Izraelben pénteken jóváhagyták a Hamásszal előző nap aláírt megállapodást, amelynek révén – bő 15 hónapnyi harc után – vasárnap elhallgathatnak a fegyverek a Gázai övezetben. Ezenkívül visszanyerhetik szabadságukat a 2023 októbere óta ott őrzött izraeli túszok, s palesztin foglyok is kiszabadulhatnak izraeli börtönökből. A tűzszünetet és a túsz-, illetve fogolycserét is rögzítő megállapodástól a világ legfejlettebb iparú országai a gázai övezeti ellenségeskedés végleges megszüntetését remélik.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala pénteken közölte, hogy hazája és a Hamász képviselői csütörtökön este Dohában aláírták a tűzszüneti megállapodást, amelynek megszületését egy nappal korábban jelentették be a tavaly kezdődött közvetett tárgyalásokon résztvevő (katari és amerikai) közvetítők. Az egyezség véget vethet a 2023 októberében kezdődött gázai övezeti háborúnak. A katari fővárosban aláírt megállapodás ugyanis megköveteli az izraeli hadsereg (IDF) kivonását a palesztinok lakta övezetből.
A területen őrzött izraeli túszok hazajuttatását és (izraeli börtönökben tartott) palesztin foglyok egy részének szabadon engedését is magába foglaló egyezségről Muhammad bin Abdul Rahman Ál Száni sejk, katari kormányfő azt is elmondta, hogy a tűzszünet vasárnap, január 19-én lép életbe.
Hírek szerint a Hamász és segítői még 98, Izraelből 2023. október 7-én elhurcolt túszt tartanak fogva; legalább 36-an azonban valószínűleg már nem élnek. Esetükben a holttesteket kell visszaadni. (Hamász-fegyveresek és segítőik összesen 251 túszt vittek magukkal 2023 októberében, miután – a gázai háborút kirobbantó – rajtaütésben és vérengzésben mintegy 1200 személyt meggyilkoltak és 3000-et megsebesítettek. A túszok egy részét még abban az évben palesztin foglyokra cserélték.) Az izraeli börtönökből sokkal több palesztin rabot kell kiengedni, állítólag több mint ezret.
HÁROM SZAKASZBÓL ÁLL
A megállapodást három szakaszban hajtanák végre. Vasárnap délután – a 42 naposra tervezett első szakaszban – teljes tűzszünetnek kell életbe lépnie. Az IDF már az első „felvonásban” kivonulna a Gázai övezet legsűrűbben lakott területeiről, az onnan elmenekült palesztinok pedig visszatérhetnek otthonaikba; közben újraindulnak a segélyszállítmányok is, az eddiginél jelentősebb mennyiségben Az első szakaszban a Hamász hazaengedi a legkiszolgáltatottabb, 33 izraeli túszt az izraeli börtönökben őrzött palesztinok egy nagy csoportjáért cserébe.
A háború végleges lezárására, illetve az egyéb intézkedésekre a másik két szakaszban kerülhet sor. A 16. napon megkezdődnek a tárgyalások a második fázisról, amelynek során a még fogva tartott túszok is kiszabadulhatnak, és az IDF kivonulása is folytatódna. A harmadik szakaszban a halott túszok holtteste kerülne vissza, és megkezdődhetne a Gázai övezet újjáépítése.
A tűzszünetet Katar, Egyiptom és az Egyesült Államok felügyeli. Ha a fegyverszünet tartósnak bizonyul, és sikerül békét is kötni, Izrael történelmének leghosszabb és legvéresebb háborúja érhet véget.
A megállapodást azonban csak akkor lehet végrehajtani, ha az izraeli biztonsági kabinet után a kormány is jóváhagyja. Ez pénteken meg is történt, bár nem teljes összhangban.
A közönséges halandók hétköznapjai ezt követően sem lesznek rózsásak, de reménykeltő felüdülés lesz számukra, hogy abbamarad a bombázás. A felvétel pénteken a gázai övezet központi részében fekvő Deir al-Balah menekültközpontban készült (Fotó: AP via Beta)
A HADSEREG ELÉGEDETT
Bezalel Smotrics, a pénzügyi és Itamár Bengvír, a nemzetvédelmi tárca vezetője már előre jelezték: a megállapodás ellen szavaznak. Az utóbbi ráadásul kilátásba helyezte, hogy (szélsőjobboldali) pártjával, a Zsidó Erővel együtt kilép a Netanjahu-kabinetből, ha a többség támogatja az egyezményt.
Amihai Csikli diaszpóraügyi miniszter, Netanjahu Likud pártjának politikusa pedig azzal fenyegetőzött, hogy lemond, ha Izrael kivonul a Gázai övezet és Egyiptom határa mentén húzódó Philadelphi-folyosóról, mielőtt az eredeti háborús célokat (köztük a Hamász katonai és kormányzási képességeinek megsemmisítését) megvalósítanák. Ám az IDF vezérkara azt állítja, hogy a hadsereg már elérte, amit lehetett.
A politikai és egyéb bonyodalmak elkerülése végett Jaír Lapid ellenzéki pártvezető „védőhálót” ajánlott fel az egyezmény elfogadásához.
A katari tárgyalásokon közvetítő országok, főként az USA, arra sürgetik mindkét oldalt, hogy tartsák magukat az egyezséghez. A világ legfejlettebb iparú országait tömörítő csoport (G7) vezetői ugyanakkor felszólították Izraelt és a Hamászt a tűzszüneti megállapodás „teljes végrehajtására”. A G7 szerint a „konstruktív részvétel” segíti az ellenségeskedés végleges megszüntetését.
Nyitókép: Az izraeli biztonsági kabinet pénteki ülésén elfogadta a megállapodást (Fotó: IGPO via AP/Beta)
