A vajdasági résztvevők Kazinczy Ferenc sírjánál is tisztelegtek
Az államhatárokkal megosztott magyarság számára a nyelv az összetartozás és az azonosságtudat alapja, egyben az identitás megőrzésének legfőbb feltétele is. A kisebbségi közösségekben a maga teljességében, sokféleségében és egységében kell megmaradnia – itt, Vajdaságban történelmi és táji értékeit is kamatoztatnunk kell. Ez a célja többek között az Édes Anyanyelvünk Nyelvhasználati Versenynek, amelynek meghirdetői az anyanyelv ápolásával, a nyelvhasználat és beszédkultúra fejlesztésével a zempléni Kossuth- és Kaczinczy-hagyományok szellemében szolgálják az anyanyelvi nevelés ügyét.
Az ország leghosszabb ülőszékes felvonója és Európa leghosszabb bobpályája várta a diákokat a Zempléni Kalandparkban
Sátoraljaújhely az elmúlt hétvégén harmincnyolcadszor látta vendégül az országos döntő résztvevőit, az idén is színvonalas és csöppet sem könnyű vetélkedés zajlott. Zemplén fővárosában a háromnapos rendezvényen felvidéki, erdélyi, vajdasági, kárpátaljai és magyarországi diákok vettek részt. A Kossuth Lajos Gimnázium, a szakközépiskola, a kollégium és az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény szervezésében a verseny írásbeli és szóbeli fordulója között számos programon – sárospataki és széphalmi kiránduláson, színházi előadásokon – vehettek részt a magyarországi gimnáziumokból, szakközépiskolákból és a határon túlról érkezett diákok és felkészítő tanáraik.
A város fölött magasodó Szár-hegyen 1936 óta 14 stációból álló Magyar Kálvária állít emléket a trianoni békeszerződés által elszakított országrészeknek
Húsz éve már annak, hogy az óbecsei Varnyú Ilona először vitt vajdasági diákot a sátoraljaújhelyi versenyre. Ekkor még úttörőknek számítottak a vajdaságiak a magyarországi megmérettetésen, mára már természetessé vált, hogy a határon túliak együtt vesznek részt az anyanyelvi versenyek Kárpát-medencei döntőin: áprilisban a szép beszéd győri Kazinczy-versenyen, októberben pedig a helyes nyelvhasználat versenyén Sátoraljaújhelyen.
Az őrtornyokra emlékeztető stációk falán az elcsatolt megyék és nevezetesebb városok címereit helyezték el, a márványtáblákra pedig versidézet került
A Kárpát-medencei döntőkről ritkán tértek haza a versenyzőink üres kézzel, sőt olyanok is voltak, akik mindkét versenyt megnyerték. Varnyú Ilona tanárnő ugyan már évek óta nem tanít, de az óbecsei önkormányzat kultúrtanácsosaként ösztönzi és segíti a felkészítő tanárokat és diákjaikat. Ezúttal el is kísérte őket a versenyre, az önkormányzat pedig anyagilag is segítette a csapat utazását.
A vajdaságiak számára az idei év ismét újdonsággal szolgált, ugyanis először vett részt a versenyen a gimnáziumokon kívül vajdasági szakközépiskola is. Az óbecsei közgazdasági-kereskedelmi iskola tanulói szerint azonban nem utoljára. Mint mondták, remek kirándulásokon vehettek részt, kiváló előadásokat láttak, kalandparkban is jártak, és nem utolsósorban ígéretes barátságok születtek.
A kálváriához tartozó Szent István-kápolna tetőzete a magyar koronát idézi
Vajdaságot az idén a következő tanulók és tanárok képviselték: Beretka Judit, Sterbik László és Zubcsik Ágnes (Óbecsei Gimnázium, felkészítő tanár: Cseri Angéla), Gregus Ágnes és Szőnyi Szabolcs (Közgazdasági-Kereskedelmi Iskola, Óbecse, felkészítő tanár: Rajsli Tünde), valamint Tóth Krisztián (Zrenjanini Gimnázium, Nagybecskerek, felkészítő tanár: Kapusi Papp Kornélia).
Csoportkép verseny előtt
A vajdaságiak is megjárták a kálváriát
Sátoraljaújhely megújult központjában két rendőr és egy városőr ügyel a tisztaságra – itt még dohányozni sem szabad az utcán
A patakparton elhelyezkedő zsólyomkai pincék egész napos programmal és borkóstolással várták a látogatókat
A sárospataki Rákóczi-vár az ország legszebb épen maradt vára és a Rákóczi Múzeum otthona
A sárospataki református kollégiumot a magyar írók Bodrog-parti Athénnek nevezték, Csokonai pedig a Múzsák székhelyének, később a magyar Cambridge elnevezést is kiérdemelte
A trianoni új határ kettévágta Sátoraljaújhelyt – a cseh küldöttség által hajózhatóvá nyilvánított, csapadékos időszakban is csupán térdig érő Ronyva patak lett a természetes határ
