Halálosan megfenyegette a katonai junta az ellene tüntetőket Mianmarban, ahol ennek ellenére tegnap általános sztrájk kezdődött és országszerte ismét tömegek vonultak utcára, követelve a polgári kormányzás visszaállítását, illetve a fogva tartott politikusok szabadon engedését. Washington közben azt üzente, határozottan fellép mindenki ellen, aki erőszakot alkalmaz a demokratikusan választott mianmari kormány visszaállítását követelőkkel szemben.
A hadsereg fenyegetőzése ellenére tegnap általános sztrájk kezdődött Mianmarban, és országszerte ismét ezrek gyülekeztek a köztereken. A sztrájkfelhívásnak eleget téve sok vendéglő és üzlet is zárva tartott. A munkabeszüntetéssel és az utcai megmozdulásokkal a katonai hatalomátvétel ellen tiltakoztak.
A hadsereg vezetése előzőleg azzal próbálta elvenni az emberek kedvét az újabb tüntetésektől, hogy mindenkinek megüzente: a rendfenntartók akár a tömegbe is lőhetnek. Az elmúlt napokban ez már megtörtént, aminek következtében hárman életüket vesztették a demonstrálók közül; az incidensekben egy rendőr is meghalt. Legutóbb szombaton lőttek agyon két tüntetőt Mandalajban, az ország második legnagyobb városában.
A mandalaji vasútállomás környékén az ellenállást jelképező három ujj felmutatásával vonultak a tüntetők (Fotó:Beta/AP)
A hadsereg február 1-jén vette át a hatalmat; azóta folyamatosak a tüntetések a junta ellen. Az elégedetlenkedők a katonai kormányzás beszüntetését, továbbá a letartóztatott politikusok, köztük a kormányfő, Aung Szan Szú Kji szabadon engedését követelik. (A puccs után a parlament 476 képviselőjének többsége is házi őrizetbe került, miként Vin Mjint államfő, akit az új rezsim a koronavírus-járvány elleni szabályok megsértésével vádol.)
A katonák eddig nem tudták megakadályozni a tüntetéseket, ezért egyre keményebben lépnek fel a demokráciapárti mozgalom tagjaival szemben. Ennek ellenére továbbra is sokan nyíltan bírálják a rezsimet, sürgetve a polgári kormányzás visszaállítását és a hadseregnek kedvező alkotmány eltörlését.
A puccsot és a békés tüntetők elleni hatalmi erőszakot kormányok sora ítélte el, sőt az Egyesült Államok, Kanada és Nagy-Britannia szankciókat is bevezetett néhány mianmari tábornok ellen. Az EU külügyminiszterei tegnap egyeztettek a mianmari hadsereg elleni intézkedésekről.
A külföldi tiltakozások és a szankciók eddig hiábavalónak bizonyultak, nem rendítették meg a főtisztek hatalmát. Az országot 1962 és 2011 között is katonák vezették kiváló együttműködésben Kínával, amely ezúttal tagadja, hogy köze lenne a puccshoz.
A tömegtiltakozások megfékezése érdekében a hadsereg szinte mindenütt lekapcsoltatta az internetet. Így akarja megakadályozni az információáramlást, illetve a tiltakozások szervezését a közösségi oldalakon. Folytatja a gyanús személyek előállítását is. A hónap eleje óta már több mint ötszáz embert vettek őrizetbe, köztük politikusokat, civil aktivistákat, szerzeteseket és szakszervezeti vezetőket.
A külföldi tiltakozásokat a rezsim az ország belügyeibe való beavatkozásnak minősítette. Ennek ellenére Antony Blinken amerikai külügyminiszter kilátásba helyezte, hogy hazája újabb lépéseket tesz a puccsot ellenzőket erőszakkal elnyomó katonai vezetés ellen.
Az ENSZ-főtitkár pedig azt üzente tegnap, hogy „a modern világban már nincs helye puccsoknak”, majd az erőszak azonnali beszüntetésére és a bebörtönzöttek szabadon bocsátására szólította fel a juntát. António Guterres egyúttal felszólította a mianmari hadsereget, tartsa tiszteletben a tavaly novemberi parlamenti választás eredményét, amely szerint Szu Kji pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) fölényes győzelmet aratott.
