Sajnálattal, de ingerülten fogadta Brüsszel a svájciak döntését arról, hogy országuk korlátozhatja a külföldi – így az EU-tagországokból érkező – bevándorlók, munkavállalók számát. A svájciak referendumon döntöttek arról, igaz csak minimális (50,3 százalékos) többséggel, hogy a kormány állítsa vissza a bevándorlási kvótákat.
Bevándorlás-párti tüntetők vasárnap este Zürichben. Ekkor még nem tudták, hogy az ellentábor „nyert” (Fotó: Beta/AP)
A lakosság vasárnapi véleménynyilvánítását a legnagyobb politikai erő, az ultrakonzervatív Svájci Néppárt (SVP) kezdeményezte. A kormány és a többi párt ellenezte a referendumot.
A korlátozás értelmében Svájc évente határozná meg, hogy az unióból (és máshonnan) hányan vállalhatnak munkát és kérhetnek letelepedési engedélyt az országban. Előzőleg azonban fel kell mondania, és újra kell tárgyalnia az EU-val korábban kötött megállapodását a személyek (munkaerő) szabad áramlásról és az egységes piacról. Ez veszélybe sodorhatja Svájc és az EU kapcsolatát, sőt konfliktusokat is okozhat közöttük, hisz az együttműködésüket szabályozó megállapodást nem lehet egyoldalúan módosítani.
A népszavazással megerősített döntés nem lép azonnal hatályba. Ráadásul arról sem rendelkezik, hogy egyes országok esetében milyen kvótákat kell majd bevezetni, azaz hány vendégmunkást szabad beengedni évente.
A kormánynak három év áll rendelkezésére, hogy a parlament elé terjessze a bevándorlás korlátozását szorgalmazó javaslatot.
A nyolcmillió lakosú Svájcban jelenleg a munkavállalók 23 százaléka külföldi, de ez nem okoz gondot a társadalomban, mert az állástalanok aránya 3,5 százalék. A szomszédos országokból további 280 ezren járnak naponta Svájcba dolgozni.
Svájc ugyan nem tagja a 28 államot tömörítő EU-nak, de az 1999-es kétoldalú megállapodás alapján az uniós állampolgárok nagy többsége szabadon utazhat az alpesi országba, ahol megkötés nélkül vállalhat munkát. (A könnyítések csupán néhány országra nem vonatkoztak.) A svájciak hasonló előnyöket élveznek az EU területén.
A népszavazás után sérülhet ez a jog, amire az EU kormányának tartott Európai Bizottság közleményben hívta fel Bern figyelmét. Brüsszel szerint a kvóták bevezetése ellentétes a személyek szabad mozgásának elvével, azaz az EU működésének egyik alapkövetelményével, melyet Svájc is elfogadott. A közlemény ezért hangsúlyozza: Brüsszel megvizsgálja, hogy a referendumnak milyen hatása lesz „Svájc és az EU kapcsolatainak egészére”.
Ezek a kapcsolatok nagyon szorosak és kiterjedtek. Az alpesi ország exportjának ugyanis 56 százaléka (vagyis évi csaknem százmilliárd svájci frank értékű áru) irányul az EU-piacra, amely egyszersmind a svájci import csaknem 80 százalékának a forrása is.
Jól tudja ezt Bern is. Simonetta Sommaruga szociáldemokrata igazságügyi miniszter már fel is hívta erre honfitársai figyelmét. Kijelentette: a bevándorlás korlátozásának rengeteg következménye lesz. A hazai bírálók többsége egyetért abban, hogy a sikeres népszavazás valójában súlyos gazdasági és külpolitikai vereség Svájc számára.
A kritikák folyamatosan özönlenek külföldről is. Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke, egyik biztosa már a referendum előtt megüzente: Svájc nem válogathat az EU egységes belső piacát szabályozó alapjogok között.
A szavazás után szintén megszólalt, de ekkor már inkább figyelmeztetést küldött Bernbe. A Financial Times tekintélyes brit lapnak arról beszélt, hogy az EU tiszteletben tartja a referendum eredményét, de az – mint mondta – a jövőben veszélybe sodorhatja a svájci vállalatok belépését az egységes európai piacra. Közölte: az unió működésének négy alapelve (a személyek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlása) nem svájci sajt, nem lehetnek rajta lyukak, és felszeletelni sem lehet.
Svájc ellen több uniós ország és mérvadó sajtóorgánum is kikelt. A szomszédos Franciaország (az euróövezet második gazdasági hatalma) szintén elfogadhatatlannak és „nagyon aggasztó”-nak tartja a szavazás eredményét. Laurent Fabius, francia külügyminiszter szerint a döntés nagyon rossz Európának és a svájciaknak is, mivel országukat „meg fogják büntetni”. A politikus megjegyezte: Európa kénytelen lesz felülvizsgálni kapcsolatait Svájccal.
Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter pedig azt üzente, hogy Svájc magának ártott a referendummal. A berni kormányt emlékeztette: a tisztességes együttműködés részeként Brüsszel elvárja, hogy Svájc betartsa az EU alapvető fontosságú döntéseit.
Az euroszkeptikus és nyugat-európai szélsőjobboldali pártok ugyanakkor nagyon elégedettek a svájciak döntésével. Sőt, a svájci fordulat után több európai szélsőséges politikai alakulat – így az olaszországi Északi Liga – követeli a népszavazást a bevándorlás korlátozásáról saját házuk táján is.
