Választások vasárnapja

Vasárnap Szerbiában előrehozott köztársasági parlamenti választást, államfőválasztást és 12 helyi önkormányzatban, egyebek mellett Belgrádban, Kúlán és Torontálszécsányon (Sečanj), helyhatósági választást tartanak. A szavazóhelyek 7 órakor nyitnak és 20 órakor zárnak. Összesen 8255 szavazóhelyen lehet majd voksolni, ebből 29-et a büntetés-végrehajtási intézetekben alakítanak ki, 77-et pedig külföldön, 34 országban.

A rendkívüli parlamenti választáson és az államfőválasztáson 6.501.689 személy élhet szavazati jogával. Másfél évvel ezelőtt a parlamenti választáson 6.584.376 személy voksolhatott, míg az idén januárban megtartott referendumon az egységesített választói névjegyzék szerint 6.510.233-an, vagyis 2020. júniusa óta 82.687-el, míg az idén január óta 8544-el csökkent a szavazásra jogosultak száma.

MOZGÓURNÁT MÉG LEHET IGÉNYELNI

A Köztársasági Választási Bizottság (RIK) akkor tudja az államfőválasztás első fordulóját követően kihirdetni az egyik jelölt győzelmét, amennyiben a szavazáson résztvevő választópolgároknak a több mint 50 százaléka ugyanarra a jelöltre szavaz, ebben az esetben nem szükséges megszervezni a köztársasági elnökválasztás második fordulóját, emlékeztetett az alapvető szabályokra lapunknak nyilatkozva dr. Ladóczki Gyula, a RIK tagja. Mint hozzátette, amennyiben egyik jelölt sem szerzi meg a leadott szavazatoknak a több mint 50 százalékát, az államfőválasztás második fordulóját annak a két jelöltnek a részvételével szervezik meg, akik az első körben a legtöbb szavazatot kapták.

A RIK az összes egységesített helyi eredményjelentés beérkezését követően 96 órán belül köteles eredményt hirdetni. Amennyiben a köztársasági elnökválasztás első fordulójában senki nem nyer, az eredmény kihirdetését és annak jogerőre lépését követően 3 napon belül ki kell tűzni a második forduló időpontját, úgy, hogy azt 15 napon belül megtartsák, magyarázta Ladóczki Gyula.

A szavazás kapcsán felmerülő esetleges gyakorlati problémák tekintetében egyebek mellett arról volt szó a beszélgetés folytatásában, hogy mit tehet az a polgár, aki tudja, hogy szerepel a választói névjegyzékben, ám nem kapott szavazási értesítőt, vagy azt például elveszítette. A polgár ebben az esetben az államigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium honlapján (https://upit.birackispisak.gov.rs/ ) a személyi azonosító szám az arra előirányzott rubrikába való beírásával ellenőrizheti, hogy melyik szavazóhelyen voksolhat, magyarázta Ladóczki Gyula, majd elmondta, hogy itt a polgárnak elegendő felmutatnia érvényes személyazonosító okmányainak a valamelyikét. Amennyiben a polgár a legutóbbi szavazás óta nem változtatott lakcímet, nagy a valószínűsége annak, hogy azon a szavazóhelyen adhatja le a voksát, ahol azt az előző választás alkalmával megtette. Mindemellett bárki felhívhatja a helyi választási bizottságot és ott érdeklődhet arról, hogy hol szavazhat, tette hozzá Ladóczki Gyula.

Szerbiában a szavazati jog gyakorlásához elengedhetetlen személyazonosító okmány lehet személyi igazolvány, vagy útlevél, míg a vezetői engedély nem, mivel abban nem szerepel a személyi azonosító szám, hangzott el a beszélgetés folytatásában. Fontos, hogy a szerbiai választásokon szavazó szerbiai polgár a szerbiai személyazonosító okmányát vigye magával, a választási bizottság nem fogadhatja el például a magyarországi okmányokat, emelte ki Ladóczki Gyula. Mint hozzátette, ha valakinek a szavazás előtti időszakban lejárt a személyi igazolványának az érvényességi ideje – útlevele pedig nincsen, vagy annak is lejárt az érvényességi ideje –, igényelte az új személyazonosító okmányt, ám az nem készült el a szavazás napjáig, a rendőrparancsnokságon az új okmány igénylésekor kapott bizonylattal is szavazhat.

Akik mozgásukban egészségi állapotuk miatt gátoltak, így saját erejükből nem tudnak eljutni a szavazóhelyre, ám élni szeretnének szavazati jogukkal, mozgóurnát igényelhetnek. A korábbi szabályozáshoz képest újdonság, hogy az idén a mozgóurnát már 72 órával a szavazás megkezdése előtt igényelni lehetett. Ezt legkésőbb a szavazás napján, azaz vasárnap, 11-ig óráig lehet kérni, közölte Ladóczki Gyula. Mint hozzátette, a mozgóurnát csak arra a területre viszik ki, amelyik abba a szavazókörzetbe tartozik, ahol a választópolgár egyébként is szavazna, azaz a mozgóurna esetében a hivatalosan bejelentett lakcím a fontos. Ez azt jelenti, hogy ha a mozgásában gátolt polgár például palicsi illetőségű, ám a szavazás napján Szabadkán tartózkodik, a mozgóurnát a saját palicsi szavazóhelyéről nem viszik el hozzá Szabadkára. A mozgóurnát a helyi közigazgatási hivatalok által közzétett telefonszámokon lehet igényelni, megindokolva, hogy miért nem tud elmenni a polgár a szavazóhelyre.

KEVESEBB LISTA MINT 2020-BAN

Ami a felhozatalt illeti, a köztársasági parlamenti választáson, a RIK 19 jelöltlistát hirdetett ki (ezek a szürke színű szavazólapon lesznek feltüntetve): 1. Aleksandar Vučić – Együtt mindent elérhetünk; 2. Ivica Dačić – Szerbia kormányfője; 3. Vajdasági Magyar Szövetség – Pásztor István; 4. Dr. Vojislav Šešelj – Szerb Radikális Párt; 5. Marinika Tepić – Együtt Szerbia Győzelméért; 6. Dr. Miloš Jovanović – Remény Szerbia számára – NADA szerb koalíció; 7. Milica Đurđević Stamenkovski – Eskütevők Szerb Pártja; 8. Mufti hagyatéka – Igazságosság és Megbékélés Pártja – Usame Zukorlić; 9. Moramo-Akció-Környezetvédelmi Felkelés-Ne davimo Beograd – Nebojša Zelenović; 10. Szuverenisták – Saša Radulović, Milan Stamatović, dr. Jovana Stojković; 11. Boško Obradović-Dveri Szerb Mozgalom-POKS-Miloš Parandilović-Patrióta blokk a Szerb Királyság megújhodásáért; 12. Együtt Vajdaságért – Vajdaságiak (Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége, Együtt Vajdaságért); 13. Sandžaki SDA – dr. Sulejman Ugljanin; 14. Boris Tadić–Gyerünk emberek – Szociáldemokrata Párt–Új Párt–1 az 5 millióból–Szerbia Toleranciája–Szerbiai Zöldek Egyesült Mozgalma–Bosnyák Polgári Párt–Montenegróiak Pártja; 15. Alternatíva a változásért – Albán Demokratikus Alternatíva; 16. A völgy albánjainak koalíciója; 17. Elrabolt csecsemők Ana Pejić; 18. Roma Párt – Srđan Šajn; 19. Orosz Kisebbségi Szövetség–Milena Pavlović, Pavle Bihali Gavrin (Szerb–orosz mozgalom, Farkasok Szerb–orosz Párt, Srbiza Görögök Mozgalma).

A többpártrendszeren alapuló parlamenti demokrácia kialakításának megkezdése óta Szerbiában az idén tartanak tizenharmadik alkalommal köztársasági parlamenti választást. Slobodan Milošević bukását követően 8 alkalommal tartottak parlamenti választást: 2007-ben, 2012-ben és 2020-ban rendeset, míg 2000-ben, 2003-ban, 2008-ban, 2014-ben és 2016-ban előrehozottat. Két évvel ezelőtt júniusban 21 jelöltlista versengett a Szerbiai Képviselőházba való bekerülésért.

NYOLC ÁLLAMFŐJELÖLT A KÉK SZAVAZÓLAPON

A köztársasági elnökválasztáson a következő jelöltek közül választhatnak a szavazópolgárok (a jelöltek a kék színű szavazólapon lesznek feltüntetve): 1. Miša Vacić (a Szerb patrióta–Miša Vacić polgári csoportosulás jelöltje); 2. Biljana Stojković (a Moramo koalíció jelöltje); 3. Branka Stamenković (a Szuverenisták jelöltje); 4. Zdravko Ponoš (az Együtt Szerbia Győzelméért jelöltje); 5. Milica Đurđević Stamenkovski (az Eskütevők Szerb Pártjának jelöltje); 6. Aleksandar Vučić (a Szerb Haladó Párt, a Szerbiai Szocialista Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség jelöltje); 7. Miloš Jovanović (a NADA koalíció jelöltje); 8. Boško Obradović (a Dveri Szerb Mozgalom és a POKS jelöltje).

1990 óta az idén tartják meg a tizenkettedik elnökválasztást. A 2017-ben megtartott államfőválasztáson 11 államfőjelölt közül válogathattak a szavazópolgárok.