2001. szeptember 11-én érte az Egyesült Államokat történetének legvéresebb, mintegy háromezer életet követelő merényletsorozata, amely után az amerikai kormányzat „hadat üzent” az al-Kaidának. Az alábbiakban a 23 évvel ezelőtti eseményeket – és az azt követő intézkedéseket – idézzük fel dióhéjban.
New Yorkban 2001. szeptember 11-ei keddi verőfényes napon, helyi idő szerint 8 óra 46 perckor egy repülőgép csapódott a Világkereskedelmi Központ (WTC) egyik tornyába, majd 9 óra 3 perckor egy másik a másik toronyba. Ekkor egyértelművé vált, az első eset nem a véletlen műve. Az első torony 9 óra 59 perckor, a második 10 óra 28 perckor leomlott. Egy harmadik eltérített gép 9 óra 37 perckor a Pentagon arlingtoni épületének nyugati szárnyába csapódott. A negyedik eltérített gép, amelyet feltehetően a Kongresszus épületének vagy a Fehér Háznak szándékoztak irányítani, az utasok ellenállása miatt a pennsylvaniai Shanksville-nél zuhant le 10 óra 3 perckor.
A támadásokban a 19 terrorista mellett 2977 ember (90 ország állampolgárai) vesztette életét. A négy gépen 246 utas és személyzet tartózkodott, az ikertornyoknál 2606-an haltak meg (közülük 343 a mentésben részt vevő tűzoltó és 72 rendőr), a Pentagon elleni támadás 125 áldozatot követelt. A merényletsorozatot az Oszama bin Laden vezette al-Kaida 2004-ben vállalta magára.
Az Egyesült Államok 2001. október 7-én hadműveletet indított az afganisztáni tálibok ellen, megdöntve hatalmukat. A háború 2021. augusztus 30-án ért véget, amikor az amerikai csapatok végleg kivonultak az országból. A tálibok rövidesen ismét magukhoz ragadták a hatalmat.
George W. Bush akkori elnök 2001. október 26-án írta alá az emberi jogi szervezetek által hevesen bírált, a Kongresszus által három nap alatt elfogadott „hazafias törvényt”, amely korlátozta a polgári szabadságjogokat. Létrehozták a belbiztonsági minisztériumot, átszervezték a titkosszolgálatokat; a repülőtereken világszerte megszigorították a biztonsági intézkedéseket, amelyek java része azóta is hatályos.
Oszama bin Ladent 2011. május 2-án a pakisztáni Abbottabadban egy amerikai kommandós rajtaütés során ölték meg. A merényletek egyik fő szervezőjének tartott Ajmán al-Zavahirivel 2022. július 31-én amerikai dróntámadás végzett Kabulban. A terrortámadás kitervelője és irányítója, Halid Sejk Mohamed és négy bűntársa 2003-ban került kézre. A guantánamói fogolytáborban raboskodó öt férfi ellen 2012-ben emeltek vádat, de perük még nem kezdődött el.
Az amerikai törvényhozás – Barack Obama elnök vétója ellenére – 2016 szeptemberében törvényt szavazott meg, amely lehetővé teszi, hogy a terrortámadások áldozatainak hozzátartozói perelhessék a bűnrészességgel gyanúsított országokat, köztük Szaúd-Arábiát (A 19 elkövető közül 15 szaúdi volt).
Joe Biden elnök 2021. szeptember 3-án elnöki rendeletben írta elő a terrortámadásokhoz kapcsolódó titkosított kormányzati dokumentumok felülvizsgálatát. 2022-ben, a tragédia évfordulóján az al-Kaida 250 oldalas iratot jelentetett meg az interneten a terrortámadások menetéről.
Az ikertornyok helyén a merényletek tizedik évfordulójára emlékhelyet alakítottak ki, a fal peremére az áldozatok nevét írták fel. Az áldozatok tiszteletére Arlingtonban és Shanksville-ben is emlékművet állítottak. New Yorkban minden év szeptember 11-én lélekharangok megkondítása közben olvassák fel az áldozatok neveit.
Nyitókép: MTI
