2024. július 18., csütörtök

Nincs pénz

A szabadkai ócskapiac az elmúlt években sokat változott: bővült az árukínálat, de csökkent a vásárlóerő
A ruházati cikkeknél mindig nagy a tömeg (Fotók: Molnár Edvárd) Sok éve már annak, hogy a szabadkai ócskapiac fogalommá vált, nem csak a szabadkaiak és a környékbeliek számára. Talán nincs olyan ember az országban, aki ne hallott volna róla, sőt a környékbeli országokból Magyarországról, Horvátországból, Romániából is szívesen látogatnak el ide. Itt szinte minden megvásárolható, és ami fontos, olcsóbban, mint máshol.A kilencvenes évek inflációs időszaka, a szűkölködés tette a piacot népszerűvé, amikor az egymás után csődbe jutott gyárakból az alkalmazottak munka nélkül maradtak. Akiket leépítés miatt elbocsátottak a vállalatukból és még rendelkeztek egy kis tőkével, csencselésbe fogtak. Így sikerült az embereknek az ínséges időben üzemanyaghoz jutni, vagy éppen cukorhoz, olajhoz...
Vannak, akik csak bámészkodni járnak ki a piacraEzek az idők elmúltak, a piac is, és az igények is megváltoztak. Amíg régen az ócskapiac a szegények bevásárlóközpontja volt, ma már társadalmi osztályoktól vagy anyagi lehetőségektől függetlenül, mindenki megtalálhatja számítását, vagy amit keres. Az, ami még most is életben tartja, talán a sokrétűség, és a kedvező árak. És amíg néhány évvel ezelőtt a hazai vásárlók lepték el a hétvégeken a piacot, egymást lökdösve, egymás kezéből kikapva egyik-másik árut, ma már nagyon sokan a szombat, vagy a vasárnap reggeleket a piacon eltöltött nézelődéssel, sétával töltik. Az árusoktól megtudtuk, hogy egyre jobban csökken a vásárlóerő, különösen a szerbiai polgár vásárlóereje. A kereskedők most inkább a külföldiekből, elsősorban a magyarországi vevőkből élnek. Szombatonként és vasárnaponként ha végigsétálunk a piacon, láthatjuk, hogy sokan forinttal fizetnek.
Az élelmiszert főleg a nyugdíjasok veszikKEVESEBB PÉNZÉRT JOBB MINŐSÉGET?– Most azt kell mondanom, hogy nem rossz a forgalom. Vásárlóink jelentős része Magyarországról érkezett. Ha ők nem lennének, nem tudnánk eladni az árut, mert a helybelieknek sajnos nincs pénze. Tíz éve foglalkozunk sportruházattal. Mi is varrjuk, saját varrodánk van. Észrevettük, hogy az utóbbi időben változott a polgárok igénye, egyre nagyobb bizalommal vannak a helyben készült sportruházatban – hallottuk Igortól.Tóthék Somogy megyéből, Kaposvár közeléből érkeztek. – Először vagyunk Szabadkán és ezen a piacon is. Sokkal olcsóbbak itt a melegítők, és az egyéb öltözékek, mint otthon. Ismerőseink már jártak a szabadkai piacon, ők javasolták, hogy látogassunk el mi is. Elsősorban vásárolni jöttünk, de lehet, hogy még teszünk egy nagy sétát a városban – mondta Kőrösi Vali. Férje, Tóth László hozzátette: – A hosszú hétvége miatt jöhettünk el, kirándulásként látogattunk el Szabadkára, kíváncsiak voltunk mi van itt. Első benyomásom, hogy barátságosabbak az emberek, mint nálunk.Tulner Attila Paksról érkezett. – Húsz évvel ezelőtt voltam itt legutóbb. A nosztalgia húzott vissza. Nagyon sokat változott a piac azóta. Akkor sokkal több magyar szót hallottam. Az árakkal akkor is, most is elégedett vagyok. Elsősorban ruhaneműt érdemes vásárolni, a feleségem éppen ezt teszi. – mondta Tulner Attila mosolyogva. – Az elektromos gépek is jóval olcsóbbak, mint Paks környékén. Most megtehettük, hogy eljövünk és szétnéztünk és jócskán költöttünk is – tette hozzá.Ábrahám Elvirától, aki divatáru beszerzésével és eladásával foglalkozik, megtudtuk, hogy a hétvégén tapasztalt bevásárlási láz sajnos csak addig tart, amíg az emberek megvásárolják az őszi-téli holmikat a hidegebb napokra.– Nem lehet mindenkinek az igényét kielégíteni, elsősorban olyan ruházatot árulunk, amit például én is felhúznék. Követjük az újdonságokat és fontos arra is odafigyelni, hogy olyan árut kínáljunk, ami nem található másnál a piacon. A mi célcsoportunk a fiatalok, ők is vásárolnak nálunk. És ami nagyon fontos, nagyon sok visszatérő vásárlónk van – tudtuk meg tőle. Elmondta azt is, hogy a viszonteladók is felkeresik. Ők nagyban vásárolnak, és az ország más városaiba, Újvidéktől délebbre viszik az árut. Arra a kérdésünkre, hogy fel tudják-e venni a versenyt a kínai üzletekkel, elmondta, hogy vannak, akik szeretik a kínai boltokat, még ha drágábbak is, mint a piac, de ha valaki különlegesebb ruhadarabot szeretne magának venni, az a piacon vásárol. – Egyre kevesebb pénzük van az embereknek, és egyre többet válogatnak. Vagyis kevés pénzből, jobb minőségű, szebb ruházatot szeretnének vásárolni. De a legtöbb vásárlónk olyan, hogy ha megtetszik neki egy ruhadarab, nem törődik az árával, megveszi. A forgalom ingadozik. Az őszi időszak a legforgalmasabb, de az is csak addig, amíg be nem szerzik a szükséges ruhadarabokat – osztotta meg velünk tapasztalatit Ábrahám Elvira.
A barkácsolók itt mindent megtalálhatnak

TAVASSZAL LEGNAGYOBB A FORGALOM

Amíg a külföldi látogatók elsősorban a ruházati cikkeket keresik, a helyiek a Magyarországról hozott élelmiszerek és vegyszerek, tisztítószerek között válogatnak.
– A tavalyi évhez viszonyítva nagyon gyenge a forgalom. Alig kullog egy-két ember a sorok között. Jelentősen olcsóbb az élelmiszer itt a piacon, mint az üzletekben, de hiába, ha az embereknek nincs pénzük. Nincs munka, hát pénz sincs – panaszolta Szilvia.
– Elsősorban az olcsóbb élelmiszereket keresik, legyen nyers húsról szó, vagy párizsiról, azt keresik, amit meg tudnak venni, és alapélelmiszerről van szó. Csokoládét is vesznek, bár kevesebben. Nagy baj van akkor, ha már a piacon is meglátszik a pénztelenség! Akinek van pénze, nem a piacon vásárol, a mi ügyfeleink inkább a szegényebbek, vagy a középosztály. Elsősorban a nyugdíjasok, vagy a nagycsaládosok vásárolnak itt. Korábban, amikor a nyugdíjasok megkapták a nyugdíjukat több volt a vásárlónk, ma már sajnos nem így van. Volt egy olyan vásárlóm, aki nyugdíjából kifizette a számláit és a maradék 600 dinárját nálam költötte el élelmiszerre – hallottuk az eladótól.
– Leginkább a kolbászt, a szalonnát, a sajtot keresik az emberek. Valamennyivel olcsóbb itt a piacon. Vannak törzsvendégeink, akik hetente jönnek bevásárolni. Mi két éve foglalkozunk ezzel, odafigyelünk arra, hogy nagyobb legyen az áruválaszték, de azt kell mondanom, hogy igencsak megérezzük, hogy az embereknek nincs pénzük – tudtuk meg Verától.
És bár a ruhaneműnél nagyobb a kereslet, az élelmiszereknél kényelmesebben lehet nézelődni és válogatni, a piac azon részén, ahol alkatrészeket, szerszámokat árulnak, csak azok fordulnak meg, akiket csak ez érdekel.
– Mi már több éve árulunk a piacon, és ami megváltozott az a vásárlóerő. Nincs pénz. Mi traktoralkatrészeket árulunk, vagyis a mi vásárolóink a földművesek. Az ember azt árulja, amit el tud adni, a földművesek pedig kénytelenek a traktorjaikat javítani és itt nálunk olcsóbban vásárolhatnak, mint az üzletben. Tavasszal a legnagyobb a forgalom, meg ilyenkor, amikor az őszi munkálatokat végzik – tudtuk meg Illés Ágnestől, aki elmondta, legtöbbször azok, akik ellátogatnak a piacra, nem is vásárolnak, csupán sétálgatnak, barátkoznak, a piacon töltik el az időt. Hozzátette: – Sajnos, egyre több embernek nincs munkája, és a piacon próbálnak meg boldogulni. Vagyis egyre több az eladó, vásárlóból pedig egyre kevesebb van, a kiadások pedig egyre nagyobbak – mondta.