmisítettek, amelyek a Statútumban továbbra is ott vannak. Fontos lenne, hogy a köztársaság és a tartomány a jogállamiságot több szempontból is fenyegető helyzetet közösen próbálná meg feloldani. Erre vonatkozólag is megfogalmaztunk javaslatot, és hiszem, hogy az módosítási indítvány formájában részévé válik az EP állásfoglalásának. A Vajdaság pénzeléséről szóló törvény hiányára szintén kitértünk, valamint összefoglaltuk a vagyon-visszaszármaztatás és a rehabilitáció folyamatainak kapcsán felmerülő gyakorlati nehézségeket, problémákat – összegezte Varga.
|
Az életszerű problémák megoldásával kell foglalkozni A preševói emlékmű lebontása és az azt kísérő koszovói erőszakhullámot követően a szerb államhatalom képviselői kijelentették: a történtek nem fogják befolyásolni a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalásokat. A prishtinai albán vezetők viszont pont ennek az ellenkezőjét nyilatkozták. Varga Lászlótól azt kérdeztük, hogy Brüsszelben milyen állásfoglalás fogalmazódott meg a párbeszéd folytatását vagy esetleg megszakítását illetően. – Az európai politikai színtérnek az az érdeke, hogy ebben a régióban stabilitás legyen. Lehet, hogy nem mindenki értett maradéktalanul egyet az emlékmű kapcsán kialakult probléma eddigi megoldásával, de senki sem támasztott olyan erőteljes kifogást, amelynek Szerbiát egy másmilyen eljárási módra kellett volna ösztönöznie. Az európai politikusok szerint tovább kell lépni, és az életszerű problémák megoldásával kell foglalkozni. Kizártnak tartom, hogy az EU részéről bármiféle nyomás nehezedjen Szerbiára. Az is biztos, hogy sem a belgrádi, sem a prishtinai tárgyalóküldöttség nincsen abban a helyzetben, hogy autonóm módon eldöntse, részt vesz-e a következő tárgyalási fordulóban, vagy sem – nyilatkozta Varga. |
