Újabb szankciókat jelentett be Washington a mianmari junta ellen csütörtökön, a büntetőintézkedéseket a katonai hatalomátvétel ellen tüntető civilek elleni erőszakos fellépéssel indokolta.
Az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériumának közleménye szerint a március 8-án életbe lépő szankciók a délkelet-ázsiai ország belügy- és védelmi minisztériumát, valamint a hadsereg több üzleti konglomerátumát érintik. Jen Psaki fehér házi szóvivő kiemelte a tüntetések során őrizetbe vett újságírók ügyét is, hangsúlyozva, hogy a Biden-adminisztráció rendkívül aggasztónak tartja az elzárásokat.
Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma február 12-én már szankciókkal sújtotta a junta tíz vezető tagját és a helyi hadsereggel kapcsolatban álló három vállalatot.
Szerdán harmincnyolc tüntető vesztette életét és többen megsebesültek a biztonsági erőkkel országszerte zajló összecsapásokban Mianmarban. Christine Schraner Burgener, az ENSZ mianmari különmegbízottja akkor a legvéresebb napról beszélt a katonai hatalomátvétel óta.
Mianmarban egy hónapja szabadultak el az indulatok azt követően, hogy a hadsereg február 1-jén magához ragadta a hatalmat, és őrizetbe vette az ország de facto vezetőjét, a belpolitikai tevékenységéért Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjít, valamint pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) több magas rangú tisztségviselőjét. A katonaság azt állítja, hogy a tavalyi választáson az NLD csalással nyert.
A hadsereg puccsa megakasztotta a közel 50 éves katonai uralmat követő demokratikus reformokat. Eddig százezrek vonultak utcára a hatalomátvétel ellen tiltakozva. A nyugati országok közül több korlátozott szankciókat vezetett be a katonai rezsim ellen.
A puccs óta legalább ötven halálos áldozata volt a rendvédelmi erők és tüntetők összecsapásainak.
