Ebrahim Raiszi konzervatív elnökjelölt nyerte az iráni elnökválasztást a szavazatok 61,95 százalékával a végleges eredmények szerint – jelentette be Abdolfazl Rahmani Fazli iráni belügyminiszter szombaton. Izrael szerint a politikus megválasztása nyugtalansággal kell hogy eltöltse a nemzetközi közösséget.
A pénteki elnökválasztáson 48,8 százalék volt a részvételi arány. Az iszlám köztársaság 1979-es születése óta nem volt ilyen alacsony az urnákhoz járuló szavazók száma.
Raiszi, aki korábban Teherán főügyésze volt, 17,9 millió szavazatot kapott a 28,9 millióból. Beiktatása augusztusban esedékes. A politikus megköszönte a szavazatokat, és jelezte: reméli, hogy meg tud majd felelni az emberek bizalmának.
A második helyen a Forradalmi Gárda egykori parancsnoka, Mohszen Rezaei végzett 3,4 millió vokssal, harmadikként pedig a jegybank volt elnöke, Abdolnasszer Hemmati futott be 2,4 millió szavazattal.
Az iráni elnökválasztáson eredetileg több mint hatszázan akartak indulni, de a jelölteket megrostáló, az állam iszlám jellegének megőrzéséért felelős, 12 tagú Őrök Tanácsa csak hét jelöltet fogadott el. Raiszi biztos befutónak számított, és Ali Hamenei legfelsőbb iráni vezető támogatását is bírta.
Az Őrök Tanácsának döntésével elégedetlen választók közül többen bojkottálták a voksolást, és a korábbi választásokhoz képest sokan, 3,7 millióan – szándékosan vagy véletlenül – érvénytelenül szavaztak.
Az iráni állami televízió a koronavírus-járványt és az amerikai szankciókat okolta azért, hogy a választópolgárok többsége otthon maradt.
A mérsékelt elnökjelöltként induló Hemmati gratulált Raiszi győzelméhez.
„Remélem, hogy kormánya – Ali Hamenei ajatollah vezetése alatt – virágzást és elégedettséget hoz országunk számára” – áll Hemmati levelében, amelyet a közösségi médiában is közzétett.
Haszan Róháni leköszönő elnök szombaton találkozott Raiszival, és szintén gratulált neki.
Külföldről többek között Vlagyimir Putyin orosz elnök is üdvözölte a keményvonalasok jelöltjének győzelmét. A Kreml szombati közleményében rámutatott: Moszkva és Teherán viszonya hagyományosan barátinak mondható.
„Számítok rá, hogy tevékenysége ebben a magas tisztségben a különböző területeken megnyilvánuló, építő kétoldalú együttműködés továbbfejlesztését, valamint a partnerséget fogja szolgálni a nemzetközi ügyekben” – írta a Kreml.
Bassár el-Aszad szíriai elnök, Barham Száleh iraki államfő, Recep Tayyip Erdogan török elnök és Sejk Mohammed bin Rasíd al-Maktúm, Dubaj uralkodója is az elsők között üdvözölte Raiszi győzelmét.
Naftali Bennett, izraeli kormányfő az iráni elnökválasztás eredményére reagálva vasárnap kijelentette: a keményvonalas Ebrahím Raíszi megválasztása utolsó figyelmeztetésül szolgálhat a nagyhatalmak számára, hogy ne térjenek vissza az iráni atomprogramról folytatott tárgyalásokhoz.
„A nagyhatalmaknak meg kell érteniük, hogy kivel van dolguk, és hogy miféle rezsimet óhajtanak erősíteni” – fogalmazott Naftali Bennett az általa vezetett új izraeli kormány első rendes ülésén. „Az összes lehetőség közül éppen a teheráni hóhérra esett (Irán legfőbb vezetője, Ali) Hamenei választása, arra az emberre, aki több ezer iráni ellenzéki haláláért felelős” – mondta az izraeli kormányfő.
„Nem szabad, hogy egy hóhérrezsimnek tömegpusztító fegyverei legyenek” – fűzte hozzá.
Ebrahim Raíszi ellen jelenleg is amerikai szankciók vannak érvényben amiatt, hogy 1988-ban szerepe volt több ezer politikai fogoly kivégzésében.
Jaír Lapid izraeli külügyminiszter szombaton este azt írta a Twitteren, hogy Raíszi megválasztása „fel kell, hogy élessze az iráni atomprogram leállítása melletti eltökéltséget, hogy véget vessenek Teherán „romboló erőfeszítéseinek a (közel-keleti) régióban”.
Az új, keményvonalasnak tartott iráni elnök megválasztásának, megfigyelők szerint, az lehet az egyik következménye, hogy az eddiginél is nyíltabb lesz az ellenségeskedés a zsidó állam és az iszlám köztársaság között. Teherán emellett feltehetően fokozottabban támogatja majd az Izrael-ellenes milíciákat, valamint Bassár el-Aszad szíriai elnököt.
