A márciusi önkormányzati választások előtt új hadjáratra készül Recep Tayyip Erdoğan. A török kormányfő azokat a szervezeteket igyekszik szétzúzni, amelyeket szerinte külföldi erők működtetnek a hatalmának meggyöngítése, szétzilálása érdekében. A politikus már tavaly december dereka óta hadban áll a „titokzatos erőkkel”, amelyek mögött volt segítőjét, az időközben ellenséggé minősített Fethullah Gülen imámot sejti.
Az idős iszlám hittudós korábban sokáig Erdoğan és a 2002 óta megszakítás nélkül kormányzó, iszlamista-konzervatív (jobbközép) Igazság és Fejlődés Párt (AKP) szövetségese volt. Szoros együttműködésük azonban már régen ellenségeskedésbe csapott át. Azóta a milliárdos Gülen Erdoğan egyik legádázabb bírálója.
A mérsékelt iszlám híveként ismert, és 1999 óta az Egyesült Államokban élő imám évtizedek óta működteti a Hizmet (Szolgálat) iszlám vallásos mozgalmat, amelynek kiterjedt hálózata van külföldön, így Törökországban is. Erdoğan kártékonynak bélyegezte a szervezetet, amely a mérsékelt politikai iszlám hirdetésére saját iskolákat, egyesületeket és tömegtájékoztatási eszközöket működtet.
Gülen keményen bírálta az Erdoğan és a kormánya ellen szervezett tavaly nyári tüntetések idején alkalmazott, olykor brutális hatósági fellépést. Akkori „beszólásait” a Törökországban működő egyetemi előkészítő iskoláinak betiltásával büntette a török kormányfő. Válaszul az imám törökországi emberei (akik közül sok dolgozik az ügyészségen és a rendőrségen) tavaly decemberben helyi korrupciós ügyek sokaságáról rántották le a leplet. A korrupcióban vélhetően Erdoğan fia és több miniszteri csemete is érintett.
A botrány azóta óriásira dagadt, és súlyos kormányválságot okozott Törökországban, amely még mindig nem ért véget, jóllehet Erdoğan már leváltotta vagy tíz miniszterét. Több üzletembert és kormánytagok hozzátartozóit is letartóztatták. Emellett gyanúsnak vélt ügyészek és rendőrök ezreit menesztette állásukból vagy helyeztetett át más munkakörbe. Gülent milliók támogatják Törökországban, közöttük sok ügyész, rendőr, újságíró (a helyi média egy része is az ő irányítása alatt áll). A hatalom azzal vádolja őket, hogy párhuzamos állam részét képezik, a Hizmettel együtt, s ezért ellenségként kezeli a Gülen-pártiakat.
Gülen tagadja, hogy árnyékállamot működtetne. Azt is közölte már, hogy semmi köze sem volt a korrupciós botrány kirobbantásához, bár ezt nem sokan hiszik el. A törököket mindenesetre felbosszantotta, hogy a korrupció a hatalom csúcsáig ér, vagyis mindent átsző. Ezért már több tüntetésen követelték az állami korrupció visszaszorítását és Erdoğan távozását.
Az eddig megingathatatlannak tűnő kormányfő az elmúlt hetekben szinte naponta támadta a kabinteje ellen tiltakozókat. A korrupciós leleplezéseket pedig puccsnak és – az ellene irányuló, de külföldről irányított bírálatokat – összeesküvésnek nevezte. A 2011-ben harmadszor is megválasztott kormányfő szerint nemzetközi lejárató kampány folyik ellene, amelynek része a média, a spekulánsok és az ellenzék.
Ahelyett, hogy az ügy kivizsgálását sürgetné, Erdogan a nyomozások leállításán fáradozik. Kormánya tisztogatásba kezdett a rendőrségen, az igazságszolgáltatásban, s a márciusi önkormányzati választások előtt megkezdte a hadjáratot a Gülen-féle mozgalom ellen is.
Úgy véli ugyanis, hogy külföldről próbálják meggyengíteni a hatalmát a helyhatósági és a szintén idén esedékes elnökválasztás előtt. Erdoğan az államfői tisztségre pályázik, ezért a támadásokat és a bírálatokat szeretné a minimumra csökkenteni. Állítólag az a terve, hogy két elnöki mandátumon keresztül, 2024-ig marad a 80 millió lakosú Törökország élén, a jelenleginél sokkal nagyobb hatalommal. Ezt az elnöki rendszer bevezetésével szeretné elérni.
A törökök jó részének és a piacoknak nem tetszik, amit az Erdoğan-kabinet művel. A feszült politikai helyzet miatt a török gazdaság állapota és az ország valutája, a líra 2013-ban sokat romlott. Az utóbbi napokról nem is beszélve. Ez mintha kevésbé nyugtalanítaná a kormányfőt, neki a legnagyobb baja a hazai és a külföldi ellenfeleivel van.
