Vannak dolgok, amelyeket hiába próbál az ember szavakban leírni, képtelen ezt megtenni. Akármennyire is gazdag a szókincse, nem tudja visszaadni azt az élményt, amely a szeme elé tárult. Székelyföld ilyen egyedülálló jellegzetessége a Gyilkos-tó (Lacul Roşu), illetve a Békás-szoros ( Cheile Bicazului) .
Gondolom mondanom sem kell, hogy mindkét lokációt okvetlenül meg kell tekinteni, kihagyni ezeket főben járó bűn az arra barangoló vándor részéről. Amennyiben Gyergyószentmiklós irányából közelíti meg e nevezetes helyeket az ember, már az odavezető út is felér egy igazi kalanddal. Az odavezető kanyargó autóút haragoszöld legelők, sebes folyású patakok, óriási fenyvesek mellett vezet el. A sofőrnek ugyan biztos kézzel kell vezetnie a járgányát. A feljegyzések szerint Székelyföld egyik legrendhagyóbb látványossága 1837 egyik viharos éjszakáján szinte a semmiből keletkezett. A gyilkos hely megázott talaja lecsúszott a völgybe és elzárta az ott folyó Hagymás, Cohárd, Vereskő és Likas patakok medrét. Az így létrejött torlasz hatására tóvá duzzadva alakult ki ez a természeti ritkaság. A tó keletkezésének számos legendáját „erősíti” a misztikus hangulat, melyet a tó medréből még ma is kiálló, megkövesedett fatörzsek látványa tesz teljessé. Igaz, az összhatást, legalábbis a szerény véleményem szerint, nagyban lerombolja a tó partján sorakozó, különböző szuvenírekkel és kínai műanyag vackokkal kereskedő árusok sokasága. A tó partján lévő csónakkikötőben is mintegy 30 lejért (kb. 665 dinárért) lehet csónakot bérelni, és fél óráig békésen evezni a fatörzsek között. Hiába, itt is a pénz diktálja az ütemet. A tavat elhagyva a vándor akár gyalogszerrel is megteheti a következő természeti ritkasághoz, a Békás-szoroshoz vezető utat.
A Békás-szoros a Keleti-Kárpátok leghosszabb és legszebb szurdokvölgye, hossza mintegy 5 kilométer. Részei a Pokol kapuja, a Pokol tornáca és a Pokol torka. A függőleges mészkősziklák 200-300 m magasak. A völgyet az Oltárkő uralja. Az országút melletti bazársoron korondi székelyek árulják a portékáikat. Sajnos egyre kevesebb kézműves termék található ezek között. Szerencsére a kínai cuccok tömkelege mellett megtalálhatók a korondiak keze ügyességét dicsérő kerámiatermékek, szőttesek, szőnyegek és taplógombából, vagy ahogyan a jó humorral megáldott székelyek mondják, rikkantyúbőrből készült tárgyak is. A tapló feldolgozásáról, vagyis a toplászatról következőképpen ír a Magyar Néprajzi Lexikon:„...Korondon a toplászat sok családot foglalkoztató háziipar. A tapló tavasszal a levelekkel egyidőben jelenik meg a fákon és egy hónap alatt felhasználható nagyságúvá nő. A toplászok júniustól havazásig hatalmas erdőterületeket bebarangolnak, míg a szükséges mennyiséget összegyűjtik. A taplót kemény kérgétől megtisztítják, vékony lemezekre szeletelik, aztán kézzel nyújtva alakítják ki a szükséges formát és nagyságot. A taplósapka és kalap formán készül, a dísztárgyakat (táska, terítő, faliszőnyeg, párna, könyvjelző stb.) préselt vagy rátétes díszítménnyel látják el.” Egyébként a a munkát még most is nemek szerint osztják meg. Kifejezetten férfimunka a tapló begyűjtése, a faragás, a gyalulás és a szerszámkészítés – a toplászok általában maguk készítik a szerszámaikat. Ezzel szemben kizárólag ők végzik a levelek, virágszirmok kivágását, a ragasztást és a díszítést.
A Gyilkos-tó legendája Élt a környéken egy gyönyörű, meseszép lány, hosszú hajjal, szürkészöld, igéző szemekkel. A sudár teremtést Fazekas Eszternek hívták. Eszter egyszer a Gyergyó-i vásárban beleszeretett egy daliás székely legénybe. A fiút azonban elvitték katonának, így nem kerülhetett sor esküvőre. Szegény Eszter hiába várta haza kedvesét. Egyszer Esztert meglátta egy rablóvezér, akinek nyomban megtetszett a csodálatos lány. Hirtelen felkapta a lova nyergébe és elrabolta. A Kis-Cohárd sziklái által rejtett barlangjába vágtatott vele. Bárhogy kérlelte, bármilyen kincseket is ígért, Eszter csak a régi szerelmét várta vissza. S dühös rabló erőszakkal sem tudott eredményt elérni Eszternél. Kilátástalan helyzetében Eszter a hegyeket hívta segítségül. A természet óriási viharral válaszolt, megremegtek a sziklák, hatalmas felhőszakadás támadt. A viharban a hegyek elindultak lefelé, és borzasztó robajjal temettek maguk alá mindent, Esztert és a rablóvezért is. Így jött létre a Gyilkos-tó, melyben még ma is láthatod Eszter szürkészöld szemeit, ha belenézel. |
A Békás-szorost az Oltárkő uralja
A Békás-szoros egy része
Favágók munkába menet
