A köztársasági képviselőház ma kezdődő 25. rendkívüli ülésén mindenekelőtt a második világháború náci áldozatai számára tervezett emlékközpontról folytattak vitát, amit az egykori belgrádi vásártér helyén működő munkatábor, illetve a Száva partján működő zsidó gyűjtőtábor helyére terveztek. Szóba került az ülésen ugyanakkor több kölcsön jóváhagyása is, illetve Szerbiának az Euroázsiai Gazdasági Unióval kötött szabadkereskedelmi megállapodás megerősítése is.
A tegnapi ülés képviselői kérdések feltevésével kezdődött. A legtöbb kérdés, illetve kritika az N1 Televízión műsorra tűzött Vladalac (Uralkodó) című dokumentumfilm-sorozatot érintette, amelynek első része Aleksandar Vučićról szólt. A Szerb Haladó Párt képviselői propagandafilmnek nevezték azt, és azt állították, hogy gyűlöletet szít az államfővel szemben. Ezért az elektronikus médiát szabályozó testülethez (REM) intézte Aleksandra Marković a kérdését, miszerint meddig folytathat kétséges működési engedélyekkel kampányt az N1 Televízió Vučić ellen.
Marijan Rističević, a Népi Parasztpárt képviselője is ennek kapcsán tett fel kérdést, ő a kulturális és tájékoztatási minisztériumhoz fordult, arra kérdezett rá, ki finanszírozta a Vladalac című sorozatnak az elkészítését.
A parlament ezt követően a Staro sajmište Emlékközpontról szóló törvényjavaslatot vitatta meg. A régi belgrádi vásártér volt ugyanis az a tábor, ahová a második világháború idején a náci katonák a zsidó lakosságot elhurcolták, és munkatábort is működtettek itt. Az áldozatoknak tervezett emlékközpont a Száva folyó bal partján húzódik majd.
– A holokauszt áldozataira, a népirtásra, a megszállók terrorjára és a háborús bűncselekményekre való emlékezés kötelezettségének teljesítése miatt van szükség a Staro sajmište Emlékközpontról szóló törvény meghozatalára, ez elsősorban ahhoz járul hozzá, hogy ne feledjük azokat a történelmi tényeket, amelyek azoknak a táboroknak a létezéséről szólnak, amelyek Belgrád város területén a második világháború idején működtek – áll a kormány által benyújtott törvényjavaslatban.
Az emlékközponton belül múzeumok, levéltárak és könyvtárak működését tervezik.
A parlament napirendjén két kölcsönszerződés jóváhagyása is szerepel, az egyik az Obrenovac és Újbelgrád közötti távfűtési rendszer bővítését érinti. A kölcsönszerződést Szerbia a kínai Export-Import Bankkal írta alá.
A másik az innovációk felgyorsítására vonatkozó kölcsön, amelyet az ország a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banktól kíván felvenni.
Az ellenzéki képviselők, akik többsége továbbra sem hajlandó részt venni a parlamenti ülések munkájában, a képviselőház előcsarnokában tartott sajtótájékoztatón arra hívták fel a figyelmet, hogy ezekkel a kölcsönökkel a hatalom további 207 millió euróval adósítja el az országot. Miroslav Aleksić, a Néppárt képviselője elmondta, a hatalom csak a múlt évben 1,2 milliárd dinárral növelte a korábbi 24,5 milliárd eurós tartozást. Szavai szerint az adósság növelése nem vezetheti az államot a fejlődés felé, ezt bizonyítja az is, hogy évente 70 ezer ember hagyja el az országot, mert nem tudnak itthon megélni. Amíg az államvezetés 500 eurós átlagfizetésről beszél, a Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint a foglalkoztatottak 50 százalékának a fizetése nem haladja meg a 360 eurót.
