2024. november 25., hétfő

Kisebb bürokrácia, nagyobb fejlődés

Szerbia külkereskedelmi forgalmának 68 százalékát az EU-val bonyolítja le
Siniša Mali (Fotó: Beta)

Siniša Mali (Fotó: Beta)

Szerbia eurointegrációja valóság, és ez látszik azokból a számadatokból is, amelyeket Szerbia az elmúlt időszakban fel tudott mutatni, emelte ki Sem Fabrizi, az Európai Unió szerbiai küldöttségvezetője a NALED által kiadott Siva knjiga (Szürke könyv) 12. kiadásának bemutatóján. Fabrizi kiemelte, Szerbia gazdasága fejlődik, ennek köszönhetően a Doing Business lista 44. helyére tört fel. Elmondta, az ország fejlődéséhez jelentős mértékben járul hozzá az EU, hiszen csak a múlt év első harmadában 1,6 milliárd euró közvetlen beruházás érkezett az EU területéről Szerbiába, illetve az ország árucsere-forgalmának 68 százalékát éppen az EU-val bonyolította le.

Az Európai Unió szerbiai küldöttségvezetője felhívta a figyelmet arra is, hogy a szerb gazdaság egyre erősebb és versenyképesebb, ezért véleménye szerint az üzleti egyesületeknek meg kellene fontolniuk a NALED által megfogalmazott javaslatokat, amelyek között szerepel a devizában való üzletelés megszüntetése.

Kiemelte, az EU-bővítési folyamatok újra aktiválódtak, ez érzékelhető volt az elmúlt 10 napban, illetve a Belgrád–Pristina párbeszéd aktiválása kapcsán is.

Dorothea Gieselmann, Németország szerbiai nagykövetének helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy Szerbia és Németország közeli partnereknek tekintik egymást, hiszen az együttműködésük már 20 éve fejlődik. Szavai szerint Szerbia legjobb külkereskedelmi partnere éppen Németország. Jelenleg 240 német vállalat működik az országban.

Rebecca Fabrizi, Nagy-Britannia belgrádi nagykövetségének ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a brit alap és a NALED együttműködésének első projektuma az e-Beba, ehhez a projektumhoz két gyermek anyjaként személyes kapcsolatok is fűzik. Kiemelte, mindkét gyermekének két-két állampolgársága van, és három különböző államban nevelkedtek, mindegyik esetben más-más bürokratikus gondokkal szembesültek. Szerinte fontosak azok a reformintézkedések, amelyek leszűrik a felesleges bürokráciát, ám nemcsak a polgárok, hanem az üzleti környezet javítása miatt is. Hozzátette, büszke arra, hogy Nagy-Britannia az e-közigazgatás bevezetésének legnagyobb támogatója.

Rámutatott ugyanakkor, hogy Nagy-Britannia a joguralom és a sajtószabadság fejlesztésére eddig több mint 60 ezer fontot fordított, ám kiemeltebb együttműködésre számít a kereskedelem és a beruházások terén.

Siniša Mali pénzügyminiszter a gazdasági találkozó során kiemelte azokat a terveket, amelyek a gazdaság fellendítését szolgálják, így a fizetésekre számolt adókönnyítésekre mutatott rá az új foglalkoztatottak, különösen a fiatalok munkába állítása esetében. Kitért azokra a könnyítésekre is, amelyek azok foglalkoztatását érintik, akik évekig külföldön dolgoztak, ám visszatértek Szerbiába. Kiemelte, az adómemóriás pénztárgépekről szóló törvény módosítása, valamint az Adóhivatal reformja áll a pénzügyminisztérium fókuszában.

– 2019-ben történelmi sikert ért el a kormány, hiszen a megkezdett reformoknak köszönhetően ma Szerbia gazdasága egészségesebb, mint valaha. Ennek a számlájára írható az is, hogy 10 százalék alá csökkent a munkanélküliek száma, részletezte Mali. Elmondta azt is, hogy az új könyvelési törvény lehetővé teszi az elektronikus könyvelést már 2022-től, ezért nemcsak az üzletelés lesz gyorsabb, hanem az adó-visszatérítés is, ami bizonyos idő elteltével majd automatikussá válik.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás