Helyszíni tudósítás
A pohár félig üres, vagy félig tele van? – tették fel a kérdést Kovács Elvirának, a szerbiai képviselőház alelnökének, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökségi tagjának, valamint Darcsi Karolinának, a Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola adjuktusának és kutatójának a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor kerekasztal-beszélgetésén, amelynek témája az Európai Unióhoz való csatlakozás volt. Zalai Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar mesterkutatója, korábbi helyettes államtitkár és EU-tanácsadó, kérdésére azt a választ kapta, hogy „a pohár félig van“, nem mondható sem félig üres, sem félig teli pohárnak.
Egy néhány évvel ezelőtti kerekasztal-beszélgetésen, ahol hasonló témáról volt szó, elhangzott, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy az Európai Parlament napirendjére felkerüljön a bővítés. Ez azóta megtörtént, s jelenleg folyamatosan erről tárgyalnak. Az ok az orosz–ukrán háború kitörése, Ukrajna csatlakozási kérelme. Kovács Elvira elmondta, hogy Szerbia, ennek ellenére, semmilyen előrehaladást nem tapasztal évek óta, pedig a vajdasági magyarság számára kifejezetten sokat jelentene az Európai Unióhoz való csatlakozás. Nemcsak a források miatt lenne fontos, hanem az uniós értékek elfogadása miatt is.
– Az országban hatalmas az euroszkepticizmus. Főleg a fiatalok nem hiszik azt, hogy Szerbia valaha is csatlakozni fog az Európai Unióhoz. Sokszor halljuk, hogy majd elveszik tőlünk Koszovót, megszűnik az önazonosságunk. Ezek valószínűleg azért fogalmazódnak meg az emberek fejében, mert a csatlakozási folyamat túl hosszú ideje tart, és rossz a reprezentálás is, amiben semmilyen segítséget nem kaptunk az uniótól. Felmérések szerint az emberek csupán 30-40 százaléka hisz a csatlakozásban. Pedig 2009-ben, amikor lehetséges lett a vízum nélküli utazás, ez a szám 73-74 százalék volt. Ebből az látszik, hogy az embereknek szükségük lenne hasonló kézzelfogható dolgokra, amelyek a haladásra utalnak – fejtette ki Kovács Elvira.
CSOMAGBAN GONDOLKODNAK
Elmondta, hogy Szerbia 2014 óta tagjelölt ország. Az évek során minden feltételi kérést teljesített, beleértve az alkotmánymódosítást is. Ennek ellenére semmilyen előrelépés nem történt két és fél éve. Hozzátette azonban, hogy bár a feltételek teljesülnek, be kell vallani azt is, hogy az ország folyamatos csúszásban van a választások miatt, amelyek túl sok energiát emésztenek fel.
– Azt látjuk, hogy Montenegró és Albánia is halad, Szerbia pedig valahol kuporog. Erre az egyetlen magyarázat, hogy nem vezettük be az Oroszországgal szembeni szankciókat. Sokszor hallottuk azt, hogy a régióban mi vagyunk az élharcosok a csatlakozás szempontjából. Ennek ellenére már Montenegró is beelőzött minket. Viszont biztos vagyok abban, hogy az Európai Unió csomagban gondolkodik a Nyugat-Balkánra vonatkozó bővítés szempontjából. Emiatt az államok közötti kapcsolatok tisztázása is fontos lenne – tette hozzá a szerbiai képviselőház alelnöke.
CSAK A KORRUPCIÓ MŰKÖDIK
Darcsi Karolina hangsúlyozta azt, hogy Ukrajnának jelenleg nincs más esélye, csak az Európai Unióhoz való csatlakozás.
– Az ország függetlenné válásakor senkinek még csak eszébe sem jutott a csatlakozás. Először Viktor Andrijovics Juscsenko elnökségének idején merült fel a téma, és lassan kezdődtek el az együttműködések. A háború viszont nagyon felgyorsította ezeket. Ennek ellenére, biztos vagyok abban, hogy a folyamat le fog lassulni. Hatalmas csalódás lesz mindenkinek, amikor szembesülnek azzal, hogy a csatlakozás nem fog olyan tempóban megtörténni, ahogyan azt várják. Amíg hadiállapot van, semmiképp. Azzal tisztában van mindenki, hogy az Európa Unió nélkül lehetetlen lesz újjáépíteni az országot. Sajnos Ukrajnában egyetlen dolgot sikerült felépíteni, mégpedig a korrupciót. Ha megszüntetnék, tönkremenne az ország, mert ez az egyetlen dolog ami működik benne. Emiatt fel kell tenni a kérdést, hogy az Európai Uniónak szüksége van-e egyáltalán egy ilyen korrupt tagállamra? – vélekedett Darcsi Karolina.
Elmondta továbbá, hogy a becslések alapján Ukrajna óriási demográfiai katasztrófa elé néz. Az egykor 52 millió lakossal rendelkező ország jelenleg 23 millió össznépességet számlál, vagy talán ennél is kevesebbet. A lakosság több mint 60 százaléka idős. A gazdaságilag aktív, szülőképes nők 47 százaléka háborús menekültként elhagyta szülőföldjét, és nem készül hazatérni. A nemzőképes férfiak 44 százaléka vagy a fronton van, vagy szökevényként tartják számon. A becslések alapján nyolc éven belül a lakosok száma 15 millióra fog csökkenni.
A beszélgetésen elhangzott, hogy Szerbia természetesen teljes jogú tagságot szeretne, és mindenki fél a másod- és harmadrendű tagországok felosztásának bevezetésétől. Kovács Elvira kiemelte, hogy bár nem látják a fényt az alagút végén, sikerként könyvelendő el, hogy a Fidesz-KDNP-nek hála, Deli Andor után, most Vicsek Annamária személyében legalább ismételten van vajdasági képviselő az Európai Parlamentben.
Nyitókép: Nincs fény az alagút végén, legalábbis ez látszik ma az EU-integráció vonatkozásában (Ótos András felvétele)
