Izrael és a Hamász – közvetítők segítségével – Dohában megállapodott a gázai övezeti tűzszünetről és az izraeli túszok szabadon bocsátásáról palesztin foglyokért cserébe. Az egész műveletet három szakaszban hajtanák végre.
A teljes tűzszünetet előíró megállapodás a vasárnap kezdődő, s 42 napig tartó első szakaszban lép hatályba. A háború végleges lezárására, illetve az egyéb intézkedésekre a második és a harmadik szakaszban kerülhet sor. A tűzszünetet (a tárgyalásokon közvetítőként is résztvevő) Katar, Egyiptom és az Egyesült Államok felügyeli.
Az izraeli hadsereg (IDF) már a tűzszünet első szakaszában elhagyja a sűrűn lakott területeket a Gázai övezetben és a palesztin terület határainál kialakított ütközőzónákba vonul vissza. Ebben az időszakban a palesztinok 33 túszt (civil nőket, gyerekeket, időseket, betegeket és sebesülteket) adnak át a Gázai övezetben még fogva tartott 98 túszból. (Az első három várhatóan vasárnap nyeri vissza szabadságát.)
A gázai Hán Juniszban megkönnyebbülésel és kitörő örömmel fogadták a tűzszüneti megállapodás bejelentését (Fotó: AP via Beta)
Izrael cserébe a saját területén bebörtönzött palesztinokat küld haza. Minden átadott élő túszért 30 palesztin foglyot bocsát szabadon. A szintén Izraelből elrabolt öt katonalányért fejenként 50 palesztin szabadulhat ki a börtönből. Emellett Izrael elenged mintegy ezer elfogott palesztin terroristát.
A második szakaszban további túszok kerülhetnek ki a terroristák fogságából. A harmadik szakaszban az elhunyt túszok holtesteit adja át a Hamász, az IDF-csapatok pedig kivonulnak a Gázai övezetből, s ezzel véget érhet a 2023 októberében kezdődött fegyveres konfliktus.
Az egyezség értelmében a Gázai övezetnek szánt humanitárius segélyeket szállító kamionok számát napi hatszázra emelik. Az övezet északi részéből a délibe kitelepített palesztinok pedig visszatérhetnek eredeti lakhelyükre.
NETANJAHU ELHALLGATTA
A megállapodás nem nyerte el mindenki tetszését. Tegnap Jeruzsálemben több százan tiltakoztak a parlament épülete előtt az egyezmény ellen.
Becalel Szmotrics pénzügy- és Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter előzőleg jelezte, hogy nem szavaznák meg a dokumentumot. Az utóbbi kedden azt is elismerte, hogy az elmúlt egy évben pártjával, a kormány részét képező radikális jobboldali Zsidó Erővel, folyamatosan akadályozták az alku megkötését. Benjámin Netanjahu kormányfő ezt elhallgatta, sőt tagadta, hogy Bengvír ellenezné a megállapodást. Inkább a palesztin félre hárította a felelősséget a tűzszüneti tárgyalások sikertelenségéért.
Bengvír felszólította Szmotricsot, hogy mondjanak le miniszteri posztjukról, ha a kormány megegyezik a Hamásszal, mert az felérne a behódolással a terrorszervezetnek. Szerinte a lemondással „el tudnák bátortalanítani Netanjahut, később pedig megbuktathatnák a kormányt, ám addig is megnehezítenék a dolgát”.
NEM BOCSÁTANAK MEG
A világ vezető politikusai üdvözölték a tűzszünet szerda esti bejelentését. Jack Lew, az Egyesült Államok izraeli nagykövete kulisszatitkokat is elárult. A Reuters hírügynökségnek elmondta: a tárgyalásokon akkor történt jelenős előrelépés, amikor Joe Biden amerikai elnök hivatala és Donald Trump megválasztott elnök csapata együtt kezdett dolgozni a megállapodás mielőbbi elérése érdekében. Arról már Biden számolt be, hogy a szabadulásra váró túszok között amerikai állampolgárok is vannak. Netanjahu köszönetet mondott Bidennek és Trumpnak a segítségükért.
A Hamász is üdvözölte a tűzszünetet. Szerinte Izrael nem érte el céljait a Gázai övezetben. Hálil al-Hajja, a szervezet főtárgyalója azt üzente, nem bocsátják meg a palesztinok által elviselt háborús szenvedéseket.
KÉTÁLLAMI MEGOLDÁST SÜRGETNEK
Abdel-Fattah al-Sziszi egyiptomi államfő sürgette a humanitárius segélyszállítmányok mielőbbi bejuttatását a Gázai övezetbe. António Guterres ENSZ-főtitkár is arról beszélt, hogy elsődleges feladat a konfliktus által okozott hatalmas szenvedés enyhítése. Mirjana Špoljarić, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) elnöke közben segítséget ajánlott a tűzszüneti megállapodás végrehajtásához és a túszok hazaszállításához.
A spanyol kormányfő úgy fogalmazott, hogy a megállapodás kulcsfontosságú a térség stabilitásának megteremtése szempontjából. Pedro Sánchez szerint az egyezség elengedhetetlen a kétállami megoldáshoz, valamint az igazságos és a nemzetközi jogot tiszteletben tartó békéhez.
A brit miniszterelnök is úgy ítélte meg, hogy a tűzszünet nyomán a kétállami megoldásra kell összpontosítani a figyelmet. Keir Starmer kijelentette: olyan megoldásra van szükség, amely garantálja Izrael biztonságát és stabilitását egy szuverén és életképes palesztin állam szomszédságában.
Az EU-ból hasonló biztatások érkeztek. Az uniós intézmények vezetői ugyanakkor a megállapodás betartására szólítottak fel. Brüsszelben tegnap bejelentették, hogy az EU 120 millió euró értékű segélyt szállít a Gázai övezetbe az ottani humanitárius válság kezelésére.
Tel Aviv utcáin is ünnepeltek (Fotó: AP via Beta)
VÉRFÜRDŐVEL KEZDŐDÖTT
A fegyveres konfliktust az robbantotta ki, hogy a Hamász és terrorista segítőinek csaknem 3000 fegyveresből verbuvált serege 2023. október 7-én betört Izraelbe, ahol példátlan tömegmészárlást hajtott végre, megölve mintegy 1200 személyt és 3000-et megsebesítve. A támadók a visszavonuláskor magukkal hurcoltak a Gázai övezetbe 250 (más források szerint 251) túszt, akiknek egy részét már 2023-ban elengedték, de még 98-at fogva tartanak; Izraelben 36-ot már halottnak nyilvánítottak közülük.
A vérengzés után Izrael megtámadta a 2,3 milliós népességű Gázai övezetet. Állítólag, hogy szétzúzza a területet régóta uraló Hamászt. Az azóta dúló háborúban (palesztin források szerint) mintegy 46 ezren haltak meg az övezetben (főként civilek) és több mint 110 ezren megsebesültek. A harcokban mintegy 840 izraeli katona vesztette életét és legalább 5590 megsebesült 2023 októbere óta.
Izrael azt állítja, hogy 2024 novemberéig 20 ezer palesztin fegyverest és terroristát öltek meg. Gázai hadműveletei során az IDF a Hamász több kulcsfontosságú vezetőjével is végzett.
Az IDF tegnap arra figyelmeztetett, hogy a tűzszüneti megállapodás bejelentése ellenére gázai övezeti fegyveresek rakétatákat lőttek ki Izraelre, amire ellencsapásokkal válaszoltak. A palesztinok szerint ezek az akciók több mint harminc ember halálát okozták.
@fo = AP via Beta
@kep = A Ciszjordániára mért tegnapi, izraeli légicsapás hat életet oltott ki a dzsenini menekülttáborban (Fotó: AP via Beta)
@fo = AP via Beta
@kep =
Nyitókép: Gázaváros egy romhalmazzá vált. Az izraeli légierő tegnap is több csapást mért az övezetre (Fotó: AP via Beta)
