Bidennel új korszak kezdődik Amerikában – írja a Le Figaro francia lap. Bidennek száz napja van, hogy megmentse Amerikát – teszi hozzá a másik francia lap, az Observateur. Ez a két mondat adja azt a két határt, amelyen belül a világsajtó tárgyalja azt, hogy túl vagyunk az annyi feszültséggel várt napon: Joe Bident beiktatták elnöki tisztségébe, és az azóta elmúlt másfél hét első napjaiban megmutatta, hogy eltökélte: gyökeresen megváltoztatja az elődje, Donald Trump által teremtett helyzetet. De nézzük, mi is történt!
Biden valóban lázas tevékenységbe kezdett. Mindössze öt óra telt el beiktatása óta, és már aláírta első rendeletét. Hogy utána aláírjon még 11-et, 3 végrehajtási végzést és 3 határozatot. De jelezte, hogy ez csak a nagy munka kezdete. Még sokat kell tennünk – hangsúlyozta, figyelembe véve azt is, hogy sok minden a parlament hatáskörébe tartozik. De az aláírt okmányok már jelzik, milyen területen és milyen formában jön a változás.
Elsősorban radikálisan megváltozik az ország külpolitikája: a világgal való szembehelyezkedés, és néha a szeszélyes húzásnak tünő lépések helyett egy hasznosabb, építő jellegűbb politika kezdődik. Maga Biden így fogalmazta meg az új politika lényegét: „az Egyesült Államok kész vezetni a világot szembehelyezkedés nélkül, kész szembeszállni az ellenséggel, anélkül, hogy eltávolodna szövetségeseitől, kész védeni értékeit”.
A gyors változás beszédes jele, hogy visszavonta a kilépést a klímavédelmi nemzetközi egyezményből. Ez volt az a lépés, amellyel kapcsolatban Guterres ENSZ főtitkár kijelentette: „Türelmetlenül várjuk az Egyesült Államok vezető szerepét, hogy felgyorsuljanak a világ erőfeszítései”, Emmanuel Macron pedig azt hangsúlyozta, hogy az emberiség csak közös erővel lesz képes megmenteni a világot. De általában Európa a nemzetközi közösséggel való szembehelyezkedés feladását látja benne, és Ursula von der Leyen, a Európai Bizottság elnöke már jelezte is: „Európa kész az új kezdetre.” Giuseppe Conte olasz miniszterelnök pedig a demokrácia nagy diadalának nevezte Biden hivatalba lépését.
Lényeges lépésnek számít, hogy Biden egyik legelső döntései közé tartozik, hogy javasolta: öt évvel hosszabbítsák meg a nukleáris fegyverek korlázozásáról szóló nemzetközi megállapodást. (Már beszélt is erről telefonon Putyinnal.) De ide kapcsolódik az, hogy Biden gondosan válogatta meg csapatát. Csak egyik kritériuma az volt, hogy az amerikai társadalom minden rétege képviselve legyen benne. (Legújabb lépése, hogy egy transzszexuális, vagyis átmeneti nemű lett a kereskedelmi miniszter helyettesse.)
A másik követelménye az, hogy a jelölt az ő politikáját képviselje. Így lett külügyminiszter Antony Blinken, aki az eddigi szeszélyes külpolitika helyett a „klasszikus” külpolitikát hozza vissza, amely szerint kellenek ellenségek, mert csak azok adják az indoklást a fegyverkezési kiadásokhoz („Mi együttesen készek vagyunk szembeszállni az Oroszország, Irán és Észak-Korea oldaláról fenyegető veszéllyel, és védeni a demokráciát és az emberi jogokat.”), de „minden nagy kihívás kollektív hozzáállást igényel” – hangsúlyozta.
Az új politikát jelzi a radikális változtatás még két jelentős kérdésben. Az egyik szerint gyökeresen megváltozik a viszony a koronavírus-járványhoz. Őnáluk ugyanis a vírus talán még súlyosabb probléma, mint másutt. Az Egyesült Államokban van ugyanis a legtöbb áldozata a világon. Nemrégiben volt az a nap, amikor az USA-ban a vírusnak majdnem szám szerint annyi halálos áldozata lett, mint a II. világháborúnak. (405 400:405 399) Méghozzá a halottak száma gyorsuló ütemben nőtt: négy hónap kellett, hogy számuk 100 ezerről 200 ezerre emelkedjen, és csak három hónapra a 300 ezerig.
Donald Trump ehhez is „arrogánsan” viszonyult. Még a maszk viselését is magánügynek nyilvánította. Most viszont Biden első intézkedései között van a maszk kötelező viselése minden zárt helyiségben, és karantén minden repülőgépen érkező utasnak. Amit kiegészített, hogy Biden lerótta kegyeletét a járvány halottai iránt. Az is lényeges, hogy Biden első 100 napja alatt 100 millió embert akarnak beoltani a vírus ellen. A legnagyobb horderejű lépés e tekintetben azonban, hogy leállította az Egészségügyi Világszervezetből (WHO) való kilépés folyamatát.
Hasonlóan forradalmi méretű a migránskérdésben bekövetkezett változás, amit a lapok a Biden hogyan száll szembe a gyűlölettel meg a Biden száz napja Amerika megmentésére nevű program részének tekintenek. Az első két ilyen lépés a mexikói határon Trump által elrendelt kerítés építésének leállítása és annak a hatályos trumpi rendeletnek a visszavonása, amely néhány mohamedán állam polgárainak megtiltja az USA-ba látogatást. Biden mind a kettőt „idegengyűlöletnek és vallási elvakultságnak” nyilvánította. De még ezeknél is nagyobb horderejú az a döntés, hogy rendezik az országban élő illegális migránsok, elsősorban a 700 ezer kiskorú státusát.
A program tehát világos, már megvannak az első intézkedések annak megvalósítására, és Biden most kezdödő 100 napjának legelején már sok minden megtörtént, és a hátmaradó részben már meg is fog látszani, hogy mennyi valósulhat meg. Nehézségek és problémák persze lesznek. Nem annyira Trump részéről. Mert ő semmit sem változott. A New York Times szerint ő még mindig meg van győzödve arról, hogy csalással buktatták meg, és nem köszöntötte Biden hivatalba lépését, sőt nem is ment el a beiktatási ünnepségre, holott 1896 óta nem történt meg, hogy a távozó elnök nem volt ott utódjának beiktatásán. De nagy igazságra utal a lapok által feltett kérdés: Trump politikailag halott, de mi van a trumpizmussal? De ez már más téma.
