Az amerikai elnök megmagyarázta, miért nem indul ismét a tisztségért a novemberi választáson. Joe Biden a generációváltással és a demokrácia megmentésével indokolta a döntést, amelynek lényege, hogy helyette alelnöke, Kamala Harris vesz részt pártjuk jelöltjeként az elnöki tisztségért folytatott versenyben. Fő riválisa, Donald Trump exelnök máris durván támadta Harrist; olykor őrültnek, máskor hazugnak és holdkórosnak nevezte.
Joe Biden először szólalt meg nyilvánosan, amióta vasárnap bejelentette visszalépését az elnökjelöltségtől. Az amerikai elnök a döntést a demokrácia megmentésével és a generációváltás szükségességével indokolta. Szerdán elhangzott beszédében felhívta a figyelmet arra is, hogy hazája határvonalhoz érkezett. Kijelentette: a kormányzat döntései a következő évtizedekben meghatározóak lesznek Amerika és a világ számára is.
Tájékoztatott arról is, hogy a mandátumából hátralévő fél évben hivatali feladataira összpontosít. Tervei között említette az egészségügyi ellátás javítását, a legfelsőbb bíróság reformját, valamint a gazdasággal és a klímavédelemmel kapcsolatos intézkedéseket. Közölte: továbbra is nemzetközi összefogást szorgalmaz Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen, hogy sikerüljön megakadályozni Ukrajna elfoglalásában. Megígérte, hogy a NATO-t még erősebbé, egységesebbé teszi, és hasonló egység megteremtésére törekszik a csendes-óceáni térségben található szövetségeseivel. Hozzátette: dolgozik a gázai övezeti háború lezárásán is, ami a közel-keleti stabilitás feltétele.
Nem beszélt a republikánusok elnökjelöltjéről, Donald Trumpról, ám elmondta: a novemberi elnökválasztáson az amerikaiaknak arról kell dönteniük, hogy előre vagy hátra lépnek, az egységet vagy a megosztottságot, a reményt vagy a gyűlöletet választják.
Ismét támogatásáról biztosította alelnökét, Kamala Harrist, akit (vasárnap) maga helyett javasolt a Demokrata Párt elnökjelöltjének.
Sokan már azt találgatják, hogy Harris kit választ alelnökjelöltjének. A többség Mark Kelly arizonai szenátort tartja a legesélyesebbnek, aki korábban a haditengerészetnél pilótaként, majd a NASA-nál űrhajósként szolgált. A második helyen Josh Shapiro pennsylvaniai kormányzót emlegetik. Szóba került még Roy Cooper, Észak-Karolina és Andy Beshear, Kentucky állam kormányzója, valamint Pete Buttigieg, a Biden-kormányzat közlekedési minisztere.
Előbb azonban Kamala Harrist kell elnökjelöltté választani. Hírek szerint a Demokrata Párt küldöttei ezt már augusztus 1-jén megtehetik. A párt alelnökjelöltjét pedig augusztus 7-ig kell megnevezni.
Trump nem hagyta annyiban Biden visszalépését, sem Harris előtérbe helyezését. Éles hangú kampánybeszédet tartott szerdán Észak-Karolinában, ahol hevesen bírálta mindkettőjüket. Bident „az Egyesült Államok történelmének legrosszabb elnökeként” említette. Szerinte Biden azért adta fel, mert „rosszul szerepelt a közvélemény-kutatásokban”. Harrist ugyanakkor hazugnak, őrültnek, „radikális baloldali holdkórosnak” és az USA legalkalmatlanabb alelnökének nevezte. Azzal vádolta meg, hogy „tönkretenné az országot, ha megválasztanák”, ezért – fűzte hozzá – a republikánus tábornak most ezt a hazug új ellenfelet kell legyőznie.
Harris számlájára írta azt is, hogy a Biden-kormányzat ideje alatt Közép-Amerikából sok migráns özönlött be az Egyesült Államokba. Felrótta neki azt is, hogy „az elmúlt három évben eltitkolta Biden egészségi állapotát”, s emiatt „nem lehet hinni” neki, ráadásul alkalmatlan a vezetésre és „nagyon rossz ember” is.
Ammar Moussa, a Harris-kampány szóvivője Trump beszédét „rendellenesnek, furcsának és zaklatottnak” minősítette.
Nyitókép: Trump a charlotte-i kampányrendezvényen élesen bírálta Bident és Harrist is (Fotó: Beta/AP)
