A tavalyi választások után Nagybecskereken egyetlen párttömörülés sem szerzett kellő számú mandátumot ahhoz, hogy önkormányzati hatalmat alakíthasson. Patthelyzet alakult ki, egyrészt a haladók és a szocialisták, másik oldalon pedig a demokraták és a ligások között. A helyzet már-már kényszerigazgatással fenyegetett, mígnem a haladók és a szocialisták, valamint a köréjük tömörülő pártok – átlépőkkel – összeszedték a hatalom megalakításához szükséges többséget. A 67 tagú helyi parlamentben 34 mandátum azonban nem elegendő egy stabil hatalomgyakorláshoz. Így minden ülés előtt felvetődött a dilemma, hogy megmarad-e az önkormányzati hatalom. A szűk parlamenti többség ezért folyamatosan a koalíció bővítésén dolgozott.
A Vajdasági Magyar Szövetség szerepvállalásáról a városi hatalomban Hallai Zoltánnal (VMSZ), a nagybecskereki városi tanács tagjával beszélgettünk.
A VMSZ a nagybecskereki parlamentben két mandátummal rendelkezik. Ez nem sok, a kialakult erőviszonyban mégis elegendő a hatalom megerősítéséhez.
– Nem titok, hogy a hatalmi koalíció kezdeményezte a csatlakozásunkat. Döntésünket hosszas egyeztetés előzte meg, nemcsak pártszinten, hanem a környező civil szervezetekkel is. Arra a megállapításra jutottunk, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor – helyi járulék híján – gyakorlatilag mindennemű támogatás nélkül maradt a vidék magyarsága, felelőtlenség lenne ellenzékben maradni. A legkritikusabb a helyzet Muzslyán, ahol a több mint húsz civil szervezet a télen fűtés híján kénytelen volt leállni a tevékenységgel. Kényszermegoldásként az egyesületek egy része a helybeli iskolában tartotta próbáit. A helyzet másfélezer embert érintett.
A döntés politikai kockázattal jár. Hogyan fogadta a vidéken élő magyarság?
– Azok, akikkel előtte konzultáltunk, támogatták a csatlakozásunkat. Mindenki előtt világos, hogy kisebbségiként, anyagi háttér nélkül nem lehet „konstruktív ellenzékként” politizálni. A VMSZ hatalmi szerepvállalását elsősorban azok ellenezték, akik szerb pártokban politizálnak. Nyilván azért is, mert számítottak a VMSZ-re egy esetleges másmilyen összetételű koalícióban. Egyébként Nagybecskereken és Muzslyán közel tízezer magyar él, a város környező falvaival együtt tizenháromezer magyar él a vidéken, ami nem kis szám. De élnek más kisebbségek is, akiknek úgyszintén nincs képviselőjük az új hatalomban.
Mit kapott a vidék magyarsága azzal, hogy a VMSZ a hatalmi koalíció része lett?
– A magyarságnak most három képviselője van az önkormányzatban. Jómagam a városi tanács tagja vagyok, Puskás János a vkt képviselője és a helyi parlament segéd-alelnöke, Vidrács Krisztina pedig képviselő. Nyilván, ha több képviselőnk lenne, akkor nyomatékosabb lenne a képviseletünk. Ezért mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a következő választásokon több képviselői mandátumot szerezzünk.
Milyen konkrét változások történtek március óta?
– Sajnos a pótköltségvetést már előtte meghozták, közben a közvállalatok igazgatóinak a kinevezése is csak most történt meg. Ősz előtt komolyabb változásokra nem számíthatunk. Mondhatom, hogy a polgármester az utóbbi hónapokban többször járt Muzslyán, mint az előző polgármesterek az elmúlt években. Van egy fajta figyelem irántunk, van kihez fordulnunk, ha valamilyen gondunk van. Muzslya hamarosan új gyógyszertárat kap, készül a leendő kerékpárút tervdokumentációja. Elkészült egy mezőgazdaság-fejlesztési program, amelytől sokat várnak a környező gazdák és kertészek. Tisztában vagyunk vele, hogy a gazdasági helyzet még nehezedik, és ebben a folyamatban állandó harcot kell vívnunk az érdekeik érvényesítése céljából. Tárgyaltunk a többnyelvű táblák kihelyezéséről, az egyik nagy gond pedig a középületek karbantartása, melyek többségét a polgárok pénzéből épültek, de fenntartásuk helyi járulék híján számunkra megoldhatatlan. A közműdíj-tartozások miatt a télen több épület fűtés és villanyáram nélkül maradt, gondok vannak a sportklubok (elsősorban a labdarúgó- és a női kézilabda-csapat) működtetésével is. Ezeket és az ehhez hasonló problémákat ellenzékben szinte lehetetlen orvosolni.
