A hónap többi részében is folytatódott a tendencia, és az utóbbi néhány hétben időnként újabb hőmérsékleti csúcsokat regisztráltak a meteorológusok.
Mindezt szem előtt tartva, már most valószínűsíthető, hogy ennek a hónapnak a globális átlaghőmérséklete is mindenkori melegrekordot dönt majd. Ha ez valóban megtörténik, március lesz (2023 júniusától számítva) zsinórban a tizedik egymást követő legmelegebb hónap a bolygón, azóta, hogy erről nyilvántartást vezetnek az országok. Tavaly június óta ugyanis minden hónapban magasabb átlaghőmérsékletet jegyeztek fel a korábbi évek azonos időszakaihoz képest.
A februári átlaghőmérséklet 1,77 Celsius-fokkal szárnyalta túl az iparosodás, vagyis az 1850 és 1900 közötti időszak becsült átlagát. A tavaly februártól az idei február végéig eltelt tizenkét hónapban ugyancsak sikerült csúcsot dönteni. A Föld átlaghőmérséklete ez alatt az idő alatt 1,56 fokkal haladta meg az iparosodás korszakának átlagát, s ezzel a valaha mért legmagasabb értéket érte el.
Mindez egyértelmű bizonyítéka a légkör fokozatos felmelegedésének, amit jelentős mértékben az üvegházhatású gázok, köztük a szén-dioxid, a metán és társaik okoznak. Csak az energiával kapcsolatos globális szén-dioxid-kibocsátás 1,1 százalékkal növekedett tavaly, s ezzel új csúcsot állított be.
„Az éghajlat a légkörben lévő üvegházhatású gázok tényleges koncentrációjára reagál. Ha nem sikerül ezeket stabilizálni, elkerülhetetlenül új globális hőmérsékleti rekordokkal és azok következményeivel kell szembenéznünk” – figyelmeztetett Carlo Buontempo, a klímaváltozást figyelő EU-hivatal, a Copernicus (C3S) igazgatója.
Európában átlagosnál melegebb tavasz
A hivatal arra számít, hogy Európában az átlagosnál melegebb tavaszra kell készülnünk az idén. A kontinens nagy részén várhatóan 1,8-3,3 Celsius-fokkal lesz magasabb a hőmérséklet az átlagosnál, s csak Észak-Európában várható az átlagosnál kissé hűvösebb idő. Csapadékból az átlagnak megfelelő tavaszra kell számítani.
A Copernicus szerint az 1850-től készült nemzetközi feljegyzések azt mutatják, hogy a 2023. év volt a legmelegebb esztendő a Földön. Ez az állapot az emberi tevékenység hatására bekövetkezett éghajlatváltozás és az óceánok, főként pedig a Csendes-óceán keleti felének felszíni vízrétegét tavaly óta ismét egyre jobban felmelegítő El Niño miatt alakult ki. (Az El Niño egy természeti, légköri jelenség, amely ciklikusan, 2-7 évenként ismétlődik – a globális felmelegedés miatt egyre pusztítóbb hatással. A Csendes-óceán trópusi vidékén fordul elő, s a felszíni vizek hőmérsékletének változásával, felmelegedésével jár, aminek következtében az adott időszakban megváltoznak a bolygó hőmérsékleti és csapadék viszonyai.)
A mérésekből kiderült az is, hogy az óceán átlaghőmérséklete februárban még soha nem szökött olyan magasra, mint az ideiben. A Copernicus közölte: a napi átlag 21,09 Celsius-fokot ért el a hónap végén.
Azonnal le kell állítani a fosszilis tüzelőanyagok elégetését
A tudósok egyre jobban aggódnak az óceánok vizének melegrekordjai, és persze a globális átlaghőmérsékleti rekordok miatt.
Friederike Otto, a londoni Imperial College keretében működő Grantham Intézet éghajlatváltozással és környezetvédelemmel foglalkozó központjának vezető oktatója a sopánkodás helyett azonban mielőbbi cselekvést javasol. Azt tanácsolja, hogy le kell állítani a fosszilis tüzelőanyagok elégetését, s fenntarthatóbb, megújuló energiaforrásokkal kell helyettesíteni azokat. Amíg ezt nem tesszük meg – fűzte hozzá –, az éghajlatváltozás által felerősített szélsőséges időjárási események további életeket tesznek majd tönkre.
Nemrég António Guterres ENSZ-főtitkár is cselekvésre szólította fel a tagországokat. A világszervezet idei céljait ismertető beszédében egyik legfontosabb kitűzött céljának nevezte az éghajlatváltozás elleni harcot. Ezzel összhangban sürgette az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. Figyelmeztetett ugyanakkor arra is, hogy tönkre tesszük azokat a rendszereket, amelyek életben tartanak bennünket. Közölte: azzal, hogy megmérgezzük a földet, a vizeket, s szennyezzük a levegőt, valójában megtizedeljük a biológiai sokféleséget, ami a végén az ökoszisztémák összeomlásához vezet. Szerinte ez háború a természet ellen, amit az emberiség nem nyerhet meg.
