A konzervatív jobbközép Høyre párt vezette ellenzéki tömörülés fölényesen győzött a norvég parlamenti választáson, s ezzel lehetősége nyílt arra, hogy leváltsa Jens Stoltenberg miniszterelnököt és a Munkáspárt vezette balközép koalíciót, amely nyolc évig volt kormányon. Bár a hétfői megmérettetésen a legtöbb voksot Stoltenberg pártja kapta, és szövetségeseivel összesen 72 képviselői helyet szerzett, a parlamentben az abszolút többséget a Høyre vezette négy jobboldali ellenzéki párt koalíciója szerezte meg. A konzervatív pártszövetség 96 képviselői helyre számíthat a 169 tagú parlamentben, a stortingban.
Az új miniszterelnök valószínűleg Erna Solberg lesz, akinek a német kancellár, Angela Merkel a példaképe. A Solberg vezette jobbközép Høyre képtelen egyedül kormányt alakítani. Még legalább két párt támogatására lesz szüksége a stabil kormányzáshoz. Ezért mindenképp szüksége lesz a választási pártszövetségeseinek segítségére is.
A három szövetséges közül a liberálisok és a kereszténydemokraták pártja kicsinek számít, a komoly politikai erőt képviselő Haladó Párttal viszont az a baj, hogy bevándorlásellenes és populista nézeteket hirdet. Norvégiában máris nyugtalanságot okoz az a tény, hogy az új kormány megalakításához szükség lesz a Haladó Pártra is. Az északi országban erről a pártról nem csak az idegenek elleni harcias magatartása jut eszébe az embereknek, hanem a tömeggyilkos ámokfutó Anders Behring Breivik neve is.
Sokan aggódnak amiatt, hogy a világ egyik leggazdagabb országában kormányra kerülhet az a Haladó Párt is, amelynek korábban Breivik is tagja volt. Az ő nevét akkor ismerte meg Norvégia és a világ, amikor 2011 júliusában 77 munkáspárti fiatalt mészárolt le hidegvérrel egy nyári táborban. A hárompárti balközép Stoltenberg-kormányt akkor sok bírálat érte a Breivik-ügy miatt és azért is, mert nem lépett fel erélyesen a szélsőségek ellen.
Breivik két évvel ezelőtti ámokfutása Stoltenberg népszerűségét is megrengette, sőt a kormányát támogatók száma is alaposan megcsappant a vérfürdő után. Stoltenbergen már az sem segített, hogy augusztusban, a kampányban egy napra (álruhában) taxisként igyekezett választókat „felszedni”. Mint a héten kiderült, igyekezete hiábavalónak bizonyult.
A Stoltenberg-kormányt elsősorban azért váltották le a szavazók, mert nem tudta kihasználni a Norvégiát elkerülő globális pénzügyi és gazdasági válság lehetőségeit. Az elmúlt években Norvégia viszonylag könnyen megúszta a világválságot, de a hazai gazdaság növekedése továbbra is sokkal lassabb, mint azt az észak-európai jóléti államban élők megszokták.
Norvégiában jelenleg már az új kormány összetétele a fő kérdés. Egyelőre teljes a bizonytalanság, hiszen nem tudni, miként fogadják a koalíciós partnerként még számításba vehető – szintén jobbközép és a győztes ellenzéki választási szövetséghez tartozó – liberálisok és a kereszténydemokraták a Haladó Párt bevonását Erna Solberg jobbközép kormányába. Elképzelhető, hogy a liberálisok és a kereszténydemokraták kispártjai emiatt nem is csatlakoznak a koalícióhoz, inkább mindketten kívülről támogatják azt. Ebben az esetben Norvégiának kétpárti kisebbségi kormánya alakulhat, amely a Høyréből és a Haladó Pártból áll össze, élén a Vas Erna becenéven is ismert 52 éves miniszterelnök asszonnyal. 1990 óta Erna Solberg lehet az első konzervatív női kormányfő Norvégiában.
Hírek szerint a leendő jobbközép kormánykoalíció adót és inflációt csökkentene, valamint kijavítaná a Stoltenberg kabinetnek azokat a hibáit, amelyeket az egészségügyben és a szociális ellátási rendszerben követett el. Stoltenberget korábban sokan bírálták egészségügyi reformjaiért, és azért, mert állítólag rosszul használta fel a kőolajból származó bevételeket.
Norvégia az Északi-tengerből kitermelt és exportált kőolajból jut jelentős bevételekhez, amiből rengeteget fordít a jóléti állam fenntartására, az infrastruktúra fejlesztésére és a közszolgáltatásokra. Vas Erna (Solberg) a kampányban ezzel kapcsolatban azt hangoztatta, hogy ezen változtatni kell. Szerinte véget kell vetni annak, hogy a norvég gazdaság egy lábon áll, s csak a kőolajbevételekre épül. Helyette más ágazatokba is irányuló komoly befektetéseket sürgetett, hogy az ország a jövőben versenyképes maradjon.
