2024. november 27., szerda

Mindig szófogadatlanok

Húszévesek a Nők Feketében
Jadranka és Lula Szarajevóból (Stanyó Tóth Gizella felvételei)Nehéz, tudathasadásos időben, a „soha meg nem történt háborúk” árnyékában alakult meg Belgrádban 20 évvel ezelőtt, október 9-én a Nők Feketében civil szervezet. Noha már kezdetben az aktuális politikával dacolva felemelték hangjukat a háború ellen, tagjai mégis elsősorban a nemek közötti esélyegyenlőségért, az egyetemes emberi jogokért, a feminista mozgalom erősítéséért küzdöttek. Az első évtizedben a nemzetközi találkozók jelentős részét Újvidéken és Tóthfaluban tartották meg. Célkitűzéseiket támogatta (a mára megszűnt) Vajdasági Békemozgalom és az adai Háborúellenes Akcióközpont is.

A Nők Feketében gazdag programmal emlékezett meg a 20. születésnapról Belgrádban, a szervezet székházában és a Kulturális Dekontaminációs Központban. Több pódium- és kerekasztal-beszélgetést szerveztek a feminista-pacifista (béke) aktivizmusról, a választás lehetőségéről, Európáról, a bátorság etikájáról. A pódiumbeszélgetésekben részt vettek a Nők Feketében Nemzetközi Háló programvezetői, aktivistái Horvátországból, Bosznia-Hercegovinából, Montenegróból, Koszovóból, Németországból, Olaszországból, Izraelből, Görögországból, Franciaországból és Szerbiából, Vajdaságból.

Újvidékiek és belgrádiak

Mindig szófogadatlanok – mi nyomokat hagyunk!.. – üzenték a feketébe öltözött, némán tiltakozó nők a Köztársaság térről, óriási félkört alkotva, majd lassan, egymás után, szinte hullámzóan folyó sorokban, sót szórva írták az aszfaltra a különböző üzeneteiket: húsz éve vagyunk tanúi a rossz politika következményeinek, de ugyanakkor az erőszakmentes ellenállás aktív cselekvői is vagyunk! Mély, kitörölhetetlen nyomokat hagyott mindez bennünk, közösségünkben, de a társadalmunkban is.

Egymás köszöntése

A só, mint írószer ezúttal több volt, mint jelkép – magyarázta Staša Zajović, a Nők Feketében koordinátora. Szerették volna felhívni a közvélemény figyelmét: az idő elérkezett a megtisztulásra és a kiállásra az élet igazi értékeiért. Hiszen „só az élet sója”. A mindenre felkészült, ügyes asszonyi kezek irányította, tengernyi apró fehér szemecskék nyomán egymás után rajzolódtak ki a betűk és a szavak. Előbb azok kerültek az aszfaltra, amelyek a Nők Feketében elveit tükrözik, mint: „A mindig szófogadatlanok! Ne a nevünkben! Ne hagyjuk magunkat becsapni!” Aztán a célkitűzések következtek: „Feminizmus; Antimilitarizmus; Antinacionalizmus; Antiklerikalizmus; Antifasizmus; Idegengyűlölet-ellenesség; Internacionalizmus”, és hasonlók.

A Nők Feketében koordinátorai Borka Pavičević asszonnyal

A Nők szót valamennyi résztvevő nyelvén kiírták: görögül, németül, héberül, spanyolul, olaszul, angolul, albánul, franciául és szerbül... Ezúttal a magyar nyelv nem szerepelt a forgatókönyvben. A köszöntő – amellyel a négynapos ünnepi programsorozatot megnyitották – sem hangzott el magyarul. Az elmúlt két évtized alatt több alkalommal magyarul is elhangzottak a köszöntők, a legfontosabb üzenetek. A legutóbb tavaly július elején, amikor cipőakciót szerveztek a Miloš knéz sétálóutcában. Az, hogy Szerbia mellett Vajdaságot mégis megemlítették a 20. évfordulón, csakis a tartományukból érkezett maroknyi csoport „tréfás” közbeszólásának, vagy sokkal inkább következetességének tulajdonítható. Igaz, hogy ezt követően kórusban mondták a jelenlevők: „Természetesen Vajdaságot is köszöntjük!”

Az albumból

Nem is lehetett volna másként, hiszen a 20. évfordulóra megjelent kiadványokban, szórólapokon több helyen is olvashatjuk, hogy a megalakulásukat követő évtől, 1992-től, a Nők Feketében Nemzetközi Háló (NFNH) tíz többnapos találkozóját többnyire Újvidéken, Tóthfaluban, Szabadkán, valamint Montenegróban, Ulcinjban tartották meg. Staša Zajović rövid visszatekintőjében kiemelte, hogy az Izraeli Nők Feketében, majd az Olasz Nők Feketében aktivistái sokat segítettek az első években. Izraelben 1988-ban kezdtek nyilvánosan tiltakozni a palesztin területek izraeli megszállása ellen. Mozgalmukat támogatva tömörültek a Nők Feketében Olaszországban, Amerikában és Németországban. Amikor Belgrádban megkezdték nyilvános tiltakozásaikat, szinte minden európai országban, valamint Dél-Amerikában és Ázsiában is megalakultak a Nők Feketében. Már 1992-ben létrejött az NFNH. Tíz év után időszaki nemzetközi összejöveteleket tartottak: Olaszországban (2003), Izraelben (2005), Spanyolországban (2007), és az idén Kolumbiában. Jelenleg a világ 250 városában működik az NF, az egykori Jugoszlávia minden államában, Európa országaiban, Amerikában, Dél-Amerikában, Afrikában, Ázsiában és Ausztráliában.

Van-e alternatívánk? A pódiumbeszélgetés résztvevői

Az NFNH esernyőszerű tömörülés, nincs hivatalos központi szerve vagy igazgatóbizottsága. Működését a különböző nemzetközi, országos, regionális összejöveteleken keresztül, vagy más módon koordinálják önkéntes alapon. Akcióik láthatóak, átláthatóak, és ami a legfontosabb, hatékonyak – hangzott el a nagy érdeklődést kiváltó vitafórumokon.

A napraforgó és a békegalamb valamennyi megmozdulásunk jelképe volt

Mindig szófogadatlanok – nyomokat hagyunk!.. – átfogó mottóval megtartott hétvégi rendezvényen bemutatták kiadványaikat és a Kulturális Dekontaminációs Központban kiállítás nyílt, amelyen áttekintést nyújtottak a két évtizedes működésükről.

Mindig szófogadatlanok! (fotó: Srđan Veljović)

A rend őreinek gyűrűjében

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás