Pécsett az idén augusztus 20-a más volt a megszokott rendezvények sorában. Először szervezték meg a nemzet kenyerének ünnepét, amellyel a nemzet egységét, az összetartozást és a szolidaritást jelképezve hagyományt kívánnak teremteni. A tavasszal elküldött felhívásra Magyarországról és a határon túli vidékekről érkeztek ajánlások, szinte háromszáz helyről küldtek búzát Pécsre, hogy az összeöntve és megőrölve a nemzet kenyerének alapanyagát képezze. A gondolat, amely csupán ötlet volt, nagyszabású programmá kerekedett.
– Mint egy kisgyermek féltve őrzött vágya, a mai napon teljesült a kívánságom – fogalmazott dr. Korinek László ötletgazda, a Nemzet Kenyere esemény eszmei szerzője. – Egy hétköznapi reggelen ültem a konyhaasztal mellett, amelyen volt egy szép kenyér. Az jutott eszembe, de jó volna tudni, hol termett az alapanyagot képező búza, mi történt abban a faluban, azon a vidéken, és mit üzen nekünk az a kenyér. Mivel ezekre a kérdésekre nem tudtam választ kapni, arra gondoltam, mi lenne, ha másik oldalról közelítenénk meg a kérdést, és azokról a tájakról hoznánk búzát, amelyeken a magyar történelemben fontos dolgok történtek, ezeket összeöntenénk, és ebből készítenénk kenyeret. A Kárpát-medencében nincs talpalatnyi hely, ahol magyarok vére, verejtéke ne hullott volna, és most, ebben a földben termett búzából van Pécsett is. Az összeöntött búzaszemek, amelyeket megőröltek, és a nemzet kenyere, amelyet ebből kisütöttek, üzenetet hordoz.
Páva Zsolt, Pécs város polgármestere megszegi a nemzet kenyerét
– A nemzet kenyere szimbólummá vált és azt tükrözi, ha vannak közös eszmények, és ha a célok elérésén közösen gondolkozunk, akkor hamar megtaláljuk a járható utat. Ennek példája a nemzet kenyere, amely igazolja, hogy a jó ötlethez könnyű támogatói kört találni, és tapasztaltuk, hogy nincs lehetetlen. Mindenki tódult az ötlet hallatára, hogy a program sikeressé váljon. A nemzet kenyere szimbólummal felmutattuk a magyarságnak, ha vannak értelmes célkitűzések, akkor vannak kellő válaszok és reakciók is a megszólítottak részéről – fogalmazott Páva Zsolt, Pécs város polgármestere.
A búza szimbolikus összeöntése
Július végén kivétel nélkül valamennyi magyarországi megye agrárkamarájából és a megyei jogú városokból, továbbá a határon túli magyarlakta területekről is küldték a búzát, a Felvidékről, Pozsonytól Rimaszombatig, Erdélyből egészen a Csíki-medence legkeletibb részéről, és a Délvidékről, Szabadkáról, Zentáról. Még az utolsó pillanatban is érkeztek küldemények, Horvátországból és a Muravidékről. Tehát az egész Kárpát-medence magyarlakta vidékeiről.
Vajdaságból az Észak-vajdasági Agráregyesületek Szövetsége...
– A határon túli búza talán értékesebb is, többletértéke a búza megtermelésébe fektetett kemény munkán túl abban áll, hogy van még magyar gazda és van még magyar búza a lecsatolt országrészeken. Azért is értékesebb ez a búza, mert ennek egy része olyan helyen termett, amely kevésbé alkalmas gabonatermesztésre, mégis hittel, évezrede edzett élniakarással, azzal a tudattal, hogy a búza, a kenyér, a magyar ember számára az otthont, a megélhetést jelentette, termelik, és ha szükséges, Pécsre, a Nemzet Kenyere ünnepségre hozzák – vélekedett Sebestyén Csaba, a romániai magyar gazdák egyesületeinek képviselője.
...és a Zentai Gazdakör is küldött búzát
Az akció során több mint tíz tonna búza gyűlt össze, amelyet egy héttel korábban a mohácsi vízimalomban az összeöntés ünnepén megőröltek, és ennek felét augusztus 20-án cipók formájában árusították.
„Olyan kiváló minőségű gabona, amilyenből ez a liszt készült, nincs Magyarországon” – mondta a cipókat kisütő pécsi Aranycipó kft. pékmestere, amikor az első liszteszsákot kibontotta. Meg is magyarázta, hogy a liszt annál jobb, minél több helyről származó gabonából őrlik, azok ugyanis egymás hibáit ellensúlyozzák, a jó tulajdonságokat pedig erősítik.
Az államalapítás ünnepére a lisztből mintegy négyezer cipó készült, ezeket a Sétatéren felállított bódékban lehetett megvenni önkéntes adomány formájában. A befolyt összeggel a Pécsi Jótékony Nőegylet rendelkezik a Nekem nincs ebédem program keretében. A fennmaradt mintegy öt tonna lisztet pedig Erdélybe, a Böjte Csaba atya által vezetett dévai Szent Ferenc Alapítvány címére szállítják el. Ez a mennyiség csaknem kétezer árva és szegény sorsú gyermek egyévi kenyérszükségletére lesz elegendő.
Mindenki ehetett a nemzet kenyeréből, hamar el is fogyott
Pécs, a fiatalok városa
