Független jelentés született a szerbiai nemzeti tanácsok működéséről. A kisebbségi érdekvédelmi szervezetek négyéves munkáját az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megbízásából az Alapvető Jogok Biztosa mérte fel.
Hajnal Jenő (Molnár Edvárd felvétele))
A nemzeti kisebbségek jogaival és szabadságával foglalkozó törvény elfogadásával Szerbiában megteremtődtek a jogi feltételek a kisebbségben élők kulturális autonómiájának megteremtésére. A rendelkezések többek között törvényes alapot biztosítottak a kisebbségek érdekvédelmi képviseleteinek megalapítására is. A nemzeti tanácsok működéséről és hatásköréről rendelkező törvény meghozatalával pedig megteremtődtek a kisebbségi jogok érvényesülésének lehetőségei is.
A Szerbiában élő kisebbségek képviseleteire vonatkozó alaptörvény több változtatáson esett át az évek folyamán. Először 2014-ben módosították, majd egyes hiányosságait felmérve 2018-ban az alkotmánnyal is összhangba hozták. A rendelkezések által biztosított jogi lehetőségek érvényesítését azonban továbbra is figyelik, így az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megbízásából az Alapvető Jogok Biztosa a múlt év folyamán megvizsgálta a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak 2014 és 2018 között véghezvitt munkáját.
A hivatal adatgyűjtési felkérésére 19 nemzeti tanács válaszolt: a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) mellett munkájukat ismertették az albán, bosnyák, bolgár, bunyevác, vlah, görög, macedón, német, lengyel, ruszin, orosz, szlovák, szlovén, ukrán, horvát, montenegrói, cseh és a zsidó érdekvédelmi képviseletek is. Az egyiptomi, az askáli, a roma és a román tanácsoktól nem érkeztek adatok az elemzéshez. A kisebbségi képviseletek mellett az ombudsmani hivatal begyűjtötte az adatokat a szerbiai államigazgatási és helyi önkormányzati, a művelődési és tájékoztatási, illetve az oktatási, tudományos és technológiai fejlesztési minisztériumoktól is, de a felmérésben részt vett az Emberi és Kisebbségi Jogok Irodája is.
A ombudsmani hivatal felmérésének adataiból kiderült, hogy az említett időszakban az országban működő kisebbségi képviseletek a legtöbb javaslatot a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítására, a kisebbségek jogvédelméről szóló rendelkezések fejlesztésére és a nyelvhasználati jogok érvényesítésére vonatkozóan nyújtották be. A négy év folyamán a nemzeti kisebbségek tanácsai a legnagyobb sikereket az oktatás és a nyelvhasználat terén érték el.
ÉRVÉNYESÜL(HET) NYELVÜNK
Az Alapvető Jogok Biztosának jelentése szerint a nyelvhasználati jogok érvényesítésében a Magyar Nemzeti Tanács végezte a legkiválóbb munkát. A többi kisebbségi érdekvédelmi képviselettel ellentétben még a vizsgált periódus előtt döntött 386 helységnév hagyományos magyar elnevezésének meghatározásáról, és 65 esetben ajánlatot is tett utcák és települések magyar neveinek hivatalos használatára. Más kisebbségi érdekvédelmi képviseletek ezt csak néhány esetben tették meg: az öt nemzeti tanács közül a makedón képviselet 12 ajánlatot tett, míg a többiek ettől kevesebbszer igényelték a névtáblák többnyelvű használatát. Az önkormányzatoknak javasolt hivatalos nyelvhasználat tekintetében is az MNT nyújtott be legtöbb kérelmet: még 2014 előtt 28 önkormányzatban és további 3 község 8 településén érvényesítette a kisebbségi jogokat.
ÖRÖKSÉGÜNKET ÁPOL(HAT)JUK
A kulturális értékek megőrzésének és ápolásának területén a nemzeti tanácsoknak jogukban áll e célra intézményeket alapítani, meghatározni az általuk képviselt közösség számára kiemelten fontos szervezeteket, rendezvényeket és kulturális hagyatékokat, illetve véleményezhetik a kisebbségek részére előreirányzott támogatások elosztását is.
A kulturális tevékenységekről szóló törvény értelmében az illetékes állami szerveknek kötelességük olyan pályázatokat kiírni, amelyek a kisebbségek önazonosságának megtartását szavatolják. A rendelkezések értelmében ezen pályázatokra jelentkező projekteket a nemzeti tanácsoknak is véleményezniük kell. A Művelődési és Tájékoztatási Minisztérium közleménye szerint ezeket a jogukat mindazok a nemzeti tanácsok kihasználták, amelyek a kérdőívre is válaszoltak. Az állami szint mellett a tartományi és helyi önkormányzati szervek is megerősítették a tanácsokkal való kiváló együttműködést a támogatások területén.
A kisebbségi érdekképviseletek közül a Magyar Nemzeti Tanács mellett további hat képviselet még 2014 előtt alapított intézményeket a kulturális értékek megőrzésének és ápolásának céljából, 3 képviselet 2014 és 2018 között tette ezt meg, további hétnek pedig nincs intézményesített jellegű kulturális tevékenysége. A köztársaság által alapított, kisebbségi érdekeltségű intézmények alapító jogaira vonatkozó átruházás lehetőségét szintén az MNT használta ki a legjobban: 16 esetben vállalta fel a magyar közösségek számára kiemelten fontos intézmények alapítói jogát. Ezt a Ruszin Nemzeti Tanács egy, a cseh pedig két intézmény esetében tette meg, a többi kisebbségi képviselet viszont nem kezdeményezte az átíratást.
A kisebbségi közösség számára kiemelten fontos kulturális hagyatékok azonosításáról az MNT 2012-ben hozott határozatot, amelynek értelmében 140 magyar érdekeltségű tárgyi és szellemi hagyatékot nevezett meg. Ugyanezt még egy érdekképviselet tette meg a kérdőívet kitöltők közül: a Bosnyák Nemzeti Tanács a meghatározás mellett 2014-ben az illetékes minisztérium és a Köztársasági Műemlékvédelmi Intézet közbenjárását is kérte ezen hagyatékok megőrzésére – áll a jelentésben.
ÉRT(HET)JÜK A HÍREKET
Jerasz Anikó (Gergely Árpád felvétele)
A ombudsmani hivatal jelentése külön kiemeli a kisebbségi nemzetek anyanyelvi tájékoztatásának fontosságát. Kitér annak jelentőségére is, hogy a kisebbség anyanyelvén gyártott tartalmak többségi nyelven is megjelenjenek. Ez szavatolja ugyanis a multikultiralizmuson és a tolerancián alapuló demokratikus társadalmak létezését – áll a dokumentumban.
A jelentés kiemeli, hogy az anyanyelvű tájékoztatási eszközök alapításának lehetőségével nagyon kevés nemzeti tanács élt eddig. A Magyar Nemzeti Tanács három, jelenleg is működő magyar média alapítója: 2005-ben átvette a Magyar Szó és a Hét Nap lapkiadók alapítói jogát, a Pannon Alapítvány megalapításáról viszont 2010-ben döntött. Az MNT mellett jelenleg a Bolgár Nemzeti Tanács rendelkezik egy írott sajtó és egy televízió alapítói jogával, a bunjevác közösség képviselete pedig egy tájékoztatási központ által működtetett internetes portál alapítója. Az Albán Nemzeti Tanács az eddigiekben csak határozatot hozott a tájékoztatási eszközök létrehozásáról.
A Művelődési és Tájékoztatási Minisztérium szerint a kisebbség anyanyelvi tájékoztatásának támogatására előirányzott eszközök szétosztásának véleményezésében minden érdekelt képviselet részt vett az elmúlt időszakban – írják a jelentésben. Egy nemzeti tanácsot sem kértek fel azonban a kisebbségi nyelveken megvalósuló programok és tartalmak véleményezésére – derült ki az adatok elemzéséből. Az ombudsmani hivatal felhívta hát a figyelmet a megjelenő tartalmak minősítésének jelentőségére is.
ANYANYELVEN TANUL(HAT)UNK
Legszélesebb jogkörük az oktatás területén van a nemzeti tanácsoknak. Az alapítói jogok és a kiemelten fontos intézmények meghatározása mellett többek között aktívan részt vállalhatnak a tantervek kialakításában, de javaslatot tehetnek a nemzeti közösség számára fontos tantárgyak tartalmáról is.
A jelentés szerint az elmúlt időszakban egyedül a Magyar Nemzeti Tanács alapított oktatási intézményt, mégpedig a felsőoktatási jellegűt. Emellett korábban nyolc oktatási intézmény alapítói jogát is részlegesen átvette a magyar közösség érdekképviselete. Részleges vagy teljes alapító joga még a szlovák közösségnek van, két oktatási intézmény esetében, ám ezeket még 2014 előtt valósította meg a kisebbség nemzeti tanácsa. A jelentés hangsúlyozza, hogy az MNT mellett csupán az albán és a cseh kisebbségi érdekképviseletek használták ki azon jogaikat, hogy ajánlatokat adjanak az oktatási intézmények vezetőségei körében.
Sokkal jobb a helyzet a kisebbség számára fontos oktatási programok kidolgozása terén: szinte minden tanács ajánlott olyan oktatási-nevelési tartalmakat, amelyek az általa képviselt közösség nemzeti önazonosságot erősítik. A nemzeti tanácsok abban a munkában is aktívan részt vettek, amely a nem anyanyelvi szinten oktatott szerb nyelv programtervének kidolgozásakor folyt. A képviseletek többsége elfogadta a minisztérium által ajánlott programot, a magyar és a szlovák közösség pedig saját programjavaslatot dolgozott ki, amelyet az illetékes szervek el is fogadtak.
Az oktatási minisztérium hangsúlyozta, hogy több munkaösszejövetelt is tartottak annak érdekében, hogy kidolgozzák a tanárok anyaországi szakképesítésének lehetőségét a kisebbségi nemzetek számára. A találkozóknak köszönhetően a nemzeti tanácsok közvetlen kapcsolatba kerültek a Könyvkiadó Intézet azon részlegével is, amely a kis példányszámú tankönyveket nyomtatja. A minisztérium adatai alapján az eddigiekben 1746 tankönyvet adtak ki a kisebbségek anyanyelvén országunkban. A tankönyvek kidolgozásában és véleményezésében szintén részt vesz minden olyan kisebbség képviselete, amely esetében érvényesül az anyanyelvi oktatás. A minisztérium adatai szerint ezek a tanácsok felelősséget vállaltak az oktatási reformok megvalósításában is – hangsúlyozza az elemzés.
A kiemelt jelentőségű oktatási intézmények meghatározását nyolc nemzeti tanács végezte el. A magyar közösség képvislete 19 általános iskolát és 21 középiskolát jelölt meg. Hasonló listája még csak a bunjevác közösségnek van, amely esetében 2 gyermekintézmény, 27 általános és 12 középiskola számít kiemelten fontosnak.
A jelentés hangsúlyozza, hogy a nemzeti tanácsok kevésbé fektetnek hangsúlyt a pedagógusok szakképesítésére és a minőségi anyanyelvi oktatás megvalósulására.
ITTHON ÉS OTTHON...
A nemzeti tanácsok alapvető tevékenységébe tartozik az állandó jellegű kapcsolattartás a köztársasági, tartományi és önkormányzati szintű állami szervekkel, de kötelességük az anyaországukkal való bilaterális kapcsolatépítés is.
Ami a regionális és nemzetközi szervezetekkel való együttműködést illeti, a Szerbiában működő nemzeti tanácsok főként az olyan csoportosulásokkal valósítottak meg kapcsolatot, amelyek a kisebbségi jogok védelmével foglalkoznak: elsősorban az Európai Tanácsnak, az EBESZ-missziónak és az Európai Unió eurointegrációs küldöttségének küldenek jelentéseket és ajánlatokat. Eddig négy államközi megállapodás született a nemzeti tanácsoknak köszönhetően: a Magyarországgal, Horvátországgal és Romániával megkötött egyezmény folyamatos fejlődést mutat, míg az észak-macedóniai egyesség a szerződés szintjén maradt – jellemzi a jelentés a nemzeti tanácsok közreműködésével létrejött nemzetközi kapcsolatokat.
Az anyaországgal megvalósított kapcsolatok a legtöbb nemzeti tanács esetében a művelődés, az oktatás és a tájékoztatás terén valósulnak meg. Az MNT ezen felül közös nemzetközi projektek megvalósulásával is hozzájárult a magyar közösség fejlődéséhez, de a regionális kapcsolatteremtés és a szerb–magyar viszonyok erősítése terén is jelentős eredményeket ért el – állítja az ombudsmani hivatal.
A köztársasági szintű együttműködés az eddigiekben főként a törvényhozás területén érvényesült. A nemzeti tanácsok elsősorban a kisebbségi jogokra vonatkozó rendeletek meghozatalakor, illetve módosításakor vettek részt az állami szervek munkájában, többnyire azok felkérésére. A nemzeti kisebbségek koordinációs tanácsa hasznos és aktív munkát végzett a Magyar Nemzeti Tanács elnökletének idején – szögezi le az elemzés, amely a tartományi szervekkel való együttműködést is megfelelőnek tartja.
A jelentés kifogásolta a nemzeti tanácsok érdektelenségét az önkormányzati szinteken létrehozott, nemzetközi kapcsolatokat ápoló tanácsokkal. Az EBESZ korábbi felmérései szerint ugyanis ezek a szervek lényegesen megkönnyíthetnék a kisebbségi érdekképvisletek helyi szintű munkáját. A többi nemzeti tanáccsal ellentétben az MNT ezen a területen is aktív volt: 36 önkormányzatban jelölt tagot a nemzetközi kapcsolatépítéssel megbízott tanácsokba.
PÉLDAKÉNT MŰKÖD(HET)ÜNK
A jelentésből kiderült az is, hogy a Magyar Nemzeti Tanács azon kevés képviselet között van, amelynek pontosan kidolgozott stratégiai terve van, és az általa alapított bizottságok is megfelelő szakkáderrel rendelkeznek. Tevékenysége átlátható a magyar közösség számára, és rendszeresen szervez lakossági találkozókat is. A kisebbségi érdekvédelmi képviseletek túlnyomó része ugyanis legjobb esetben is csak általánosan megfogalmazott célok alapján dolgozik, határozatait nem hozza nyilvánosságra, és a közösséggel nincs közvetlen kapcsolata. Az érintett kisebbségi érdekképviseletek a problémák okaként elsősorban az eszközök hiányát jelölték meg.
Az Alapvető Jogok Biztosának jelentése több olyan irányvonalat is felvázol a nemzeti tanácsok jövőbeni működésére vonatkozólag, amelyek a képviseletek fejlődését biztosíthatják. Többek között ajánlja a minisztériumok és más állami szervek hatékonyabb bekapcsolódását a nemzeti tanácsok munkájába, kiemelve anyagi támogatásuk jelentőségét. A nemzeti közösségek képviseleteit viszont tevékenységük nyilvánossá tételére buzdítja, ami által a saját közösségük mellett felismerhetőbbé válnak más kisebbségek és a többségi nemzet számára is.
