Nagy-Britannia és Franciaország erőteljes nyomására az EU nem hosszabbította meg a Szíriával szemben korábban bevezetett fegyverszállítási tilalmat, amely emiatt május 31-én hatályát veszti. Ez azt jelenti, hogy mindegyik uniós ország egyedül döntheti el, szállít-e (júniustól kezdve) fegyvert, hadfelszerelést a Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimje ellen bő két éve harcoló lázadóknak. Mást nem szállíthatnak az EU- tagok, mert a Szíria elleni többi uniós (gazdasági és egyéb) szankció még egy évig érvényben marad.
Ez a felemás megoldás az uniós külügyminiszterek hétfő késő éjjel véget ért találkozóján született, és ezt elemzők semmiképpen sem minősítik kompromisszumos megoldásnak. Sokkal inkább – a tagországok nagy többsége felett aratott – brit és francia győzelemként értékelik, a többség ugyanis ellenezte ezt a változatot, és más megoldás(oka)t támogatott. (Az Aszad-rezsim fő pártfogójaként Moszkva kedden szintén nehezményezte a Szíriába irányuló fegyverexport uniós tilalmának feloldását.)
Az uniós ellenzők egyik érve az, hogy a fegyverembargó megszüntetése megtorpedózhatja azt a nemzetközi békekonferenciát, amelynek júniusi összehívásáról John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter állapodott meg. A másik ellenérv pedig az, hogy a szíriai ellenzéknek szánt uniós fegyverek szélsőséges csoportok, fanatikus iszlám szervezetek kezébe kerülhetnek, és később nyugati, esetleg izraeli célpontokat támadhatnak velük.
Az EU-külügyminiszterek találkozóján elfogadott közös nyilatkozat szerint a tagállamok egyelőre nem szállítanak hadfelszerelést Szíriába, sőt augusztus elseje előtt még egyszer áttekintik (felülvizsgálják) a fegyverembargó kérdését. Az érintett tagországok ugyanakkor kötelezettséget vállaltak, hogy hadfelszerelést csak a szíriai ellenzéki és forradalmi erők nemzeti koalíciójának szállítanak a polgári lakosság védelme céljából.
A fegyverembargó felszámolása mellett legerőteljesebben lobbizó Franciaország és Nagy-Britannia, valamint Olaszország szerint a külföldről szállítandó hadfelszerelés nélkülözhetetlen a szíriai mérsékelt ellenzék megerősítéséhez, amelyet egyre jobban szorongat az orosz támogatást élvező Aszad-rezsim jól felfegyverzett hadserege. Aszadékat Irán is hatékonyan segíti, sőt a Teherán felügyelete alatt álló libanoni síita Hezbollah terrorszervezet harcosai is.
A brit–francia vezetésű tábor azzal érvel, hogy az Aszad-rezsimet katonailag is folyamatosan nyomás alatt kell tartani a politikai rendezés érdekében, amire az erőegyensúly megteremtése nélkül nem lesz hajlandó. Márpedig jelenleg Aszadnak áll a zászló: fegyverutánpótlása (orosz és iráni forrásokból) folyamatos, a Hezbollah szélsőséges iszlám szervezet katonákkal is segíti, ami az utóbbi időben jelentős sikereket eredményezett a lázadók elleni harcokban.
Erről a helyszínen John McCain amerikai (republikánus) szenátor személyesen is meggyőződhetett. A politikus – Törökország irányából – a napokban titokzatos módon jutott be Szíriába, találkozott a felkelők több parancsnokával és a Szabad Szíriai Hadsereg vezetőivel. Vendéglátói azt kérték, hogy az USA szállítson nehézfegyvereket a szíriai felkelőknek, és mérjen légicsapásokat a kormányerőkre. A szíriai háború 2011-es kirobbanása óta McCain a legmagasabb rangú amerikai politikus, aki felkereste a közel-keleti országot.
A harcterektől távol folytatódnak a diplomáciai erőfeszítések is a nemzetközi Szíria-konferencia előkészítésére. Az amerikai–orosz kezdeményezésű békeértekezletet a tervek szerint június elején tartanák a svájci Genfben. Damaszkusz a minap elvben beleegyezett, hogy részt vesz a polgárháború lezárását szorgalmazó békekonferencián. Az Aszad-rezsim ellen harcoló ellenzéki erők viszont nem egységesek, és még mindig nem tudni, hajlandóak-e közös delegációt küldeni.
Kerry amerikai és Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn este Párizsban egyeztetett a kérdésben. A találkozó után Lavrov nehéz feladatnak nevezte a nemzetközi Szíria-értekezlet összehívását, de úgy véli, erre jók az esélyek. Mint mondta, „nagy a siker valószínűsége”.
Kerry nyilatkozata ugyanakkor arra utal, hogy változás történt a Fehér Ház eddigi Szíria-politikájában. Washington már nem követeli Aszad távozását (a genfi konferencia előfeltételeként). Kerry ezt úgy fogalmazta meg, hogy Lavrovval egyetértettek: Szíriában átmeneti kormányt kell alakítani az Aszad-rezsim és az ellenzéki csoportok konszenzusával.
