Rendkívüli ülésen vitatta meg és ítélte el ma a bosznia-hercegovinai Alkotmánybíróság földterületekkel kapcsolatos döntését a boszniai Szerb Köztársaság parlamentje Željka Cvijanović elnök javaslatára. Az ülésen az elnök kijelentette, a béke és a stabilitás megőrzése a célja, az európai integráció folytatása. A szerbség egy olyan Bosznia-Hercegovinában érdekelt, amelyikben az entitások szabadon gyakorolják alkotmányos jogaikat, nem pedig folyamatosan veszítik el. Sajnos, jegyezte meg, erről szólt a múlt. Cvijanović beterjesztése az Alkotmánybíróság daytoni békemegállapodással ellentétes tevékenységére hívta fel a figyelmet: arra, hogy az új döntés már alapjaiban rengeti meg a bosznia-hercegovinai állam felépítésére vonatkozó szerződést, mely szerint 51–49 százalékban kell megoszlania az entitások közötti területnek. A szerb entitás képviselői ezentúl nem vesznek részt a döntéshozás szerveinek munkájában sem szavazáskor, ami lényegében megbénítja az államközösség működését, mely a három államalkotó nép tagjainak részvételére alapoz.
Mint ismeretes, a bíróság szerint az entitások földterületei a közös állam tulajdonát képezik. A határozatot követően Milorad Dodik, a hármas elnökség szerb tagja bejelentette: a szerb entitás saját útját kívánja járni, nem tudja tovább tűrni a szerbek köztársaságának leépítését. Dodik a tegnapi ülésen r'mutatott arra, hogy a szerbségnek nincs esélye Bosznia-Hercegovinában, mert a gyűlölet tárgyát képezi, folyamatos megsemmisítésén dolgoznak. Beszédét azzal zárta, reméli, hatvan nap múlva közelebb lesz az entitás a „Goodbye BiH, welcome RSexit” (Viszlát Bosznia, jöhet az RSexit!) politikához.
Nem aggódnak a kialakult helyzet miatt és provokációként értelmezik a szerb döntéseket a bosnyák–horvát föderációban. Željko Komšić, a hármas elnökség elnöklője kijelentette, a napokban megtartott brüsszeli egyeztetésen, melyen részt vett Aleksandar Vučić szerb államfő is, szó sem volt a boszniai válságról, majd megállapította, hogy az európai politikai színtéren Dodiknak senki sem tulajdonít nagy jelentőséget.
A boszniai Szerb Köztársaság parlamentjének rendkívüli ülése kapcsán Dragan Kalinić, Milorad Dodik tanácsadója azt mondta, sorsdöntő pillanathoz érkezett az entitás. Véleménye szerint a harminc évvel ezelőtti hangulathoz hasonlítható a mostani, ahhoz a történelmi pillanathoz, amikor a szerbség egységesen, politikai hovatartozásra való tekintet nélkül úgy döntött, hogy meg kell alapítani a boszniai szerbek köztársaságát. A parlament ülése csak az első a legális és legitim válaszok közül, melyek között lehet a referendum is, állapította meg, a válaszra pedig a boszniai Alkotmánybíróság döntése miatt van szükség. Ez a döntés a szerb entitás integritását sérti, ezért Szarajevónak és a nemzetközi közösségnek is el kellene töprengenie azon, vajon miért nem elégedettek helyzetükkel ennyi év után sem a boszniai szerbek és a horvátok a közös államban. Kijelentette, hogy a Szerb Köztársaság földterületei kapcsán meghozott alkotmánybírósági döntés miatt Strasbourgot is fel kellene keresni.
Denis Zvizdić, a bosznia-hercegovinai parlament elnöklője szerint jól kipróbált színjáték szemtanúi lehetünk, melyben Vučić a regionális béketeremtő, Dodik pedig a helyi nacionalista és militáns szerepét alakítja. Az előbbinek az a feladata, hogy meggyőzze a nemzetközi közösséget jó szándékáról, az utóbbinak pedig az, hogy erre alkalmat adjon fasiszta jellegű üzenetek folyamatos közlésével arról, hogy a boszniai nemzetek soha nem fognak tudni békésen együtt élni.
