A feljegyzések kezdete óta az idei nyár volt a legmelegebb az északi féltekén – közölte pénteken a Copernicus, az uniós klímafigyelő szolgálata, hozzátéve: nagy a valószínűsége, hogy ez az év a valaha mért legmelegebb év lesz.
Az intézet jelentése szerint a felszíni átlaghőmérséklet június eleje és augusztus vége között 16,82 Celsius-fok volt, azaz 0,71 fokkal magasabb, mint az 1991-től 2020-ig mért augusztus átlaghőmérséklet. 2024 augusztusa 1,51 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet; ez a tizennégy hónapos időszak 13. hónapja, amikor a levegő globális átlaghőmérséklete meghaladta az iparosodás előtti szint 1,5 Celsius-fokos értékét. Míg az idei nyár Európa nyugati és északi részén a szokásosnál több esőt hozott, a kontinens déli és keleti részén aszályokkal járó szárazság alakult ki.
„Az utóbbi három hónapban volt a legforróbb június és augusztus, a legmelegebb nap és a legforróbb nyár” – szögezte le Samantha Burgess, a szolgálat igazgatóhelyettese, kiemelve: nagy a valószínűsége annak is, hogy 2024 a legmelegebb év lesz a feljegyzések kezdete óta. Mint mondta, az idei nyár szélsőséges időjárási jelenségei vélhetően csak erősödnek, egyre súlyosabb hatást gyakorolva az emberekre és a bolygóra, amennyiben nem tesznek lépéseket az üvegházhatású gázok csökkentésére.
„Jelentős lehűlés lenne szükséges az elkövetkezendő hónapokban ahhoz, hogy mégse az idei év váljon a legforróbbá, erre utaló jeleket azonban egyelőre nem látunk” – jelentette ki Carlo Buontempo, a Copernicus igazgatója.
Nyitókép: (Fotó: USDA)
