Az április 3-ai előrehozott köztársasági parlamenti választást követően most látott napvilágot az első komolyabb találgatás azzal kapcsolatban, hogy vajon ki tölti majd be a következő hatalmi ciklusban a kormányfő tisztségét. A Večernje Novosti belgrádi napilap értesülései szerint a részeredmények szerint legtöbb szavazatot szerző Szerb Haladó Párt vezetőségének belső egyeztetései során négy esélyes jelöltnek a neve merült fel, ők Ana Brnabić kormányfő, Miloš Vučević, Újvidék polgármestere, Goran Vesić, Belgrád alpolgármestere és Siniša Mali pénzügyminiszter. A Novosti azt is tudni véli, hogy a legnagyobb párton belüli támogatottságot Mali élvezi, míg Vesićnek van a legkisebb esélye arra, hogy a kormány első emberének a tisztségére jelöljék.
Azzal szinte kezdettől fogva mindenki egyetért, hogy habár a Szerbiai Szocialista Párt és választási koalíciós partnerei parlamenti jelöltlistájának az elnevezése arra utalt, hogy Ivica Dačić lehet majd a miniszterelnök, ez a valóságban feltehetőleg nem történik meg, erre a Novosti aktuális elemzésében is rámutatnak.
Azt, hogy a gyakorlatban mikor kerülhet sor a kormányalakításra, egyelőre senki sem tudja. Jelenleg az sem biztos, hogy a Köztársasági Választási Bizottság (RIK) múlt heti végzésének következtében Veliki Trnovacon a 6-os szavazóhelyen valóban másodszorra is megismétlik-e a parlamenti választás voksolását. Itt április 28-án került sor az első újrázásra. Az ismétlés most állítólag azon múlik, hogy a Közigazgatási Bíróság milyen határozatot hoz az albán kisebbségi tömörülés, a Demokratikus Tevékenység Pártja, a RIK határozata ellen benyújtott fellebbezése mentén eljárva.
Amíg nem fejeződik be a választási folyamat, a RIK nem hirdetheti ki a parlamenti választás végeredményét, a szerbiai képviselőház alakulóülését viszont csak ezt követően lehet megtartani. Az alakulóülést a végeredmény kihirdetését követő 30 napon belül kell megtartani. A kormány megválasztásával kapcsolatos határidő az alakulóüléstől számítva 90 nap. Amennyiben az említett határidőn belül esetleg nem sikerül megválasztani a köztársasági kormányt, a köztársasági elnök feloszlatja a parlamentet és kiírja a parlamenti választást. Szintén a köztársasági elnök az, aki a parlamenti küszöböt átlépő csoportosulások képviselőivel folytatott egyeztetést követően javaslatot tesz a szerbiai parlamentnek a kormányfőjelölt személyére.
