Végrehajtotta harmadik kísérleti atomrobbantását is Észak-Korea; ennek hírét elsőként külföldön, majd utána Phenjanban közölték. Amerikai, dél-koreai, kínai és japán szakértők tegnap egybehangzóan állították: a természetes földrengésektől eltérő lökéshullámokat, illetve szeizmikus aktivitást észleltek a Koreai-félsziget északi részében, a Punggye-ri nukleáris kísérleti terep térségében. A területen Phenjan 2006-ban és 2009-ben már felrobbantott egy-egy atombombát. A közép-európai idő szerint tegnap hajnalban észlelt, föld alatti nukleáris kísérletét a kommunista Észak-Korea az ENSZ többszöri tiltása és szankciói ellenére végezte el, januári bejelentésével összhangban.
A világtól elzárkózó észak-koreai sztálinista diktatúra hivatalosan is megerősítette, hogy egy nagy robbanóerejű, de miniatürizált nukleáris eszközt teszteltek. A KCNA észak-koreai hírügynökség szerint a robbantás sikerült; a művelet célja az ország védelmének és szuverenitásának erősítése volt az Egyesült Államok folyamatos ellenségeskedésével szemben.
Ha Észak-Korea valóban miniatürizált nukleáris eszközt használt, az akár arra is utalhat, hogy csúcstechnológia birtokába jutott. A szomszédos Dél-Korea védelmi minisztériuma szerint a kommunista rezsim 6-7 kiloton erősségű – valószínűleg urániumtöltetű – atombombát robbanthatott fel.
A történtek után azonnal riadókészültségbe helyezték a dél-koreai hadsereget. Több nemzetközi szervezet – közöttük a NATO s az EU – és sok ország pedig elítélte az atomrobbantást. Még a (Nyugaton) saját atombomba fejlesztésével gyanúsított Irán is felemelte szavát az észak-koreai nukleáris kísérlet ellen. Teherán úgy véli: senkinek sem szabadna atombombát vagy egyéb tömegpusztító fegyvert birtokolnia, de minden országnak joga a nukleáris energia békés célú felhasználása.
A Phenjan által megszólított USA elnöke közleményben válaszolt. Barack Obama erélyesen elítélte és súlyos provokációnak nevezte az észak-koreai atomrobbantást, amely ellen gyors és hiteles nemzetközi fellépést sürget. Obama jelezte: Washington a jövőben is megteszi az USA és szövetségesei megvédéséhez szükséges lépéseket.
Ri Mjong Bak dél-koreai államfő, az ország néhány magas rangú politikusa és katonai vezetője rendkívüli ülést tartott. Japánban hasonlóképpen járt el a kormány. (Az ENSZ-szankciókon kívül Tokió már 2006 óta saját büntetőintézkedésekkel is sújtja Phenjant, például teljes kereskedelmi embargóval.) A válságtanácskozás után Abe Sinzó japán miniszterelnök rendkívül sajnálatosnak nevezte a kísérleti atomrobbantást, amelyet Oroszország és Phenjan szövetségese, Kína is bírált vagy határozottan elítélt. Peking a hatoldalú tárgyalások felújítását is sürgette a Koreai-félsziget nukleáris leszereléséről. Washington, Tokió és az ENSZ korábban már többször próbálta lebeszélni Phenjant nukleáris terveiről, de próbálkozásaik kudarcot vallottak.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szintén erélyesen tiltakozott. Kezdeményezésére tegnap a Biztonsági Tanács rendkívüli ülést tartott, a Phenjan elleni újabb szankciók lehetőségéről tárgyaltak.
Szakértők ugyanakkor úgy vélik, hogy a kommunista Észak-Korea vezetését a világszervezet esetleges új büntetőintézkedései sem rettentik el nukleáris ambícióitól. Szerintük Phenjan csak akkor szüntetné meg atomkísérleteit, ha Washington garantálná Phenjan biztonságát.
Dél-Korea nem zárja ki, hogy – külföldi tiltakozások ellenére – a tegnapi robbantást hamarosan továbbiak követik, esetleg Phenjan (a decemberi után) egy új rakétakísérletet hajt végre. Észak-Korea ellen az ENSZ idén januárban szigorította meg a büntetőintézkedéseket, nem sokkal azután, hogy Phenjan – a nemzetközi gyanú szerint – tavaly decemberben sikeresen fellőtte első interkontinentális ballisztikus rakétáját. A rakéta akár atomtöltet hordozására és a Phenjanban ősellenségnek tartott USA vagy más távoli országok megtámadására is alkalmas. Az ENSZ januárban arra is felszólította Észak-Koreát, hogy ne hajtson végre új kísérleti atomrobbantást.
